Hová tartasz, keresztény Európa?

A hétvégén Bácsfeketehegyen került sor a Vajdasági Pax Romana szokásos őszi tanulmányi hétvégéjére és a közgyűlésére. Ez alkalommal Quo vadis, keresztény Európa? (Hová tartasz, keresztény Európa?) címet viselte a találkozó, és különös hangsúlyt kapott a migránsválság, valamint az európai identitás és értékek megőrzése.

Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kapcsolattartási főosztályvezetője megnyitóbeszédében arról szólt, hogy a magyarság itt otthon van, és a határon túl élő magyaroknak is jogukban áll használni anyanyelvüket. Az elmúlt bő egy év azonban váratlan fordulatot hozott: közel 2 millió migráns érkezett Európába különböző afrikai és ázsiai országokból – fogalmazott Pirityiné. Közülük csak kevesen kezdtek el dolgozni, többségük segélyekből él. Európa a párizsi és a brüsszeli terroresemények, valamint a kölni és az azt követően szinte mindennapossá váló erőszak után sem rendezte a helyzetet. Az „Isten hozott” és „megoldjuk” üzenetét már nem vállalják annak meghirdetői, helyette betelepítési kvótákról beszélnek – mondta a főosztályvezető. Európába egy identitásában erősebb tömeg érkezett, amelynek kultúrája és életmódja teljesen eltér az ittenitől, s több tízmilliós utánpótlása van. Nem becsülik a gyengébbik nemet, gyermekeiket pedig az utca neveli – hangoztatta Pirityiné. Eközben az álhumanista jelszavakat pufogtató Európa nem is látja a veszélyt – mondta –, majd arra buzdított, hogy vegyünk részt az október másodikai népszavazáson, és utasítsuk el a kényszerbetelepítést. A migránsválság mellett a főosztályvezető a külhoni magyarok identitásmegőrzéséről is szólt. Az iskolának és a templomnak ebben kulcsszerepe van, és a magyar nemzetpolitika is ezen alapul. Keresztény és nemzeti identitásunk megőrzésén és megerősítésén múlik a jövőnk – fogalmazott Pirityiné.

A VPR találkozójának része volt egy Márton Áron életútját bemutató vándorkiállítás is. Ennek megnyitóján Gaal Gergely, a Márton Áron-emlékév Programbizottságának elnöke szólalt fel. Gaal elmondta, hogy a magyar történelem kiemelkedő alakja volt Márton Áron püspök, aki 120 éve született. Márton megélte a magyar történelem számos viszontagságát, s közben megmaradt igaz embernek, aki kiállt az üldözöttek mellett. A kommunista diktatúra ezért börtönnel és házi őrizettel sújtotta, de mindez nem törte meg – mondta el az elnök. Az ő emléke előtt tisztelegve hirdette meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Márton Áron-emlékévet. Ennek célja, hogy ezt a különleges életpályát minél szélesebb körben bemutassa a magyarság körében. Az emlékév egy kiemelkedő része a kiállítás, amelyet a csíkszentdomonkosi Márton Áron Múzeum anyaga alapján a Magyarság Háza állított össze – számolt be Gaal. A kiállításmegnyitón jelen volt Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója is.