Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását, az uniós csúcson nem született Magyarország érdekeivel ellentétes döntés – jelentette ki Orbán Viktor pénteken Brüsszelben az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után.
A magyar kormányfő közölte: szerette volna levetetni a kérdést a napirendről, mert szerinte erről soha nem születhet konszenzus. Ezt nem sikerült elérnie, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a bizottság nem vonja vissza a javaslatot, így patthelyzet alakult ki. Ennek feloldására egy javaslat kidolgozásával bízta meg az uniós tanács a soros uniós elnökséget ellátó Szlovákiát.
A szolidaritásról tartott vita során Orbán álláspontja az volt, hogy az Unió tekintse a szolidaritás részének a határvédelmet is. Egyúttal elutasította azoknak a tagállamoknak az érvelését, hogy Magyarország nem szolidáris, amikor elutasítja a menekültek befogadását. Nem született döntés annak a javaslatának az ügyében sem, hogy a menekülttáborokat az Unió területén kívül kellene létrehozni. Álláspontja, hogy a migránsokat, a gazdasági bevándorlókat és a tényleges menekülteket egymástól külön lehessen választani. Ennek feltételei az Unió területén nem adottak. Orbán szerint sokkal humánusabb nem beengedni a menekültstátusra nem jogosultakat, mintsem néhány hónap vagy évnyi itt tartózkodás után kitoloncolni őket.
Orbán a tájékoztatóján azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság becsapta a nemzetállamokat a kötelező kvótára tett javaslatával, és „kültelki trükknek” nevezte a nemzetállamok kijátszását, aminek szerinte hosszabb távon több a kára, mint a haszna, ráadásul az az Európai Bizottság csapta be a tagállamokat, amelyben a szerződések őreként a leginkább bíznak.
A tanácskozást követően Angela Merkel főként a szíriai helyzetről beszélt, hangsúlyozva, hogy az EU-nak minden lehetőséget nyitva kell hagynia arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni „barbár” támadások Aleppónál. A német kancellár „embertelenségnek” nevezte az aleppói történéseket. Kijelentette, a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit felelősségre kell vonni. Egyúttal tartós tűzszünetre szólított fel, valamint arra, hogy a harcoló felek tegyék lehetővé a segélyszállítmányok eljuttatását az ostromlott városban rekedt civilekhez.
Hasonló véleményének adott hangot Theresa May brit kormányfő is, aki szerint a szíriai „atrocitások” folytatódása esetén az EU-nak fontolóra kell vennie minden lehetőséget.
A szíriai helyzet miatt az uniós csúcson nem kerülhetett szóba az Oroszország elleni szankciók esetleges enyhítése. Ehelyett az merült fel, hogy a szíriai akciók miatt az Unió nyissa meg a Moszkvával szembeni újabb lépések lehetőségét. A tagállamok vezetői világossá tették, hogy a nemzetközi joggal ellentétes magatartást büntetlenül sehol sem lehet elkövetni, még Szíriában sem. A csúcson végül csak abban állapodtak meg, hogy decemberben visszatérnek a kérdésre.
Az afrikai migrációs hullám megfékezését sürgették
Fokozni kell az erőfeszítéseket a migrációs hullám, és különösen az Afrikából érkező bevándorlóáradat megfékezése, illetve a jogosulatlan menedékkérők visszaküldése érdekében – hangsúlyozták a csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban.
Mint a dokumentumban írták, a helyzet tartós stabilizálása érdekében elengedhetetlen az EU és Törökország közötti migrációs egyezmény teljes körű végrehajtása és a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok további támogatása. Az uniós állam- és kormányfők kívánatosnak tartják a Törökországból a görög szigetekre érkező menedékkérők visszatoloncolásának felgyorsítását is.
Arra is felszólították a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a menedékkérők EU-n belüli áthelyezésének felgyorsítása érdekében. Magyarország és Szlovákia ehhez a ponthoz különvéleményt fogalmazott meg.
