Csütörtök este a magyarkanizsai József Attila Könyvár Koncz István termében került sor Molnár Tibor A bácskai Tisza mente első világháborús hősi halottai című könyvének bemutatójára. Az est moderátora, Kávai Szabolcs történelemtanár külön köszönetet mondott az írónak, hogy a szebb napokat is megélt város történelmével is foglalkozott, lenyomatot és értékes információkat hagyva az utókornak és méltó emléket állítva így (h)őseinknek.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Zentai Történelmi Levéltár közös gondozásában megjelent kötet magyarkanizsai vonatkozást is tartalmaz, ezért is övezte nagy érdeklődés a helybeliek részéről. Mivel a szerző dédnagyapja révén kanizsai származású, a zentai adatok begyűjtése után elkezdte a magyarkanizsai vonatkozású történések kutatását is, aminek eredményeképp teljes képet kaphatnak a községbeliek felmenőik elestével kapcsolatban. Apropóként az is szolgált, hogy a magyarkanizsai Nagytemetőben a bejáratnál ott van az első világháborús hősök katonai parcellája, amelynek felújítását az akkori városi vezetőség kezdeményezte. Az avatást megelőző napon mutatták be a 2003-ban megjelent, Magyarkanizsa, Horgos és Martonos I. világháborús hősi halottairól szóló kötetet, melyből kideríthetők 781 ember adatai. Az 1910-ben 17 018 lakosú Magyarkanizsa 766 katona hősi halálát jegyzi, Martonos és Horgos külön lett jegyezve. Onnan 189 és 185 áldozat neve ismert, és a legtöbb a 20–30 év közötti, szám szerint 353.
Molnár Tibor itt emelte ki a napjainkban legsarkalatosabb kérdést: arra, hogy miért fogyunk, ezekben a veszteségekben is kereshető a válasz.
Az idén áprilisban megjelent, összesített információkat tartalmazó, lexikon méretű könyv 3616 elesett katona adatait fogja össze Horgostól Bácsföldvárig, kilenc községet magában foglalva.
A bemutatón kérdések is elhangzottak, melyek által kötetlen, az ősökre visszaemlékező, a múltat megidéző beszélgetés alakult ki, és a kiváló moderálásnak köszönhetően olyan kérdésekre is kitértek, hogy például abban az időben alig fordult elő vegyes házasság, milyen lehetett a nemzetiségi viszony akkoriban…
