A szendrői acélgyár kínai tulajdonba kerülése néhány hónap alatt felpezsdítette a Duna-parti város gazdasági életét. „Úgy hírlik”, a vasmű máris teljes kapacitásra lett „hevítve”! Folyamatos a munkaerő-felvétel, az emberek jobban keresnek, többet költenek, máris mindenki elégedett. Jasna Avramović polgármester asszony nyilatkozataiban a kormányt dicséri, hogy végül ilyen szépen sikerült megoldani a korábban már sokak szerint menthetetlennek vélt acélipari óriás sorsát.
A HeSteel, a legnagyobb ázsiai acélgyártó vállalat áprilisban vásárolta meg a szendrői vasműveket. A kínai multinacionális cég éves termelése 50 millió tonna acél. Tavalyi bevétele 43,5 milliárd dollárt tett ki. A világ harminc országában 70 üzemet működtet, mintegy 120 ezer embert foglalkoztatva. Április óta a szerbiai acélgyártást is sikerült „felhevíteniük”. Az acélmű – a beszállítóin keresztül – további szerb cégek fellendüléséhez is hozzájárult. Egyelőre mindez sikertörténetnek tűnik, és nem tudni, mit hoz a jövő. A világban ugyanis az acélipari kapacitások közismerten túlméretezettek. Erről szó volt a G20-csoportot alkotó országok kínai csúcsértekezletén is. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólította Kínát egy olyan rendszer kidolgozására, amely képes a mostanihoz hasonló ipari kapacitástöbbleteket leépíteni, vagy más módon kezelni. Juncker elfogadhatatlannak nevezte, hogy az európai acélágazat olyan sok munkahelyet veszített el az elmúlt években. Az EU-bizottság becslése szerint Kína acéltermelése 350 millió tonnával meghaladja a belföldi keresletet, a fölösleget pedig dömpingáron zúdítják a világpiacra. A vendéglátó Hszi Csin-ping kínai elnök viszont azt mondta, hogy a G20-aknak is változtatniuk kell: a jelenlegi rövid távú gazdaságpolitika helyett hosszabb távon kell gondolkodniuk. A vas- és acélipar túltermelésének kezelése során öt év alatt tervezik lecsökkenteni a nyersacél-termelési kapacitásokat, ezáltal javítani szeretnék a vas- és acélipar struktúráját, növelve a minőségi termékeket gyártó kapacitásokat.
A Vas- és Acélipar Európai Szövetség (Eurofer) képviselői már korábban attól tartottak, hogy a szendrői vasmű megvásárlása után Kína visszaélhet a helyzetével. Az Eurofer képviselői szerint Kína jelentős állami támogatást nyújt vállalatainak, így fennáll annak a veszélye, hogy dömpingáron próbál acélt és vasat eladni az EU piacán. Az évi 2 millió tonnás kapacitású szendrői acélművek tőkéjének 98 százalékát a HeSteel a tavasszal 46 millió euróért vásárolta meg. Brüsszelben azóta is attól tartanak, hogy a távol-keleti ország közvetett szubvenciókat juttat majd egy tagjelölt országban működő vállalatának, valamint, hogy az olcsó kínai acélipari termékeket a szerbiai vasművek által az EU-ban próbálják értékesíteni. Az európai acélgyártók már hosszú ideje agonizálnak, nehezen veszik fel a versenyt a konkurenciával. A magas energia-előállítási költségek és az EU-ban bevezetett zöldadó is jelentősen rontja versenyképességüket. Az európai acélgyártásban több mint 3 millióan dolgoznak, számuk azonban folyamatosan csökken: 2008 óta csaknem 100 ezren veszítették el állásukat. Az európai acéltermelők teljes kapacitása mintegy 170 millió tonna. A kínai cégek 15 évvel ezelőtt még a világ vas- és acéltermelésének a 15 százalékát produkálták, ma ez az arány meghaladja az 50 százalékot.
Az Eurofer indítványára az Európai Bizottság vizsgálatot is kezdeményezett. Tisztázni szeretné, hogy 2015. július 1-je és 2016. június 30-a között a szerbiai vasmű megsértette-e az EU dömpingellenes előírásait. A szerb kormány illetékesei szerint 2015. február 1-je óta a cég nem kapott állami támogatást.
