A tanácskozás megnyitója (Ótos András felvétele)
Az egyik felszólalás elütött a nap folyamán hallottaktól az Újvidéken megtartott kisebbségi és helyi médiával foglalkozó regionális konferencián. „Szólnunk kell arról is, ami egyaránt érinti a kisebbségi és a többségi médiát, s egyiknek sem kedvez a legkisebb mértékben sem” – indította mondandóját Zoran Sekulić, a Szerbiai Médiaasszociáció igazgatóbizottságának elnöke. Félő, hogy hamarosan zsákutcában találják magukat a médiumok, a 2011-ben elfogadott médiastratégia ugyanis decemberben lejár, az újnak szinte már készen kellene lennie, ehhez képest – legalábbis a nyilvánosság előtt – kezdetét sem vette a munka. Az új kormány november 18-án ünnepli működésének századik napját, de ez a száz nap alatt nem sikerült kijelölnie a sajtóval foglalkozó művelődési és tájékoztatási minisztériumi államtitkár személyét sem. Sekulić szerint ez sokat elmond arról, mennyire foglalkoztatják a médiumok gondjai a politikumot.
– Megfelelő államtitkár hiányában kérdéseinkkel a miniszterhez kell fordulnunk. Ezzel csak az a baj, hogy a tárcavezető igyekszik kerülni a válaszadást a feltett kérdésekre. A médiastratégia kapcsán pedig attól félek, titkos irodákban már íródik valahol, s majd az utolsó pillanatban elénk tárják az új dokumentumot, aminek felülbírálására, közvitájára időnk sem lesz. Biztosak lehetnek benne, hogy az asszociáció a maga részéről nem fog megengedni egy efféle bánásmódot – fejtette ki Sekulić.
A tanácskozás-sorozat idei témája a társadalmi integráció mint jelenség volt, ezzel összefüggésben a kisebbségi és helyi média helyzete, szerepe a modern társadalomban, továbbá a nemzeti identitás és kultúra kérdései. Az értekezlet kiemelt témája volt a közösségekhez való tartozás és annak jelentősége. Felmerült az a kérdés is, vajon a szórványban élő közösség mennyire érzi, hogy egy közösséghez tartozik. Mindezt saját szemszögükből gyakorlati példák felsorakoztatásával igyekeztek megválaszolni a felszólalók.
Đorđe Milićević véleménye szerint a multikulturalizmus mindannyiunk számára egy teljesen megszokott életforma (Ótos András felvétele)
Nataša Heror, a Heror Media Pont ügynökség képviseletében köszöntötte a tanácskozás részvevőit. Ezután Varjú Márta, a Magyar Szó napilap főszerkesztője, majd Bojan Brezigar, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesületének (MIDAS) igazgatóbizottsági tagja, valamint Đorđe Milićević, tartományi kormányfő-helyettes mondott köszöntőbeszédet. Milićević véleménye szerint a multikulturalizmus és a több nemzetiségű közösség mindannyiunk számára egy teljesen megszokott életforma, amelynek szerves részét képezi a tájékoztatás is. Éppen ezért a Tartományi Kormány a következő időszakban is anyagilag támogatja majd a kisebbségi médiumok munkáját, ahogyan azt eddig is tette. Arra a tényre hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy az erre fordított anyagi eszközök több, mint 90 százaléka a kisebbségi nyelveken működő médiumok támogatását képezi, és ez mintegy 264 millió dinárt jelentett az idén.
Felismerhetőbbé kell tenni a kisebbségi sajtóorgánumokat a médiatérben, állapította meg az új médiakoncepciókat felvázoló panelvita során Vanda Kučera, az I&FMcCann Csoport üzleti igazgatója. Sokan ma sem tudják, hogyan juthatnak el reklámelképzeléseikkel, egyéb ötleteikkel a kisebbségi sajtó tagjaihoz. Fontosnak nevezte népszerűsíteni a Heror Media Pontot, mely hálózatot alkot a vajdasági kisebbségi nyelveken megjelenő sajtótermékek között.
A médiumok közösségi létre gyakorolt hatásának szerepével foglalkozó tanácskozáson Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója az információk áramlására helyezte a hangsúlyt, mely véleménye szerint az adott kisebbségi közösség fennmaradásának egyik előfeltétele. A gondok között említette a jó szakkáder megtalálásának nehézségét meg az adott nemzeti közösség területi szétszórtságát, mely a frekvenciaelosztásban okoz kihívásokat. Javasolta, hogy a kisebbségi médiumok részesüljenek pozitív diszkriminációban a frekvenciák kiosztásakor.
A panel folytatásában Momčilo Bajac, az Újvidék 2021 projektum programigazgatója beszélt az európai kulturális fővárosi elképzelésekről, melyben fontos szerepet kapnak a kisebbségek és a kulturális sokszínűség prezentálása is.
