Divatos lett a teljes kiőrlésű lisztek, a biotermékek keresése a boltok polcain, mert amellett, hogy módi így étkezni, megnyugtathatjuk magunkat, hogy tettünk valamit az egészségünkért. Ha azonban elolvassuk a címkéket, gyorsan rájövünk, hogy a diétás kekszünk csak nyomokban tartalmaz teljes értékű gabonát, annál több cukrot, ízfokozót, aromát, színezéket, és még olyan nyalánkság is fellelhető benne, mint például a guargumi, amit csak a Jóisten tudhat, mi szüksége van rá a szervezetünknek.
Két éve létezik Magyarkanizsán a Meta Terra nevű civil szervezet, amely hatvan tagot számlál és három szekciója van, mégpedig a Kanizsai Kosár, amely a községbeli termelőket gyűjtötte össze, aztán egy Ökokert mozgalom és a Kézműves szekció. Elnökük a helybeli, fiatal gyógy- és aromanövény-termelő Holló Lilla, aki az organikus termelés elhivatott művelője.
– Egyesületünknek gazdasági, környezetvédelmi, egészségmegőrző célkitűzései vannak a biotermelés népszerűsítésére. A Kanizsai Kosárnál a gazdasági szempontok kerülnek előtérbe, mert a községbeli termelők, akik hozzánk társultak, egy-egy táblával jelzik a piacon, hogy náluk itthon előállított és megtermelt, csak saját portéka kapható, így a tudatos vásárló helyben hagyhatja a pénzét úgy, hogy tudja, honnan származik a termék, amiért a zsebébe nyúl.
Lilla odafigyel, hogy mi kerül otthon az asztalra, ennek érdekében legtöbbször a saját maga által előállított termékeket teszi családja elé.
– Sose voltam vegyszer- és gyógyszerpárti, mindig a természetességet részesítettem előnyben, éppen emiatt döntöttem úgy, hogy megpróbálok arra törekedni, hogy tiszta, tápértékben gazdag élelemmel lássam el a családot. Férjemmel együtt kis területen folytatunk biogazdálkodást az Oromon lévő szabad földön, illetve itt Magyarkanizsán, a fóliasátrainkban, amelyek az udvarban karnyújtásnyira vannak. Nagyon sok kézi munkát igényel ez a fajta termelés a gyomtalanítástól kezdve egészen a kész termékig. Kínálatunkban a zöldségfélék közül szinte minden fellelhető, a cserepes növények, szárított fűszernövények és némi gyümölcs is. A legnépszerűbbek a kakukkfű, bazsalikom, oregánó, snidling, bodza, kamilla és mivel három éve van szárítógépünk, belekezdtünk a gyógy- és fűszernövények szárítása mellett az alma- és céklaszirom előállításába is.
Lilla szerint napjainkban száz százalékosan biozöldségekről, biogyümölcsökről nem beszélhetünk.
– Személyes véleményem szerint a lég- és a talajszennyezettség miatt nem lehet termelni teljes mértékben organikus növényeket, esetleg egy nagyon elkülönített környezetben, ahol a mezőgazdaság nem olyan szinten van mint nálunk, ahol lépten-nyomon a vegyszerezés, műtrágyázás folyik. Hiába vannak védősávok a bioparcellák körül, még azok se nyújtanak teljes védelmet.
De már azzal, ha biotermelőtől vásárolunk, jót tettünk magunknak, mert biztosak lehetünk benne, hogy az általuk használt, ősi alapnövényfajták beltartalmi értéke nagyobb mint a hibrideké. A konvencionális termeléssel előállított, viszonteladótól vásárolt, csábító küllemű zöldség, gyümölcs, ami féléretten utazik heteken át, sose lesz olyan gazdag tápértékben, mint az itthoni, amelyből a külföldivel szemben a két-három kiló helyett a két-három darab tartalmazza ugyanazt. Hetven százalékban a táplálkozás felelős az egészségünkért, ezzel jó tisztában lenni, mondja Lilla.
Lilla a terményeket fel is dolgozza, augusztus folyamán egy nemzetközi lekvárversenyen díjat is nyert Szlovákiában, ahol a gyorsított eljárással, rövidebb főzési idővel készült, mézzel édesített szederlekvárját bronzéremmel jutalmazták.