2024. július 5., péntek

Írók és olvasók szemtől szembe

Gazdag programmal folytatódott pénteken a 64. Kanizsai Írótábor
Patócs László beszélgetőtársai: Terék Anna, Bencsik Orsolya és Tékiss Tamás

Patócs László beszélgetőtársai: Terék Anna, Bencsik Orsolya és Tékiss Tamás

Rendhagyó irodalomórákkal folytatódott a 64. Kanizsai Írótábor programja péntek délelőtt. Börcsök László, Gobby Fehér Gyula és Dormán László a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola Ady-részlegébe látogatott el, a Beszédes József Műszaki és Mezőgazdasági Iskolaközpontban Harkai Vass Éva, Benes József és Szilasi László tartott interaktív órát, az oromhegyesi Arany János iskolában Bordás Győző vendégeskedett, míg Oromon Balogh István tett kísérletet arra, hogy testközelbe hozza a kisdiákok számára az irodalmat.

Az írók, amellett, hogy saját műveikből olvastak fel, bevonták a diákokat is az alkotás művészetébe. Az írótábor visszatérő vendégei számára már nem újdonság, hogy a gyerekek körében tartanak órát, volt, ahol még versírással is próbálkoztak. Dormán László fotóművész megidézte Domonkos István játékát, aki sok évvel ezelőtt egy ilyen órán íratott verset a gyerekekkel. Részesei lehettek egy költemény létrejöttének, hiszen az általuk felsorolt és táblára írt szavak után annyi került még fel toldásul: dobjatok utánam a síromba. A szabadvers gondolatritmusa diákot, tanárt egyaránt meghökkentett.

A délután folyamán a kiadók a gondozásukban nem régiben megjelent könyveket mutatták be, illetve beszélgettek azok alkotóival az Art Kávézóban. Az Életjel képviseletében Dévavári Beszédes Valéria kérdezte Káich Katalint arról, hogy mi ösztönözte ekkora kutatómunkára, a Forumtól Virág Gábor Gerold Lászlót faggatta a Vajdasági magyar irodalmi lexikon művelődéstörténeti antológia létrejöttéről, Berényi Emőke pedig Bencsik Orsolya Több élet című regényéhez adott kedvet a jelenlevőknek. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója, Varga Tamás Balogh Istvánnal beszélgetett a Mágikus fészkünk című kötetéről, kinek bevallása szerint valóságirodalmat ír szépirodalmi lábakon. A sort a zEtna zárta Beszédes Istvánnal és Fekete J. Józseffel.

Lélegzetvételnyi szünet után került sor a már hagyományos író-olvasó találkozóra a Petőfi Sándor utcában, ahová a beharangozott helybeli fiatal író, Tékiss Tamás és a Magyarországon élő, vajdasági gyökerekkel rendelkező Terék Anna mellett meglepetésvendégként Bencsik Orsolya is bekapcsolódott abba a beszélgetésbe, amit Patócs László vezetett. A fiatal alkotók amellett, hogy szemelvényeket olvastak fel írásaikból, kötetlenül beszélgettek és válaszoltak az olvasói kérdésekre.

Tékiss napilapunknak nyilatkozva elmondta:

– Az írótábor Szemtől szembe nevezetű eseményét szerintem méltán nevezhetjük a rendezvény színfoltjának. Egy irodalmi beszélgetésről van ugyanis szó, amely a nyílt utcán történik, így olyan személyek is megtekinthetik, akik csak véletlenül tévednek arra, vagy épp csak megakad a szemük az embereken, a sok-sok kipakolt széken. S az egésznek persze külön hangulata is van, a beszélgetések is jóval kötetlenebbek és szabadabbak, mint ahogyan azt a négy fal között megszokhattuk. A helyiek ilyenkor süteményekkel kedveskednek, sürögnek-forognak, segítenek, így amellett, hogy írókkal és műveikkel ismerkedünk, egy nagyon kellemes közösségi élményben is részesülünk, ha ellátogatunk egy ilyen eseményre.

Jelenleg a második könyvemen végzem az utolsó simításokat. Nagyjából két éve dolgozom rajta, és már nagyon szeretném útjára engedni. A tükörtestvérhez hasonlóan itt is Kanizsa a cselekmény helyszíne, ezúttal azonban egy általános iskolás fiú szemén keresztül igyekszem bemutatni a várost és lakóit, de leginkább a felnőttek – a fiú számára – zavarba ejtően furcsa világát.

Terék Anna már gyakorlott résztvevője a közönségtalálkozóknak, de Magyarkanizsán először mutatta be a Vajdasági lakodalom című drámakötetét.

– Nekem leginkább az tetszik a Kanizsai Írótáborban, hogy a vendégek ellátogatnak az iskolákba, ott a gyerekekkel tudnak találkozni, ott merülnek fel az igazán érdekes kérdések, ők a leglelkesebb közönség, mert érdeklődőek és nagyon kíváncsiak tudnak lenni, de szerintem mindig jó egy író-olvasó találkozó, mert az írót leginkább az izgatja, hogy mit gondolnak az olvasói, egyáltalán kíváncsiak-e rá az emberek. Itt a szabad ég alatt jókedvűbbek a nézők is, így természetesebb és kellemesebb a beszélgetés.

A rendezvény díszvendégével, Szilasi Lászlóval Fekete J. József beszélgetett (a neves magyarországi íróval készült interjút a jövő héten közöljük).