Az európai uniós csatlakozás folyamatának nem lehet egyetlen célja a tárgyalási fejezetek megnyitása, az érdemi reformok is fontosak – értékelte Nebojša Lazarević, az Európai Politika Központjának igazgatója, a szerbiai tárgyalócsoport szűkebb tagságának képviselője. Mint hozzátette, ha Szerbia elvégzi a reformokat, a csatlakozás pillanatában teljes mértékben készen fog állni a tagságra, és ki tudja használni annak minden lehetőségét.
Ami a jogharmonizációt illeti, Szerbia szorgalmas, viszont továbbra is gondot okoz, hogy az elfogadott jogszabályokat sem alkalmazzák olyan mértékben, mint kellene – mutatott rá, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy ha Szerbia felkészületlenül lép be az Unióba, nagyobb kiadásai lesznek, mint amennyi haszna származhatna az uniós tagságból.
Az sem elhanyagolandó szempont, hogy Szerbia tárgyalási folyamatát több sarkalatos kérdés is terheli, és ezekre még a csatlakozás előtt megoldást kell találni. Példaként egyebek mellett az alkotmánymódosítást, illetve a módosítások természetéből adódó referendumot említette.
– Tekintettel arra, hogy több népszavazás is esedékes lesz, mind az alkotmánymódosítás, mind az uniós tagság témájában, észszerű lenne ezeket egyidejűleg megtartani. Ezzel időt és pénzt lehetne megtakarítani. Az uniós tagság nem olcsó játék. Szerbiának csak a 27., a környezetvédelmet érintő tárgyalási fejezet miatt 11 milliárd eurót kell majd beruháznia. Ez rengeteg pénz, egy részét feltehetően kölcsönöznünk kell – magyarázta Lazarević.
Szerbia célja, hogy az EU sikeres és megbízható tagjává váljon, fennakadások nélkül teljesítse a tagságból eredő kötelezettségeit, és a lehető legjobban éljen az EU nyújtotta lehetőségekkel – emelte ki a szakember.
