Talán mielőtt az állam eladná vállalatait a külföldieknek, lehet, hogy jobb lenne átadni a dolgozóknak. Egyes gazdasági szakértők szerint a negyed évszázada nem alkalmazott önigazgatási rendszer lehet a régió gazdasági mentőöve, más szakemberek pedig úgy gondolják, egyedül a külföldi tőke képes segíteni az itteni termelékenységen – írta tegnap a Danas napilap.
Jože Mencinger gazdasági szakértő, a független Szlovénia első gazdasági minisztere szerint az önigazgatási rendszer előnyeivel sokan csak 1990-ben szembesültek, amikor az eltűnt.
– A mai neoliberális gazdasági gondolkodásnak öt „parancsa” van, amelyekkel én személy szerint nehezen tudok kiegyezni. Az első a munkaköltségek lefaragása, vagyis az az ötlet, ha lecsökkentjük a béreket, a felesleges pénzt átfolyósíthatjuk a termelésbe és a befektetésekbe. Ez, ugye, szemmel láthatóan nem működik. A második, hogy mindent eladunk a külföldieknek. Ezt egyenesen ellenzem, még ha nem is tehetek semmit ez ügyben. Úgy vélem, hogy az önigazgatási modellt a kilencvenes évek elején a magánosításhoz is ki lehetett volna használni. Felhozhatok két szlovén példát is arra, hogy miben látható a különbség: a Novo Mesto-i Krka gyár önigazgatási rendszerben termel, a profitot visszafekteti a környezetébe, sportfejlesztésre fordítja, valamint az egyetemeket is támogatja. A Revoz cég, amely a Renault fiókvállalata, minden hasznot Franciaországba küld – magyarázta a szakértő a Szakszervezet-fejlesztési Központ szaktanácskozásán.
Mencinger szerint további problémát jelent a neoliberális gazdaságban az is, hogy ellenzi az állam szociális kiadásait, valamint az, hogy ez a rendszer túlságosan beleszól a vagyonelosztásba, valamint nem jól kezeli a szegénység helyzetét. A szakértő szerint ezek azok a problémák, amelyek egyenlőtlenségeket okoznak az EU működésében.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, amikor Szerbia olyan monopóliumokat is elad mint a Telekom vagy a Szerbiai Villanygazdaság, a szlovén gazdasági szakember kifejtette, előre nehéz megmondni, hogy mi lesz a helyzet kimenetele, annyit viszont megjegyzett, ha már monopóliumról van szó, akkor előnyösebb, ha az állami, nem pedig privát kezekben van.
A bizonytalan munkával kapcsolatban elmondta, hogy állami szinten sok esetben ad külső eredményeket, viszont nem biztos, hogy a dolgozók is elégedettek ezzel.
– A bizonytalan munka révén Szlovéniában a munkaerőpiac sokkal rugalmasabb lett, és az alkalmazottaknak csaknem a nyolcvan százaléka kapott meghatározott időre munkát – fejtette ki Mencinger, azt viszont már nem részletezte, hogy ez miért jó a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából.
Goran Nikolić gazdasági szakértő ezzel szemben úgy véli, külföldi tőke nélkül a gazdaság még nagyobb slamasztikában lenne, mint amekkorában most van.
– Ha eladják vagy átadják a dolgozóknak a vállalatot, esélye sem lesz arra, hogy fennmaradjon a piacon. Teljesen más a helyzet akkor, ha külföldi, multinacionális korporációk veszik át, hiszen nekik már szilárd helyük van a piacon – fejtette ki, megcáfolva Mencinger gondolatmenetét.
