Lezárult a külképviseleti névjegyzékbe vétel, több mint 11 ezren jelezték, hogy nem Magyarországon, hanem a 105 külképviselet valamelyikén voksolnának a népszavazáson. A külképviseleti voksolásnak a magyarországi szavazáshoz képest több sajátossága is van, például az, hogy a külképviseleteken nem számolják össze a szavazatokat.
Azok a választópolgárok, akik október 2-án, a kötelező betelepítésről rendezett országos népszavazáson nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 105 külképviseletén (követségén vagy konzulátusán) szavazhatnak, ha szombat 16 óráig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
Miután kiderült, melyik külképviseleten hány választópolgár kíván szavazni, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) - várhatóan a jövő hét elején - kiszállítja a szavazólapokat a külképviseletekre.
A külképviseleti névjegyzéket - a kérelmek feldolgozása után - az NVI elektronikusan juttatja el a külképviseleti választási irodákhoz (küvi), amelyek legkésőbb a külképviseleti szavazást megelőző napon kinyomtatják őket.
A szavazás napján a külképviseleti választási iroda helyi idő szerint 6 órakor nyitja ki a szavazóhelyiséget.
A küvi képviselője az elsőként szavazó választópolgárral együtt ellenőrzi, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat úgy zárják le, hogy ne lehessen belőlük szavazólapot eltávolítani.
Ezt követően kitöltenek egy ellenőrző lapot, amelyet a küvi tagjai és az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot bedobják az urnába.
A szavazóhelyiségben kizárólag az szavazhat, aki a külképviseleti névjegyzékben szerepel, a küvi nem vehet fel választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe.
A szavazni kívánó választópolgárnak a küvi előtt igazolnia kell személyazonosságát, erre a következő, a magyar hatóságok által kiállított érvényes igazolványok alkalmasak: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint (kártyaformátumú) vezetői engedély. A személyazonosság igazolására alkalmas az ideiglenes magánútlevél (a hat hónapos és az egyéves érvényességi idejű egyaránt) és a kártyaformátumú ideiglenes személyazonosító igazolvány is.
A választópolgárnak azonban - a magyarországi szavazástól eltérően - nem kell igazolnia lakcímét vagy személyi azonosítóját.
Miután a külképviseleti választási iroda megállapította a választó személyazonosságát, valamint azt, hogy a külképviseleti névjegyzékben szerepel-e, a küvi átadja a népszavazás szavazólapját. A külképviseleti választási iroda a szavazólapot, annak bal felső sarkán, a megjelölt helyen a hivatalos bélyegzővel, a választópolgár jelenlétében lebélyegzi. Fontos szabály, hogy ha hiányzik a bélyegző, a szavazólap érvénytelen, ugyanakkor a szavazólapokat nem szabad előre lebélyegezni. A szavazólapokat a szavazat elhelyezésére szolgáló borítékkal együtt kell átadni a választónak.
A választópolgárnak a névjegyzék aláírásával kell igazolnia a szavazólap átvételét. A szavazólap kitöltéséhez minden szavazóhelyiségben megfelelő számú szavazófülke áll rendelkezésre.
Nagyon fontos, hogy a választópolgár lezárja a borítékot az urnába helyezés előtt, mert a nyitott borítékban leadott szavazatok érvénytelenek.
A küvi a Külgazdasági és Külügyminisztérium által meghatározott módon szállítja az NVI-hez a külképviseleti szavazásnál használt lezárt urnákat, valamint a levélszavazatot tartalmazó válaszborítékokat tartalmazó csomagokat, de a szállítás során gondoskodni kell arról, hogy a levélszavazatokat tartalmazó borítékok (csomagok) nem keveredhetnek a külképviseleti szavazáson leadott borítékokkal.
