Egymillió dollár ütné a markát minden embernek, ha a Földön fellelhető vagyont és pénzt egyenlő arányban szétosztanák. Ilyen szerencsés helyzetbe azonban aligha kerül a bolygó népessége. Osztogatás biztosan nem lesz.
Inkább arra kell készülni, hogy a vagyonos rétegek gyarapítani fogják a tulajdonukat, és arra törekszenek, hogy megóvják. Ilyen módon pedig tovább növekszenek a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek, amelyek már évtizedek óta mindenütt egyre aggasztóbb méreteket öltenek.
A különbségek nyilvánvalóak, és immár történelmi távlatban is kirívó a társadalmi osztályok szétszakadása. Figyelemre méltó, hogy a legfejlettebb országok között már olyanok is akadnak, ahol szinte a teljes vagyon 95 százalékával egy-egy szűk csoport rendelkezik. Szembetűnő az is, hogy a leggazdagabbak egy része örökölte a vagyont, amelyet igyekszik megőrizni és gyarapítani.
A világon Európában a legnagyobb az így szerzett tulajdonok aránya, és ennek a legfőbb oka, hogy a dúsgazdag családok egy része már a középkorban vagy a reneszánsz idején is ügyesen gyarapította a pénzes ládikájának a tartalmát, s azóta őrzi helyét a társadalmi ranglétra tetején. A mai Kínában és Oroszországban csak a XX. század végén és a XXI. század elején kezdődött az effajta vagyonosodás, az Egyesült Államokban pedig bő 150 évvel ezelőtt. A folyamat alakulását a történelmi korok mellett egy-egy ország vagy tágabb régió gazdasági szerkezete is jelentős mértékben befolyásolta.
Nyugat-Európa milliárdosainak csaknem a felét az örökölt vagyonok tulajdonosai teszik ki. Németország azonban kilóg a sorból. Egyik jellemzője ugyanis éppen az, hogy a legfelsőbb társadalmi osztályhoz tartozóknak majdnem a kétharmada a felmenők jóvoltából jutott a rendelkezésére álló értékekhez. Olaszországban is jellemzően tekintélyes összegek és nagy vagyonok szállnak át az utódokra. Ám itt a szupergazdagoknak „csak” bő egyharmada örökölte a vagyonát.
Az USA-ban, ahol szintén látványosak a társadalmi különbségek, szintén elég magas (29 százalék) az öröklés aránya a dúsgazdagok körében. Meglepő módon Kínában mindössze két százalékos.
Több szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a vagyoni egyenlőtlenségek egyre kirívóbbak az egész világon. Számítások szerint a bolygónkon élő leggazdagabb emberek egy százalékának együtt nagyobb a vagyona, mint a maradék 99 százaléké. Abba a bizonyos egy százalékba lényegében a földkerekség milliárdosai tartoznak, akiknek a száma folyamatosan növekszik szinte minden kontinensen.
Igaz, az idén valamennyire lelassult a folyamat, a gyarapodás eddig alig ötszázalékos lehetett globális szinten, tavaly viszont 7,5 százalékot tett ki. Az euróövezet 2016-ban még ennél is rosszabbul teljesített: csak 1,7 százalékkal bővült a pénzes elithez tartozók tábora.
