November végéig útitervet készítenek a normandiai négyek a kelet-ukrajnai válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodások végrehajtásáról. A döntés a négytagú országcsoport (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) vezetőinek berlini találkozóján született.
A tegnapra virradóra befejezett ötórás tanácskozás résztvevői – Angela Merkel német kancellár, François Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfő – csak az útiterv prioritásait határozták meg, a részletek kidolgozását a külügyminiszterekre bízták. Az ukrán válság kezdete óta Putyin először tett hivatalos látogatást Berlinben.
A menetrend mindegyik (azaz a 2014-es és a 2015-ös) minszki megállapodásra vonatkozik. Ezek fontos részét képezi a tűzszünet, a szemben állók szétválasztása, a külföldi katonák és a nehézfegyverek kivonása, az orosz–ukrán határ ellenőrzése a veszélyes térségekben, valamint az EBESZ-megfigyelők beengedése a (helyi orosz) szakadárok ellenőrizte kelet-ukrajnai területekre. Putyin közölte: a 2015-ös minszki megállapodás képezi a válságrendezés alapját.
A berlini találkozón megállapodtak a Donyec-medencében működő EBESZ-misszió hatáskörének a kiszélesítéséről is. Ennek részeként felfegyvereznék a tűzszünet betartását a terepen ellenőrző EBESZ-megfigyelőket.
Merkel még ennél is sürgetőbbnek tartja azonban a válságövezetben esedékes helyhatósági választás törvényi keretének meghatározását. Tárgyalópartnereivel ezért megbízták Frank-Walter Steinmeier német, Jean-Marc Ayrault francia, Pavlo Klimkin ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminisztert a szavazás előkészítésével.
Berlinben egyezség született arról is, hogy a háború sújtotta régió több helyszínéről visszavonják a frontvonaltól az ukrán katonákat és az oroszbarát szakadár erőket.
Kelet-Ukrajnában 2014 tavaszán robbantak ki harcok a Kreml pártfogását élvező helyi orosz lázadók és a kormányerők között. Kijev és a Nyugat azzal vádolta meg Moszkvát, hogy titokban katonákat és fegyvereket küldött a szakadárok támogatására. Az Egyesült Államok és az EU ezért szankciókkal sújtotta Oroszországot, amely tagadja, hogy hadfelszereléssel és katonai erővel is segítette a szeparatistákat.
A háború befejezésének reményében a szemben állók – külső segítséggel – azóta több megállapodást is aláírtak, de a konfliktust mégsem sikerült megnyugtatóan rendezni. (A kelet-ukrajnai összecsapások kezdete óta már csaknem tízezren vesztették életüket, mintegy 22 ezren pedig megsebesültek.).
Bár a veszélyes térségben hivatalosan már több mint egy éve tűzszünet van, a harcok azonban gyakran kiújulnak. Moszkva szerint azért, mert Kijev nem teljesíti maradéktalanul a minszki egyezményekben vállalt feltételeket. Ukrajna és a Nyugat viszont a Kremlt vádolja azzal, hogy nem tesz meg mindent a tűzszünet betartatásáért.
