A világ minden táján vannak fertőző betegségek, egyes országokban azonban gyakrabban jelennek meg. Szerbiába sok ezer bevándorló érkezett illegális úton, aki semmilyen orvosi ellenőrzésen nem esett át. Ezért felvetődik a kérdés, a helyi lakosok mennyire vannak kitéve a különféle trópusi betegségek általi fertőzéseknek, melyeket a messzi országokból érkező migránsok hoznak magukkal.
A szakértő válasza erre a kérdésre az, hogy egyáltalán nincs okunk a pánikra. Dr. Nebojša Bohucki, a szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa elmondta, vannak olyan betegségek, melyek egy adott területre jellemzők, úgynevezett endemikus betegségek, ezek azonban a lappangási idő rövidsége miatt nem jutnak el hozzánk a bevándorlók révén, akik hónapokat utaznak, mire megérkeznek Szerbiába. Ugyanakkor sok olyan betegség van, melyek olyan országokra jellemző, ahonnan egyáltalán nem érkeznek migránsok.
– Vannak úgynevezett vektorbetegségek, melyek közvetlenül emberről emberre nem terjednek, hanem valamilyen rovar, legtöbbször szúnyog, esetleg kullancs terjeszti őket. Ilyen vektorbetegség, amely kis mértékben ugyan, de Európában is jelen van, a kullancsok által terjesztett lyme kór, a másik pedig a nyugat-nílusi láz. Az egyenlítő környékén már vannak egzotikus vektorbetegségek, melyek a világ más tájain nem jelennek meg, de ezekről a területekről, azaz Indokínából, Dél-Amerikából nem érkeznek hozzánk migránsok. Figyelmünk elsősorban Észak-Afrikára irányul, Marokkótól Egyiptomig, illetve a Közel-Keleti térségre, mert innen érkeznek a bevándorlók. Ott a száraz éghajlat miatt kevés tipikus vekortorbetegség van, amely nálunk is, bár ritkán, de megjelenik, így aztán elmondható, hogy az ezekre az országokra, illetve a mi környezetünkre jellemző fertőző betegségek között alig van különbség. A legjelentősebb vektorbetegség a malária. Az azt terjesztő szúnyogok Európában is megtalálhatók, ha kis számban is. A tél érkezésével tovább csökken a veszély. Két évvel ezelőtt a kontinensen 6000 maláriában szenvedő beteget regisztráltak, de minden esetben az európaiak utaztak olyan helyre, ahol maláriaveszély van, vagyis nem itthon fertőződtek meg. Helyi malária évtizedek óta nem ütötte fel a fejét Európában, egyedül 2009-ben Dél-Görögországban volt néhány eset.
A járványügyi szakember elmondta, a médiában sokszor szó esik arról, hogy a menekültek AIDS-esek. Ő azonban hangsúlyozta, ez a betegség sokkal inkább jellemző a fejlettebb országokra. Inkább a konzervatív, elszigetelten élő bevándorlókat fenyegeti a megfertőződés lehetősége, és nem az Európában élőket. A hepatitis a másik olyan fertőző betegség, amely riadalmat kelthet. A hepatitisnek, mely Európában, így Vajdaságban is jelen van, több típusát különböztetjük meg. Az A típusút általában a piszkos kéz, a szennyezett víz vagy élelmiszer okozza, és minden évben regisztrálnak néhány A típusú sárgaságban megbetegedő személyt. Mint dr. Bohucki rámutatott, tavaly több százezer migráns haladt keresztül ezen a területen, de sem Észak-Bácskában, sem Észak-Bántában nem regisztráltak egyetlen A típusú megbetegedést sem, és az év eleje óta sem jegyeztek fel egyetlen esetet sem. A hepatitis B, melyhez társul a hepatitis D is, szexuális úton, vérrel és sterilizálatlan tű használatával terjed. Még soha nem regisztráltak olyan kevés megbetegedést a régióban, mint tavaly, s tekintve, hogy nem levegő útján terjedő fertőzésről van szó, nincs mitől félnünk. A hepatitis C főleg vér útján terjed, azaz elsősorban fertőzött fecskendő használata által kapható el a betegség a kábítószer-élvezők körében. A migránsok, ha drogfogyasztók is, inkább ópiumot használnak, így ha át is térnek keményebb drogokra, ismételten ők vannak kitéve annak a veszélynek, hogy fertőzött fecskendő révén megfertőződnek, a hepatitis E pedig Kínában és Indokínában jellemző, erről a területről azonban nem érkeznek hozzánk migránsok.
Fotó: Ótos András
– Az európaiak mindig is utazgattak a világban, egzotikus tájakra látogatnak el, ahol könnyen megfertőződhetnek, s a fertőző nemi betegségek legnagyobb része is ilyen módon kerül Európába. Meg kell említenem a MERS nevű, közel-keleti légúti koronavírust, amelyről 2012-ben hallottunk először, s azóta összesen 2000 megbetegedést regisztráltak a világon, mégpedig elsősorban Szaúd-Arábiában, Katarban és Ománban, azaz azokban a gazdag országokban, amelyek nem fogadnak be migránsokat. Viszont az európaiak, a németek, britek szívesen utaznak ezekre a helyekre, ott megfertőződnek, és a betegséget behozzák Európába. A MERS közeli kontaktussal terjed, így az egészségügyi dolgozók és a beteget ápoló családtagok vannak leginkább veszélyben. Az Európában regisztrált esetek után nem tört ki járvány, mert az egészségügy jól meg tudja szervezni a betegség elleni védekezést. A rüh még egy betegség, amely esetleg fenyegetést jelenthetne, de a régióban évente a 100.000 lakosból 50–150-en betegszenek meg. Ez a szám nem növekedett a migránsok miatt, hiszen egyrészt közeli kontaktus szükséges a fertőzés továbbadásához, másrészt a legtisztább közösségekben, társadalmakban is ugyanúgy jelen van ez a betegség, mint az alacsonyabb higiéniájú közösségekben.
Dr. Bohucki elmondta, vannak emberről emberre terjedő betegségek is, mint a gyermekbénulás és a tuberkulózis. A gyermekbénulásért felelős poliovírus főként a széklet útján, de akár cseppfertőzéssel is terjedhet, illetve a fertőzött élelmiszerek, tárgyak vagy szennyvízzel való érintkezés által. Eddig egyetlen betegség tűnt el a bolygóról. A fekete himlő és – amennyiben szisztematikusan folytatják a csecsemők beoltását – a gyermekbénulás lesz a második, amely eltűnik, és többé nem lesz szükség ellene védőoltásra.
– A gyermekbénulás Pakisztánban és Afganisztánban van jelen. Hazánkban és Európában a kisgyerekek egyéves korukig továbbra is megkapják a védőoltást, így ha a nálunk tartózkodó migránsok vírushordozók is, az oltás megvéd minket, illetve elsősorban a gyermekeinket. Ha odafigyelünk, hogy ne érintkezzünk széklettel, ne igyunk szennyezett vizet, és ne fogyasszunk szennyezett ételt, továbbá ügyelünk arra, hogy rendszeresen kezet mossunk, nem betegedhetünk meg. Félni valójuk esetleg azoknak lehet, akik nem akarták beoltatni gyermeküket, de sajnos ezeket a gyerekeket a diftéria, a hepatitis B, mumpsz és más betegségek is fenyegetik. A cseppfertőzéssel terjedő betegségek veszélyesebbek, ide tartozik a MERS mellett a tuberkulózis is, amely bár komoly egészségi probléma, mégis, tavaly regisztráltuk a legkevesebb megbetegedést a régióban: százezer lakosból alig tízen betegedtek meg, tehát a menekültáradat ellenére is nagyon jók az adatok. A Föld lakosságából mintegy kétmilliárd ember hordozó, még sincs ok a pánikra, hiszen az a személy és gyermek, aki általánosságban egészséges és erős immunrendszerű, valószínűleg sosem betegszik meg, és szerencsére ez a betegség nem is túl virulens – magyarázta dr. Bohucki.
A fertőző betegségek lappangási ideje legtöbbször elég rövid, mindössze néhány napos, például a kolera esetében az inkubációs idő mindössze 2–5 nap, így hamar kiderül, ha valaki megbetegszik. Mivel ezek az emberek hosszú hónapokig úton vannak, betegségük még azelőtt kiderül, hogy Szerbiába érkeznének, így időközben vagy belehalnak a fertőzésbe, vagy kigyógyulva érkeznek meg hozzánk, és csak nagyon ritkán fordul elő, hogy egy fertőzés krónikussá válik. A távolság, a hosszú ideig tartó utazás tehát megvédik a helyi lakosságot is a megbetegedéstől. Akkor lenne okunk aggodalomra, ha a migránsok például repülővel érkeznének, mert nagyobb eséllyel terjedhetne a fertőzés is. Azok a migránsok pedig, akik ha illegálisan is érkeztek hazánkba, és itt betegszenek meg, szinte mindig orvosi segítséget kérnek.
– Az európai egészségügyi intézmények nagyon is tisztában vannak ezekkel a betegségekkel, és mindent meg is tesznek, hogy a helyi lakosság ne fertőződjön meg, vagy ne törjön ki járvány. A migránsáradat már jó ideje tart, és mindeddig nem betegedtek meg az itt élők, tehát úgy vélem, továbbra sincs okunk a pánikra. Az orvosok igyekeznek folyamatosan ellenőrizni a befogadóközpontokat, jelentést készítenek, de időnként az illegális telephelyeket is körüljárjuk, hogy felmérjük a migránsok számát és életkörülményeiket. A Batut Intézet bár folyamatosan szétküldi az értesítéseit ezekről a betegségekről, igyekszik felkészíteni az egészségügyi intézményeket, de külön figyelmeztetést nem adott ki, ugyanis a helyzet nem indokolja a speciális intézkedéseket, ami persze nem jelenti azt, hogy nem törhet ki járvány.
Nyitókép: Fotó: Ótos András
