Ökrész Rozália látja el a következő négy évben is a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatói teendőit, és Varjú Márta marad lapunk főszerkesztője az MNT tegnapi döntése értelmében. A Hét Napnak új főszerkesztője lesz, Talpai Lóránt személyében, de a hetilap igazgatója továbbra is László Edit. A tanácstagok támogatásukról biztosították a magyar kormány uniós, kötelező betelepítési kvótákkal kapcsolatos elutasító álláspontját, de oktatási kérdésekkel is foglalkoztak.
Ótos András felvétele
A Magyar Szó Lapkiadó Kft. és a Forum Könyvkiadó Intézet újvidéki székházának megtekintése előzte meg a Magyar Nemzeti Tanács kihelyezett ülését csütörtökön. A tanács tagjai megtekintették a minikönyvmúzeumot, bejárták a nyomda termelési részlegét, a könyvkiadót, majd a Magyar Szó szerkesztőségébe érkeztek, hogy aztán a negyedik emeleti ülésteremben kezdetét vehesse a munka. A legnagyobb vitát a magyarországi kvótareferendummal kapcsolatos nemzeti tanácsi állásfoglalásról, illetve a Magyar Szó és a Hét Nap igazgatójának és főszerkesztőjének kinevezéséről szóló napirendi pontok váltották ki. Az ülés kezdetén a tanács elfogadta Tari Istvánnak, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége képviselőjének sürgősségi beadványát a zombori városi könyvtárban tapasztalt leépítések és a községi fiókkönyvtárakban történt elbocsátások kapcsán. Tari kijelentette, ezek az emberek nem egyszerű könyvtárosok, hanem a helyi kulturális élet szervezői, és hozzátette azt is, hogy a döntés az újabb kori balkáni háborúkban legtöbbet szenvedett nyugat-bácskai magyarság ellen elkövetett felháborító akciónak számít. Hajnal Jenő, a tanács elnöke egyetértett azzal, hogy a problémával foglalkozni kell, de semmiképp sem olyan megállapítások közlésével, amelyek kizárják a párbeszéd minden lehetőségét, így arra tett javaslatot, hogy ne tűzzék napirendre Tari beadványát ebben a formában – végül ez nem is történt meg.
A szerkesztőségünkbe tett látogatás előzte meg az MNT ülését (Ótos András felvétele)
„HATÁROZOTT NEMET KELL MONDANI”
Hajnal kezdeményezte, hogy a kvótareferendum kapcsán az MNT foglaljon állást és támogassa az anyaország álláspontját, biztassa a magyar közösség tagjait arra, hogy nemmel szavazzanak. Felszólalásában utalt a múltban tapasztalt kényszer-betelepítési hullámokra, melyek, mint mondta, érthetővé teszik, miért kell szembeszállni a jelenlegi uniós törekvésekkel. Tari módosító javaslatát elutasította a tanács. A VMDK tanácstagja szerette volna, ha az állásfoglalás tartalmazza a már Szerbiában lévő migránsok kitelepítésére vonatkozó felhívást is, és azt, hogy a határövezetben se tartózkodhassanak migránsok. Szerinte jelenleg az etnikai tisztogatás egy csendesebb formájával állunk szemben. A nemzeti tanács többsége azon az állásponton volt, hogy a jelenlegi döntésnek csak a kvótareferendummal kapcsolatos álláspontra kell kitérnie. Paskó Csaba (Magyar Összefogás) elmondta: a politikum feladata hosszú távú megoldások felvázolása, a tanácsnak most csupán a népszavazásról kell röviden véleményt formálnia. Dudás Károly (MÖ) is arra szólított fel, hogy ne térjenek túlságosan el a lényegtől. Jerasz Anikó végrehajtó bizottsági elnök (MÖ) kifejtette, olykor eljön az ideje annak, hogy határozott nemet mondjunk, a mostani pedig egy ilyen pillanat: nem lehet az anyaországi élet része a mindennapi rettegés, a robbantásoktól való állandó félelem. Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) közölte, hogy egy anyaországi kérdésről van szó, melynek kapcsán az emberbaráti szempontokat is figyelembe kellene venni. Magyarország a kerítést választotta, s a vajdasági magyar közösség ennek a kerítésnek a túloldalán helyezkedik el – tette hozzá, majd közölte, hogy szerinte elsősorban az anyaországi polgároknak kellene nemmel szavazniuk. Joó-Horti Lívia (MM) meglepődve vette tudomásul, hogy az MNT egyáltalán foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen, mint mondta, bármilyen végkimenetele lesz a kvótareferendumnak, nem fog megoldódni a helyzet Horgoson vagy Magyarkanizsán. Vita alakult ki annak kapcsán, hogy Joó-Horti kijelentette: az MNT-nek inkább a magyarság elvándorlásával kellene foglalkoznia. Jerasz a válaszában megjegyezte, hogy a tanács előző összetételének mandátumában, melyben a mozgalom egyik vezetője töltötte be a vezetői tisztséget, nem sok intézkedést látott erre vonatkozóan, ezért felelőtlennek tartja a számonkérést. Dudás is kifogásolta, hogy Joó-Horti mondja meg, kinek mivel kellene foglalkoznia. A tanács végül elfogadta a magyar kormány álláspontját támogató véleményt a kötelező kvóták kapcsán.
Az újvidéki Európa Kollégium szakkollégiumi tevékenységének programját Snejder Sára Ildikó igazgató ismertette, ezt szintén jóváhagyták az ülésen.
Oktatási kérdésekkel is foglalkozott a testület (Ótos András felvétele)
MM: ÚJABB KORI ZSARNOKSÁG – VMSZ: MIÉRT NEM PÁLYÁZTAK?
A Magyar Szó és a Hét Nap igazgatójának és főszerkesztőjének is lejárt a mandátuma, így a sikeresen lezárt pályázatokat, majd az MNT tájékoztatási bizottságának véleményezését követően a tanácstagok elé terjesztették a kinevezésekről szóló javaslatokat. A Magyar Szóban betöltött tisztségekre egy-egy jelölt, az eddigi igazgató, Ökrész Rozália, és a jelenlegi főszerkesztő, Varjú Márta jelentkezett. Pályázataik megfeleltek az elvárásoknak, a vita után a tanács nagy szavazattöbbséggel mindkettőjük kinevezését jóváhagyta. Mihók Kucora Eszter (tájékoztatási bizottsági tag, MÖ) véleményének adott hangot: nagy szerencséje van a magyar közösségnek, hogy olyan igazgatók, vezetők állnak a rendelkezésére, akik gondját viselik az adott lapnak. Joó-Horti bírálta a Magyar Szó szerkesztéspolitikáját, s az igazgató kinevezését sem támogatta. Képviselőtársa, Zsoldos Ferenc is hasonló véleményt formált a főszerkesztő megválasztásával kapcsolatban helytelennek nevezte, hogy a szerkesztőségtől megvonták a véleménynyilvánítás jogát, s úgy ítélte meg, hogy a múltban lezajlott rendszerváltás ellenére közösségünk kialakított egy újabb kori politikai zsarnokságot. Mihók Kucora válaszában azt hangoztatta, hogy a szerkesztőség véleménye továbbra is jelen van a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületi tagja révén. Tari Varjú jelölése kapcsán azt mondta: ez a személy az, aki megtestesíti azt az elégedetlenséget, melyben a délvidéki magyar értelmiség szabadságigénye bontakozott ki. Dudás emlékeztetett: pályázat volt kiírva, és megvolt a lehetőség arra, hogy mások is pályázzanak.
DEMOKRATIKUS LAPSZERKESZTÉS, VAGY LEJÁRATÓ KAMPÁNY?
A tanács a Hét Nap igazgatói tisztségére ismét László Editet nevezte ki, a hetilapnak azonban új főszerkesztője lesz Talpai Lóránt személyében – Tóth Lívia korábbi és Tomek Viktor eddigi főszerkesztő is pályázott. Éles vita alakult ki, amikor Joó-Horti megköszönte Tomeknak az eddigi tevékenységét, s a nyomtatott sajtóban megvalósított demokrácia képviselőjeként méltatta. Hajnal Jenő reagált a méltatásra, s közölte, hogy Tomek teljes egypártrendszert vezetett be a hetilapba, az MM-et népszerűsítve, így semmi méltatnivaló nincs a munkájában, lejáratásokkal, támadásokkal, aljas rágalmakkal foglalkozott mindvégig. Joó-Horti azt válaszolta, legalább tudják, hogyan érzik magukat a mozgalmasok a Magyar Szó szerkesztéspolitikája miatt, Hajnal pedig végül köszönetet mondott, hogy ezzel Joó-Horti elismerte, hogy tényleg pártlap volt a Hét Nap.
A nemzeti tanács összesen 23 napirendi pontban foglalkozott a kis létszámú magyar tagozatok megnyitásának jóváhagyásával, elutasította két adai magyar iskoláskor előtti csoport megszüntetésének önkormányzati tervét, jóváhagyta a nyolcadik osztályos magyar zeneművészeti tankönyvet, és egyéb iskolaszékekre vonatkozó döntéseket is hozott.
