Oromhegyesen a jövő hét elején kezdődik a helyi járulék bevezetéséről szóló népszavazás. Balla Lajos, a helyi közösség elnöke elmondta, hogy az előttünk álló öt évben a helyi járulékból 16,4 millió dinárt szeretnének megvalósítani, amelynek 80 százalékát utak kiépítésére (utcák aszfaltozására), 10 százalékát a dűlőutak és a járdák karbantartására, 1 százalékát az önkéntes tűzoltó-egyesület, 2 százalékát a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, 2 százalékát pedig a Zitzer Sportegyesület finanszírozására fordítanák. A fennmaradt 5 százalékot az elkövetkező öt év folyamán megszületendő kisbabák részére osztják szét.
Az elképzelések szerint a munkaviszonyban lévők nettó fizetésük és a szerződéses munkát végzők jövedelmük 2 százalékát fizetnék járulék címén. Azoktól a nyugdíjasoktól, akik írásban kifejezik óhajukat, hogy szeretnének fizetni, 1 százalékot vonnának le. A földműveseknek az átlagos kataszteri jövedelmű földek hektárja után 30 kg búza árát kellene kifizetniük. A termőfölddel rendelkező, de munkaviszonyban lévő személyeknek csupán a termőföld után kellene fizetniük a járulékot. A december 5. és 16. közötti szavazáshoz (7–14 óra) az értesítés mellett olyan dokumentum is szükséges, amely tartalmazza az egyedi azonosítószámot (JMBG).
Balla beszámolt az elmúlt négyéves időszakban befizetett helyi járulék megvalósításáról és felhasználásáról is, s kiemelte, hogy sajnos a tervezett összegnél mintegy 2,5 millió dinárral kevesebb folyt be. A munkaviszonyban lévőktől származó összeg folyamatosan csökkent, ami egyrészt azzal magyarázható, hogy a vállalkozók és a vállalatok évről évre mind több olyan munkást alkalmaznak, akiknek csak a minimálbért fizetik ki, amiből nem szabad helyi járulékot levonni, ugyanakkor sokan külföldre távoztak. Balla szerint az elmúlt öt évben körülbelül 200 fiatal és középkorú vándorolt ki Németországba, Ausztriába, Nagy-Britanniába és Kanadába. Úgyszintén csökkent a földművesek által befizetett összeg. Az ő esetükben ez a tendencia az elmúlt két évben volt megfigyelhető, mivel a búza ára évről évre alacsonyabb, sokan pedig egyszerűen nem fizették be a közköltséget. Ezek és az építési költségek növekedése miatt csupán az utcák aszfaltozására, kisebb javításokra és a helyi közösség felszerelésére (fűkaszáló kistraktor, légkondicionáló berendezés a halottasházba), valamint a civil szervezetek támogatására jutott pénz. Az azóta önkormányzati hatáskörbe tartozó útépítéseket nem sikerült megvalósítaniuk, mivel a magyarkanizsai község illetékes szervei nem végezték el a közbeszerzési eljárást. Ebből kifolyólag papíron több mint 8 millió dinárjuk maradt. Ezt az építkezést 2017-ben kötelező lesz elvégezni.
A helyi járulék mellett a vagyonadó eszközeiből is gazdálkodhat a helyi közösség, ami az elkövetkezőkben is 3–3,5 millió dinárt tesz majd ki évente. Ebből eddig is csupán a helyi közösségben dolgozó munkások bérét, a helyi közösség rezsiköltségét, a zöldfelületek karbantartását, az irodai költségeket, a különféle szerződéses kötelezettségeket fedezték. Ha a polgárok nem szavaznák meg a helyi járulék bevezetését, csupán a legszükségesebb tevékenységeket tudják majd elvégezni.
