A hat gyereket nevelő oromhegyesi Kovács Szintiára és Kávai Istvánra akkor figyelt fel a közvélemény, amikor tavaly a Pannon Televízió útjára indította az Adni öröm nevű akcióját. Összefogásra és segítségnyújtásra buzdítottak minden jóérzésű embert az ünnepek előtt, hogy olyan rossz anyagi körülmények között élő családokon segítsenek, akiknek arra valóban nagy szükségük van. Akkor még egy düledezőfélben lévő házban éltek ők nyolcan, ahol korábban jószágokat tartottak, sparhelten melegítették a fürdéshez a vizet, de elmondták azt is, hogy a családfő keresete csak a számlákra és némi ennivalóra elég. De ott, ahol hat gyerek van, segíteni kell, mondta Zoran Teslić, a magyarkanizsai önkormányzat ifjúsági és sportügyekkel megbízott szakmunkatársa, aki nem mellesleg testközelből ismerte a helyzetet, ugyanis ő maga is Oromhegyesen él. Kolléganőivel, Dobó Ellával és Bödő Mariannával teljes mellszélességgel az ügy mellé állt, és az akciót úgy támogatták, hogy gyűjtést szerveztek a városházán. Az adakozók rengeteg élelmet, játékokat és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen legfontosabb dolgokat tartalmazó csomagot juttattak el ide. De munkaerő és bútorok is felajánlásra kerültek. Az igazi fordulópontot azonban az jelentette, hogy sikerült egy másik, lakható állapotban lévő házat is a család rendelkezésére bocsátani.
– Ez egy óriási civil összefogás volt az önkormányzat dolgozóinak koordinálásával és vezetésével. Az egész úgy indult, hogy a Facebookon létrehoztunk egy csoportot, és Dobó Ella kolléganőm éjjel-nappal dolgozott. A polgárok megmozdulása úgy kezdődött, hogy még Adáról is érkeztek felajánlások. A házat bebútoroztuk, a családnak csak a kiságyat és egy kanapét kellett elhoznia a régi lakhelyükről. A községbeli magánvállalatok is sok támogatást nyújtottak, de mesterek is jelentkeztek, akik három hét alatt felújították a házat. Egy év áll a család rendelkezésére, hogy azt a házat, amelyben jelenleg laknak vagy valamilyen alapítványi pénzből, vagy szintén civil összefogás segítségével megvegyék, addig ingyen és bérmentve lakhatnak ott, szintén Oromhegyesen, csak már emberhez méltó körülmények között – mondta el Zoran.
Az új évet már az új házban ünnepelte a család. Ottjártunkkor éppen „rizsbecsinált” főtt, ahogy a 24 éves anyuka elmondta, ez nem más, mint főtt rizs jó sok zsírral és némi hússal. Ő maga öt gyerekkel érkezett Oromhegyesre mostani párjához, akitől a legkisebb fiú született. Így ki is egyenlítődött az arány, hiszen most három kislány és három fiú cseperedik a családban. A legnagyobb nyolc, a legkisebb még nincs 1 éves. Eddig szinte semmilyen szociális juttatást nem tudtak igényelni, Szintia még a régi lakcímére van bejelentkezve, öt gyermekének apja mindössze a kisfiút vette nevére, a kislányokat nem. Itt jött a képbe Csikós László, aki tapasztalt szociális munkásként latba vetve az összes lehetőséget, sokéves rutinnal sorolta, hogyan kell megindítani az eljárásokat ahhoz, hogy megkapják az őket illető állami segítséget és méltó körülmények között nevelhessék a hat cseperedő emberpalántát.
– A községnek van egy szociálislakás-alapja, de felsőbb szinten a törvény értelmében a köztársaságnak be kell kapcsolódnia a családok erősítésébe, ezt gyermekpótlékkal, szülési pótlékkal, szociális segéllyel teheti meg. Ha figyelembe vesszük, hogy a családfenntartó nyolcezer dinár értékű szociális segélyt kaphat, a párja pedig a szociális segélynek az ötven százalékát, minden további kiskorú gyermek viszont további harminc százalékot, akkor már jelentős segítségnyújtásról beszélhetünk. Eddig megtörtént a karitatív tevékenység, most pedig a jogi lehetőségeket is számba kell venni. Folyamatosan felbecsüljük a helyzetet, mert sokszor a nehéz körülmények között élők nem tudják a lehetőségeiket, csak egyszeri segélyt igényelnek, de ennek alapján már továbbléphetünk.
A gyerekek elmondták, nagyon furcsa volt számukra, hogy az új házban szépek a falak és fürdőszoba is van, ráadásul meleg víz folyik a csapból.