A magyarkanizsai képviselő-testület tegnapi ülésén negyvennél is több napirendi pontot vitattak meg. A majdnem maratonira húzódó ülésen olyan fontos kérdéseket tárgyaltak meg a képviselők, mint például Tóthfalu és Oromhegyes helyi közösségekben a helyi járulék szavazásra bocsátása, amit elfogadtak a képviselők.
Fotó: Puskás Károly
Bata Ferenc, Tóthfalu helyi közösségének elnöke elmondta, hogy amióta a település elvált Oromhegyestől – mintegy húsz éve –, a polgárok folyamatosan fizetik a helyi járulékot annak érdekében, hogy fejlődhessen a falu. Mivel december 31-ével a járulék megszűnik, szeretnék újabb, tízéves periódusra bevezetni, mely idő alatt a befolyó összeg ötven százalékát közművesítésre fordítanák, húsz százalékot a helyi közösség szakszolgálatának kifizetésére, tíz százalék jutna az egyesületeknek, a fennmaradó húszat pedig az újszülöttek támogatására, illetve a temetkezési hozzájárulásra szánnák. A járulékot a munkaviszonyban lévők esetében háromról két százalékra csökkentenék, a földművesek esetében pedig a hatvan kiló búza áráról harmincra vennék le a fizetendő összeget, továbbá aki munkaviszonyban van, de földterülettel is rendelkezik, csak a földterület után fizetne járulékot.
Kisebb vitát és értetlenséget váltott ki a menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerülő és visszatérő polgárok helyzetét előremozdító, a 2016–2019-es időszakra vonatkozó cselekvési terv. Az ellenzék képviselői, az UKROK, a Magyar Mozgalom és Vajdasági Párt képviselői azt szorgalmazták, hogy ne a menekültek felé irányuljon eme terv, hanem az itt maradottaknak dolgozzanak ki tervet. Fejsztámer Róbert polgármester világított rá arra, hogy a balkáni háború alkalmával lakhelyüket elhagyni kényszerülőket támogatná ez az elgondolás, nem pedig a jelenleg migránsként élő egyéneket.
Az önkormányzat pénzügyi szakosztályának vezetője, Domonkos Tibor beszélt a község hosszú lejáratú hitelének refinanszírozásáról, aminek során kiderült, hogy a 2021-ig fizetendő kölcsönt egy másikkal váltanák föl, amely nem újabb kölcsönt jelent, csak azt, hogy a félévenkénti helyett havi törlesztést vállalna az önkormányzat. Ezzel azt is sikerülne elérniük, hogy a városháza épületére bejegyzett jelzálogot végre töröljék. Rendeletjavaslat került napirendre az ügyből is, hogy a községben 2015 folyamán határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatottak száma (254) több nem lehet, míg a kormány nem változtat a törvényen. Az ellenzék a Kanizsa Turizmus Kft. működését hozta föl példának, ami tulajdonképpen az Art Garni Hotelt és kávézót fedi. Ott hét foglalkoztatott van, míg a könyvtárban kilencen dolgoznak. A polgármester elmondta, hogy a hotel esetében például most elkelne a segítség, mert a migránsok tavalyi áramlásával megcsappant az érdeklődés Magyarkanizsa iránt. Átcsoportosításra is sor került, de a létszámstop miatt nem vettek föl új munkaerőt, csupán belső pályázat alapján kerültek át emberek más munkakörbe.
Pálfi Ervin, a kommunális közvállalat vezetője jó pár napirendi pontban kapott szót. A közvállalat alapszabálya módosult, ezentúl a karbantartás és a közvilágítás is az ő feladatuk lesz. Az árjegyzékük is változni fog, így a kéménykotrás díja. A községi rendelet eddig kötelezővé tette a kémények tisztítását, de mára ez már igényelhetővé válik, az fizet, aki igényli ezt a szolgáltatást.
Mint ismeretes, a Brantner cég által végzett szemétszállítás annak idején nagy vitát váltott ki. Most, hogy a szállítási díj növelésére kerül sor, ismét vita tárgyát képezte annak létjogosultsága is, de végül 14 igen és 9 ellenszavazattal elfogadták a javaslatot. Az ellenzék szerint indokolatlan az áremelés, főleg a téli időszakban.
Nem fogadták el viszont Halász Mónika (Magyar Mozgalom) rendeletjavaslatát, amely a mezőgazdasági és vidékfejlesztési költségvetési pénzalap létrehozásáról szóló rendelet módosítására irányult.
A továbbiakban intézmények éves terveit fogadták el a képviselők, igazgatóbizottsági, iskolaszéki stb. tagokat neveztek ki, valamint Tóth Vilmos építész személyében kinevezték a fő városrendezőt.
