Négy szerbiai önkormányzat – amelyek a vidékünkön is áthaladó migránsútvonalon helyezkednek el – a nemzetközi szervezetekhez és a szerb kormányhoz fordult segítségért és támogatások igényléséért, hogy fenntarthatóbb és jobb ellátásban részesíthessék az országban tartózkodó migránsokat. Dimitrovgrad, Magyarkanizsa, Šid és Preševo polgármestere az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának(UNDP)szervezésében megtartott belgrádi konferencián megfogalmazta, hogy térségükben a helyzet tarthatatlan, és kezelésük meghaladja az önkormányzatok erejét.
Illusztráció (Beta)
Magyarkanizsa község képviseletében Fejsztámer Róbert polgármester és Lackó Róbert, a helyi közösség tanácsának elnöke – ő a községben a migránskérdésekkel megbízott koordinátor is ─ vett részt Belgrádban azon a nemzetközi konferencián, amelyen a migránskérdés és hatékony helyi kezelése volt a központi téma. Az október 4-én kezdődött kétnapos találkozón öt ország (Szerbia, Horvátország, Macedónia, Törökország és Görögország) több olyan önkormányzatának elöljárói tanácskoztak (Preševo, Dimitrovgrad, Šid, Magyarkanizsa, Kutina, Kumanovo, Đevđelije, Idomeni Leszbosz, Gaziantep és Şanlıurfa), melyek közvetlenül érintettek a migránskérdésben, és a bevándorlók útvonalán helyezkednek el. Fejsztámer Róbert polgármestert arra kértük, számoljon be a konferencia eredményeiről.
– A konferencia fő irányvonala a migrációs politika hatása volt, és azok az önkormányzatok kaptak meghívást, amelyek érintve vannak, főleg a balkáni migránsútvonal kapcsán. A környező országokból, Albániából, Olaszországból, Bulgáriából is voltak résztvevők, de olyan nemzetközi donátorszervezet mint az USAID is részt vett rajta. A főszervező, amely összehívta ezt a konferenciát, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) volt. Köztudomású, hogy minden egyes országban a saját képviseleteiken keresztül jelen vannak, és megpróbálnak segíteni az önkormányzatoknak, legyen szó vízhálózatról, szemételhordásról vagy éppen a gépesítés kérdéséről – részletezte a polgármester.
– Minden önkormányzattal van valamilyen kapcsolatuk a saját helyi irodáikon keresztül, és most ennek az összefogó konferenciáját tartották. Meghallgattuk, hogy az érintett önkormányzatok hogyan szembesültek a migránsválsággal. Sajnálatos módon nincs sok különbség a tapasztalatok között. Többségük arról számolt be, hogy mindenkit váratlanul ért az első hullám, kivétel nélkül mindenhol a központi hatalom néhány hónapos fáziskéséssel reagált, többletköltségbe és többlet erőbefektetésbe, emberi erőforrás használatába került az, hogy szembenézzünk a migránsválsággal. Az is megállapításra került, hogy ez nem a mi feladatunk kellett volna legyen, hiszen ez nemcsak nemzeti alapon vagy országos szinten probléma, hanem még az Európai Unió sem tud vele mit kezdeni. A helyi önkormányzatok pedig a szűkös költségvetésekkel, kicsi emberállománnyal, a szűkös infrastrukturális lehetőségekkel különösen nagy teherrel szembesültek, és még nem is szóltunk a közbiztonságról, mert legtöbb helyen, mint Magyarkanizsán is, nincs elegendő rendőr. Tehát nagyon sok olyan dolgot tudtunk meg egymástól, ami sajnos azt erősítette meg bennünk, hogy sehol sem rózsásabb a helyzet, mint minálunk.
Az országos minisztériumok és nemzetközi támogatói szervezetek is elmondták, hogy mit és hogyan tesznek, illetve hogyan kellene együttesen fellépni a válság kezelésével kapcsolatban, majd maga a UNDP képviselői is megosztották gondolataikat.
– Mit tudnak hasznosítani az ott hallottakból?
– Az önkormányzatok mindannyian specifikusak, helyi problémák szintjén más és más jelenik meg, más a lakosság összetétele, száma, így túl sok mindent egymástól nem tudunk átvenni, viszont a kapcsolatok – mind a nemzetközi donátorok és az önkormányzatok közötti kapcsolatok – képezik a leghasznosabb hozadékot. Majdnem mindenki itt ült ezen a két napon, akinek valamiféle hajlandósága van arra, hogy finanszírozza a migránsválság okozta károkat, amik az önkormányzatokat érintik. Ilyen értelemben számunkra nagyon fontos, hiszen folyamatosan lobbiztatjuk a programjainkat. Ennek és a jó kapcsolatnak, a konferencián való részvételnek (ez már a negyedik volt a sorban) az az eredménye, hogy nálunk megkezdődött a Vöröskereszt helyi raktárának a felújítása, és a vásártérnek a teljes renoválása, amely ideiglenes migránsállomás volt. Természetesen továbbra is hangoztatjuk az igényeinket, hiszen azért vannak még eszköz- és gépigények, amelyek a mi életünket megkönnyítenék. Sajnálatos módon – bár igaz, hogy a migránsokat ki tudtuk szorítani Magyarkanizsa településről – a község területén, a határnál azonban ott vannak.
– A tanácskozáson mi hangzott el, várható-e újabb, nagyobb bevándorlóhullám, vagy a lassan télire forduló időjárás befolyásolja majd a migránsok jövetelét?
– Köztudomású, hogy kedden elindult egy nagyobb csoport Belgrádból azzal a szándékkal, hogy a tagjai elérnek a magyar határig és majd előre áttörnek, mert eljutott hozzájuk is a kvótareferendum híre, és a jogaikra hivatkozva ki akarták harcolni, hogy tovább mehessenek Európa felé, de amekkora lendülettel elindultak, olyan lendülettel meg is álltak, nem messze jutottak Belgrádtól. Ez csak egy példa arra, hogy mennyire kiszámíthatatlan ez a történet.
– Lesz-e folytatása ennek a konferenciának?
– A UNDP nem fogja magára hagyni az önkormányzatokat mindaddig, amíg jelen van a migránsválság, tehát ha sajnálatos módon nem fog megoldódni fél év múlva sem a probléma, mindenképp lesz még ehhez hasonló tanácskozás. Az én feladatom az lesz, hogy tartsam a kapcsolatot az országos, tartományi és a nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy ne feledkezzenek meg Magyarkanizsáról, és továbbra is segítsenek bennünket ebben a kialakult helyzetben.
Horvátország nem engedi be a Szerbiában rekedt migránsokat
Horvátország nem engedi be a Szerbiában rekedt mintegy 7000 migránst – közölte Vlaho Orepić ügyvezető belügyminiszter. A rendőrség „erősen tartja a határt”, és azok a migránsok, akik most Szerbiában tartózkodnak, nem fognak Horvátországban rekedni, mert nem engedik be őket – hangsúlyozta. A tárcavezető szerint a szerb hatóságok visszaküldik majd őket Macedóniába, Romániába és Bulgáriába, ahonnan jöttek.
A Večernji list úgy véli, fennáll a lehetősége annak, hogy azok a migránsok, akik nem tudnak bejutni Magyarországra, Horvátország felé veszik az irányt, a horvát hatóság azonban ennek ellenére sem erősíti tovább a határvédelmet, és kerítést sem épít.
Tomislav Nikolić szerb elnök hétfőn közölte, ha az EU országai nem fogadják be a migránsokat, Szerbiának is le kell zárnia a határait. Horvátország emiatt kivár. A horvát lap, zágrábi kormányközeli forrásra hivatkozva, azt írja: a kabinet nem hivatalos álláspontja, hogy ez a „lehető legjobb forgatókönyv, mert ha Szerbia védi a határait, egyben Horvátország határait is védi”.
Nyitókép: Illusztráció (Beta)
