Az Európai Bizottság nem hagyja magára a nyugat-balkáni migrációs útvonal által leginkább érintett országokat – jelentette ki szombaton Bécsben Dimitrisz Avramopulosz, migrációs ügyekért felelős uniós biztos.
Az osztrák fővárosban Christian Kern kancellár meghívására gyűltek össze a balkáni migrációs útvonal által érintett országok vezetői. Avramopulosz elmondta: elkülönítették a pénzt Bulgária számára, és Szerbiának, valamint Macedóniának is adnak anyagi támogatást. A görög politikus úgy értékelte, hogy az elmúlt egy évben nagy utat sikerült megtenni, a nyugat-balkáni útvonalon érkező menedékkérők száma drámai módon csökkent, és szerinte ez első sorban a Törökországgal folytatott együttműködésnek köszönhető.
A bizottság számára továbbra is elsőbbséget élvez az EU és Törökország megállapodásának végrehajtása. Továbbra is ez az „A” terv – szögezte le Avramopulosz, aki a csúcsot úgy értékelte, hogy az összes résztvevő elkötelezett a közös, összehangolt munka mellett.
„A migrációs kihívás nem ismer államhatárokat. Mind egy európai család tagjai vagyunk, ezért csak közös megoldás lehetséges” – hangsúlyozta az uniós biztos, aki szerint kulcsfontosságú a külső határok védelme.
Avramopulosz hangsúlyozta: „fáradhatatlanul” dolgoznak azon, hogy mielőbb működni kezdhessen a közös, európai határ- és parti őrség.
Gozi: Európa nagy válságát a kölcsönös bizalmatlanság és a rövidlátó egoizmus okozza
Fogalmi ellentmondásnak nevezte a visegrádi négyek javasolta „rugalmas szolidaritás” elvét Sandro Gozi olasz EU-s államtitkár, aki új politikai paktumot szorgalmazott az európai gazdasági és biztonságpolitikában. Gozi szerint Európa nagy válságát a kölcsönös bizalmatlanság és a rövidlátó egoizmus okozza, Olaszországra vár az EU újraindításának feladata.
Az EU-s államtitkár hangsúlyozta, úgy tűnik, hogy az EU a migráció, a biztonság és a növekedés terén is felelősséget akar vállalni, gyakran azonban ezt semmilyen konkrét lépés nem követi, „ennek világos példája, hogy sok ország részéről elmaradt a menekültek szétosztásának tiszteletben tartása”. Gozi hozzátette, hogy „a lengyel és a magyar kollégák” javasolta „rugalmas szolidaritás” egy fogalmi ellentmondás. Ez az az egoizmus, amelyet el kell kerülnünk – hangoztatta a politikus, aki a condradictio in terminis latin kifejezést használta.
Elmondta, hogy a pozsonyi informális EU-csúcson (amelyet Matteo Renzi olasz miniszterelnök elégtelennek nevezett a gazdasági és migrációs döntések terén is) semmilyen áttörés nem következett be, Olaszország azonban az EU helyett is felelősséget kíván vállalni. Róma a következő hónapokban új paktumot dolgoz ki, amely egyaránt érinti a gazdasági növekedést, új biztonságpolitikát a külső határokat ellenőrző rendőrséggel, a kulturális források növelését, valamint az ifjúságpolitikát.
A Corriere della Sera Matteo Renzit idézte, aki kijelentette, hogy az EU vezetőinek csúcstalálkozóin készült közös fotók keveset érnek, ha a helyzet nem változik. „Ha változtatni akarnak, mi készen állunk. Ha csak meg akarnak lenni valahogy, fotózzanak egyedül” – fogalmazott Matteo Renzi, és hozzátette, nem ijedt meg attól, hogy nem kapott meghívást Berlinbe Angela Merkel német kancellár, François Hollande francia államfő és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök szerdai találkozójára. A napilap szerint az olasz miniszterelnök különutas politikája Itália politikai súlyának növelését célozza: Renzi abban reménykedve, hogy megnyeri az alkotmányos népszavazást, már arra készül, hogy jövőre Olaszország átveszi a hét legfejlettebb országot tömörítő G7-csoport soros elnökségét és nem állandó tagként helyet kap az ENSZ Biztonsági Tanácsában is.
