Tegnap beterjesztette az Országgyűlésnek Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatát, amely tiltaná idegen népesség Magyarországra telepítését. A változtatás értelmében bekerül az alaptörvénybe, hogy idegen állampolgár – amelybe az Európai Gazdasági Térség polgárai nem tartoznak bele – Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. Az öt cikkből álló változtatás módosítja a többi közt a Nemzeti hitvallást, kimondva: „valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége”.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője összefogásra szólította fel a pártokat az alaptörvény módosításának az ügyében (Fotó: MTI)
Az előterjesztés azt is tartalmazza, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben megfogalmazott alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
Elfogadása esetén az alaptörvénynek része lesz az is, hogy Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége. A módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Az előterjesztés indoklása utal arra, hogy 2015-ben példátlan mértékű népvándorlási hullám érte el Európa határait, másfél millióan lépték át illegálisan a schengeni határokat. A tömegesen érkezők kulturális és gazdasági integrációja megoldhatatlan feladat elé állította Európát, az ellenőrizetlen határátlépések pedig jelentősen növelték a terrorveszélyt.
Az Európai Unió a kötelező betelepítési kvótával próbálta szétosztani a tagállamok között az Európába érkezőket – olvasható az indoklásban –, a kényszerbetelepítésről pedig elsőként Európában Magyarország kormánya kezdeményezett népszavazást. Az október 2-ai referendumon az érvényesen szavazó választópolgárok 98 százaléka voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre, így létrejött egy pártok felett álló egység Magyarországért, amely nemzeti ügynek tekinti az ország szuverenitásának megvédését.
„A 98 százalék egybecsengő akarata kötelez, az Országgyűlésre hárul a feladat, hogy azt közjogi erővel ruházza fel”, a módosítás 3 millió 300 ezer ember akaratán nyugszik – tartalmazza az indoklás.
Orbán Viktor október 2-án este, a kvótareferendum eredményeinek előzetes megismerését követően jelentette be, hogy alkotmánymódosítást javasol a parlamentnek, mert „az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben”.
AZ MSZP ELHATÁROLÓDIK AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSTÓL
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetőjének felszólalása, párttársai a Népszabadság korábbi példányaival a kezükben (Fotó: MTI)
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője bejelentette: az MSZP frakciója nem vesz részt az alaptörvény-módosítás folyamatában, sem az ötpárti egyeztetésen, sem a vitában, sem a szavazáson. Közölte: országgyűlési eseti bizottság felállítását kezdeményezik, mert a Fidesznek és a kormánynak kell számolnia az értelmetlenül elköltött 17 milliárd forinttal, emellett „Orbán Viktor kleptokráciájának megszüntetése érdekében” antikorrupciós javaslatcsomagot dolgoznak ki.
A frakcióvezető – miközben a mögötte ülő szocialista képviselők a Népszabadság című napilap korábbi példányait tartották maguk elé – azt mondta: „Önök a hétvégén újabb szöget vertek a sajtószabadság koporsójába.”
FIDESZ: FOGJUNK ÖSSZE EGY NEMZETI ÜGYBEN!
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője az alaptörvény-módosítás ügyében arra kért mindenkit, hogy „egyszer az életben”, egy nemzeti ügyben fogjanak össze Magyarországért. Jelezte: keddre a Fidesz-frakció kezdeményezett ötpárti tárgyalást, és a Fidesz elnöke is kezdeményezett négyszemközti találkozókat. Hangsúlyozta: október 2-án új egység jött létre, 3,3 millió ember felülemelkedett a pártérdekeken, és olyan erős felhatalmazást adott, ami az alaptörvény módosítását is lehetővé teszi. Hozzátette: bár az MSZP ebből az új egységből kizárta magát azzal, hogy a népszavazástól való távolmaradásra buzdított, most lesz lehetősége kiköszörülni a csorbát, ha támogatja az alaptörvény-módosítást.
Szerinte azonban az MSZP-nek a haza függetlensége és Magyarország biztonsága lényegtelen ügy a Népszabadság sorsához képest, ami azért „meghökkentő”, mert a lap az MSZP-é volt, ők adták el. Hol a pénz, miért nem tetszettek a bevételt odaadni a Népszabadság működésére? – tette fel a kérdést. Úgy fogalmazott: az MSZP pecsételte meg a saját pártlapja sorsát.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint az MSZP korrupcióval kapcsolatos munkacsoportjának az Alstom-ügyet kellene kivizsgálni, a gyanú szerint 600 milliónyi kenőpénz mozdult meg a baloldali kormányok alatt. Hangsúlyozta: a népszavazás új nemzeti egységet teremtett, ezért itt az idő, hogy több hónapos mellébeszélés után az MSZP is meghallja a magyarok szavát a bevándorlás ügyében. Hozzátette: a kormány gazdasági döntésnek tekinti a Népszabadsággal történteket, nem avatkozhat be a tulajdonosi döntésekbe, mert ha ezt megtenné, akkor éppen ezzel sértené a sajtószabadságot.
VONA: EZ EGY JÓ JAVASLAT
A Jobbik elnöke jónak, támogathatónak ítélte a kormány alaptörvény-módosító javaslatát, ugyanakkor jelezte: tartalmi jellegű módosításokat vetnek fel a keddi ötpárti egyeztetésen.
Vona Gábor hétfői budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy előzőleg Gulyás Gergellyel, a Fidesz alelnökével egyeztetett technikai kérdésekről, az ötpárti találkozón pedig várhatóan Volner János frakcióvezető képviseli a pártot. Hozzátette: továbbra is személyes találkozót kér a kormányfőtől, amire a héten sor kerülhet. Az ezt firtató kérdésre elmondta, vannak olyan szempontok, amelyeket elsőként nem a sajtóval vagy más pártvezetőkkel kíván megvitatni, hanem Orbán Viktorral.
A pártelnök konstruktív ellenzéki pártként hivatkozott a Jobbikra, amely partnere lehet a kormánynak Magyarország alkotmányos védelmében, egyúttal károsnak nevezte, hogy a többi ellenzéki párt kimarad a vitából.
LMP: A KORMÁNY NEM VESZI KOMOLYAN
Az LMP szerint a kormány és a kormánypártok sem veszik komolyan az alaptörvény-módosítást, az ellenzéket pedig csupán statisztának, és nem partnernek tekintik. Ezt Szél Bernadett és Hadházy Ákos, az ellenzéki párt két társelnöke jelentette ki hétfőn, sajtótájékoztatóján, ahol arról számoltak be: a kormánypártok még pénteken kezdeményeztek egyeztetést a módosításról hétfő délelőttre, de később „eltűntek, mint szürke szamár a ködben”, így az egyeztetésre nem került sor. Szél Bernadett megjegyezte, az LMP további egyeztetésen nem kíván részt venni a kérdésben. Hozzátette: a népszavazás közjogi következményeit már annak megrendezése előtt közölnie kellett volna a kormányoldalnak, a normaszöveg azonban még jelenleg sem ismerhető.
KEDDEN ÖTPÁRTI EGYEZTETÉS LEHETNE
Tuzson Bence hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője az alaptörvény módosítása ügyében ötpárti egyeztetést hívott össze keddre. Szavai szerint minden olyan javaslatra nyitottak a szöveggel összefüggésben, amely a módosítás célját alátámasztja.
Kérdésre megerősítette: jelenlegi számításaik szerint november 8-án fogadhatja el az Országgyűlés a változtatásokat.
NÉGY PONTON MÓDOSUL AZ ALAPTÖRVÉNY
Trócsányi László igazságügyi miniszter tegnap sajtótájékoztatón ismertette a módosításokat, amelyek négy ponton érintik az alaptörvényt.
Az első módosítás a nemzeti hitvallást érinti, rögzítve: „valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége”.
Második pontként említette, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
Kimondják azt is, hogy az alkotmányos identitás védelmezése az állam minden szervének kötelessége. Ezzel a bíróságok számára kívántak egyfajta értelmezést adni – közölte a miniszter.
Rögzítik továbbá, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be – erősítette meg. Idegen állampolgár Magyarországon csak akkor élhet, ha az Országgyűlés által megalkotott rendészeti eljárásban, a magyar hatóság elbírálta a kérelmét és hozzájárult ehhez. Ez ugyanakkor az Európai Gazdasági Térség polgáraira nem vonatkozik – hívta fel a figyelmet.
