Ma egyeztet Tomislav Nikolić szerbiai elnök és Aleksandar Vučić kormányfő a boszniai Szerb Köztársaság vezetőivel, mivel Bosznia-hercegovinai Béke-végrehajtási Tanács nagykövetei arra szólították fel kedden a boszniai Szerb Köztársaság vezetőségét, hogy ne tartsa meg a köztársaság napja kapcsán kiírt referendumot. A tanács szerint egy ilyen népszavazás rossz hatást gyakorolna az ország politikai egyensúlyára.
„HAGYJÁTOK BÉKÉN BOSZNIÁT!”
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt (LDP) elnöke arra szólította fel a köztársasági elnököt és a kormányfőt, hogy a bejelentett referendum elhalasztása mellett voksoljanak, mivel szervezkedésükkel tovább gerjeszthetik a feszültséget Boszniában a bosnyákok és a szerbek között. A pártelnök véleménye szerint a szerbiai államvezetés többet ártana Szerbiának, ha támogatná a referendum előrehozatalát, mintha elhalasztásáról döntene.
„SZERBIÁNAK FONTOSABB DOLGA IS AKAD, MINT PROVOKÁCIÓKRA REAGÁLNI”
Mindeközben a szerb kormányfő találkozott a nagykövetségekkel, akik közül többen is azt tanácsolták, hogy a szerb államvezetés továbbra se reagáljon a szomszédságból érkező provokációkra. A 64 nagyköveti képviselettel és a nemzetközi szervezetekkel megszervezett találkozón Kyle Scott, az Egyesült Államok nagykövete és Michael Davenport, az Európai Unió küldöttségvezetője is támogatta a szerb kormány hallgatását.
A kormányfő azonban kritikus hangnemben szólt az EU-s illetékesekhez, mivel szerinte nem léptek fel elég határozottan a Nyugat-Balkánon kialakult helyzettel kapcsolatban.
– Szerbia továbbra is hallgatni fog, viszont az sincs rendjén, hogy az EU állandóan a megfelelő úton való haladásról beszél nekünk, utána pedig amikor az egyik EU-s tagország keresztbe próbál nekünk tenni, senki sem tesz semmit – rótta fel Vučić.
Davenport szerint a horvátok azért keresik a konfliktusokat, mert jelen pillanatban nincs határozott politikai erejük.
A találkozó után a kormányfő arról biztosította a sajtó képviselőit, hogy Szerbia továbbra sem fog reagálni a környező országokból érkező negatív megjegyzésekre, mivel fontosabb feladatai is vannak, például az eurointegrációs folyamatok folytatása vagy a termelékenység fellendítése.
„AZ EU TÚL GYENGE AHHOZ, HOGY MEGFÉKEZZEN EGY BALKÁNI KONFLIKTUST
Annak ellenére, hogy a szerbiai államvezetés azt hangoztatja, elzárkózik attól, hogy reagáljon a horvátok kijelentéseire, Carl Bildt, Svédország volt kormányfője egyre nyugtalanabb a Balkánon egyre növekvő feszültség miatt. Legutóbbi twitteres megnyilatkozásában úgy vélte, ha komolyabb konfliktus alakulna ki a régióban, az EU túl gyenge lenne a helyzet orvoslására,
Bildt egyébként igen jól ismeri a balkáni helyzetet, mivel az EU egyik főképviselője volt Bosznia-Hercegovinában 1995-től 1997-ig.
A HDZ-VEL AKÁR JAVULHATNAK IS A VISZONYOK
Egyes elemzők úgy vélik, hogy a viták akár enyhülhetnek is a Balkánon, ha a horvátországi választásokat a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyerné meg.
Nenad Vasić geopolitikai szakértő szerint a két ország az EU-ban közös politikát folytathatna, hiszen a haladók és a HDZ is meglehetősen nemzetközpontú.
Denis Kuljiš politikai elemző is hasonló véleményen van. Szerinte Zoran Milanovićtyal és a Szociáldemokrata Párttal (SDP) nem lehetne együttműködni, mert a pártelnök szinte mindenkivel rossz viszonyban van a régióban, emellett több EU-s tagország vezetőségével sem jön ki jól, így nagy az esély arra, hogy a szerbiai politikummal sem lenne képes együttműködni.
Dragan Đukanović, a Külpolitikai Központ alelnöke szerint a két vezető párt között lényegében nincs nagy különbség, hiszen Horvátországban meglehetősen folytonos a vezetőségi politika, tehát ha kell, a jobboldal átveszi a baloldal ideológiáját, és fordítva.
