A Vajdasági Magyar Jogász Egylet a Tartományi Képviselőház nagytermében szombaton tanácskozást tartott Magyar jogásznak lenni Vajdaságban címmel. A tanácskozást Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke és a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke nyitotta meg. Az MNT elnöke megjegyezte, hogy a tanácskozás címe már sokat elárul az egylet alapítói szándékáról.
– Mit jelent magyar jogásznak lenni Vajdaságban? Mit jelent jogi valóságban Szerbiában és a Kárpát-medencében a kétnyelvűség, a kisebbségvédelem és az egyházkérdés. Nem véletlen, hogy épp akkor jött létre a Vajdasági Magyar Jogász Egylet, amikor a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek jogvédelme, valamint hivatalos nyelvhasználata újabb lehetőségek és kihívások előtt áll. Mielőtt a megvalósítás szakaszába lépett a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításáról szóló cselekvési terv. Mert ha egy közösség a társadalmi és nyelvi modernizációt sikeresen végrehajtja, bizonyosan megmarad az anyanyelve is. A magyar nyelvközösség tagjai elsősorban értelmiségén, közülük is nagymértékben jogászain múlik majd, hogy a magyarság megfeleljen majd ezeknek a kihívásoknak – mondta az MNT elnöke.
Nyilas Mihály vallomása szerint magyar jogásznak lenni Vajdaságban nem könnyű, de ettől függetlenül arra biztatja a fiatalokat, hogy bátran válasszák ezt a szakmát, hiszen rengeteg lehetőséget biztosít különböző területeken.
– Akár az igazságügyben, a közigazgatásban, az ügyvédségben megtalálhatják önmagukat. Szép szakma és nekünk vajdasági magyaroknak kiemelten fontos, hogy sokan legyünk. A vajdasági magyar jogásznak nemcsak jó szakembernek, hanem egyidejűleg kétnyelvűnek is kell lennie. Úgy a magyar, mint a szerb jogban is jártasnak kell lennie, hogy ha egy magyarországi jogász kollégával vitába szál, vagy eszmét cserél akkor egyenrangú partner tudjon lenni – mondta Nyilas.
Az egylet elnöke elmondta még, hogy a Vajdasági Magyar Jogász Egylet a tanácskozás előtt megtartotta harmadik közgyűlését.
– Az online tagtoborzásunknak köszönhetően most már kilencven tagunk van, ami szép eredmény. Az ülésen összegeztük a 2016-os év történéseit, ami tulajdonképpen a megalakulásunkat és az egylet működésének kezdetét öleli fel. Körvonalaztuk továbbá a 2017-es év tervét, amely szerint a jelen tanácskozáson túl az ősszel szeretnénk még egy jogelméleti tanácskozást megszervezni, természetesen állást foglalva az aktuális történésekről. Több olyan törvény van kidolgozás alatt – a nemzeti tanácsokról, a kisebbségi jogok érvényesítéséről szóló törvény, de a nyelvhasználatról is várunk új jogszabályt – amely érinti a jogászokat. Ugyanakkor idén szeretnénk kiadni egy büntetőjogi szakszótárat is. A későbbiek során évről-évre szeretnénk megjelenni egy hasonló kiadvánnyal – számolt be lapunknak az elnök.
Az előadók közül dr. Várady Tibor nemzetközi jogász A többnyelvűség, mint valóság a jogban címmel tartott előadást, amelyben a többnyelvűség vitatottságáról beszélt. Berényi Ernő bíró felszólalásában a magyar nemzeti kisebbség részvételi arányát ismertette igazságügyi rendszerünkben, majd megállapította, amellett, hogy kevés a magyar anyanyelvű jogász a vajdasági magyar jogásztársadalmat az elöregedés veszélyezteti, ugyanis kicsi az utánpótlás. Búcsú Árpád bíró az igazságügyi szervek szervezeti felépítéséről és hatásköréről szólt, míg Szakállas Zsolt, a VMJE titkára a szerb kormány kisebbségvédelmi cselekvési tervének jogi vetületeit mutatta be. Ezt követően A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében címmel a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, Csóti György tartott előadást, amelyben megjegyezte, hogy Kárpát-medencében a régió történelmi adottságának, valamint annak köszönhetően, hogy Szerbia az Európai Unióhoz közelít, a Vajdaságban sok pozitív fejleményre van remény és ezt mind ki is kell használni.