Magyarkanizsa önkormányzata márciusban írja ki pályázatait a művelődési programokra és projektumokra. Hogy mire lehet majd pályázni, illetve milyen munkaterveken és fejlesztéseken dolgoznak, arról Nyilas Leonov Anita, az önkormányzat művelődéssel megbízott tanácstagja adott tájékoztatót.
– A jövő héten a költségvetés művelődésre szánt részéből kétmillió dinár értékben ír ki pályázatot az önkormányzat. Besegítünk a művelődési egyesületek rezsiköltségeinek fedezésébe is, a törvényben előírtak szerint ezeknek 45%-át fizetjük, ez a mi esetünkben öt kultúrházat, művelődési otthont érint: az oromhegyesi Faluházat, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet, Adorjánon a Szőke Tisza Művelődési Egyesületet, Magyarkanizsán a Szent Száva Szerb Amatőr Művelődési Egyesületet, Martonoson a Testvériséget és Kispiacon a Jókai Mór Művelődési Egyesületet. Nekik ez határozott segítség, mert akik Magyarkanizsán önkormányzati épületben dolgozhatnak, az ő körülményeik a falvakban lévő egyesületekénél messzemenően kedvezőbbek. A falvakban az ősz beálltával sokkal kevesebb a rendezvény, mert képtelenség felfűteni a művelődési otthonokat. Az önkormányzat minden olyan projektummal részt vesz a nagy pályázatokon, amellyel tudunk segíteni. A héten a nagyberuházási alapnál a kispiaci művelődési otthon felújítására kétmillió dinárt nyertünk, ahol majd a bejárati részt kell rendbe tenni. A tetőt is meg kellene javítani, ám annak a beruházásnak az összege mintegy hétmillió dinár. Ez olyan nagy összeg, melynek előteremtésénél elengedhetetlen, hogy más pályázati eszközöket is be tudjunk vonni. Ugyanígy vagyunk az önkormányzati épületekkel, hisz a Cnesánál is van egy nagy energetikai projektum: a színháznál lévő ablakok cseréje, mert rengeteget tud a fűtésen spórolni az intézmény és a községi költségvetés, ha meg tudjuk oldani.
A hazaiak mellett külföldi, határon átnyúló pályázatokban is részt veszünk, négynél jártunk sikerrel. Ilyenek a horgosi művelődési ház felszerelése, a Bartók Béla Művelődési Egyesület tanyájának szépítése, programok Magyarkanizsán, rendezvények szervezése, mint például az írótábor, de Oromon például a Malomfesztivál is be van kapcsolva, valamint a malom környékének gondozása.
Lesznek-e új rendezvények a községben?
– Elsődleges célunk az, hogy minden rendezvény megmaradjon. Kiemelt rendezvényeinkre külön gondot fordítunk. A fesztiválok közül megemlítendő a Kanizsa Feszt és a Malomfesztivál, amelyek esetében sok munka van abban, hogy felnőttek a jelenlegi szintre, hiszen nemcsak az esti programokat kell megtölteni tartalommal, hanem a napközbenieket is, amit nagyon szépen megoldottak a szervezők, mert kulturális tartalommal is gazdagították ezeket a fesztiválokat.
Mire fektet még hangsúlyt az önkormányzat?
– Mindenképpen arra, hogy minél több rendezvény legyen a község területén, ugyanilyen vagy még magasabb színvonalon tudjunk tartalmat hozni a Cnesába, a könyvtárba és a falvakba is. Minden civil szervezetet arra buzdítunk, hogy bemutatkozzanak, és legyen náluk utánpótlás, hisz a művelődési egyesületek közül nagyon sokan küzdenek azzal, hogy bekapcsolják a munkába a fiatalokat, vagy ha már elkerülnek középiskolába, egyetemre, nem tudnak aktívan részt venni a munkában. Fontos az utánpótlás, mert így lesz folyamatos a munka.
Sok kritika is érte az önkormányzatot a Szent István-nap és az újévi műsorok, tűzijáték kapcsán. Túlzott költekezésnek tartották. Tavaly a tűzijáték el is maradt.
– Az elmúlt időszakban a Szent István-napi tűzijáték már donációból valósult meg, de úgy gondolom, ez az ünnep községünk egyik legszebb rendezvénye. Nemcsak az államalapítóra emlékezünk akkor, hanem az az a nap, amikor minden művelődési egyesületünk bemutatkozik, amikor családi programokat szervezünk. Ha kritika is érte az önkormányzatot e szempontból az előző években, a rendezvény tömeges volt, és igazolta azt, hogy van rá igény, ugyanúgy a délelőtti gyermekkoncerteken, de a délutáni tartalmakon is megjelentek a családok.
A testvértelepülésekkel való kapcsolattartás is fontos Magyarkanizsának, erre számos bizonyítékot adott már. Ez az idén miben mutatkozik meg?
– Kiskunhalassal kerek évfordulót ünnepelünk, így őket bekapcsoljuk a Szent István-napba is. Nagyon fontos, hogy a testvértelepülési kapcsolatok ne csak delegáció szintjén működjenek. Nagyon szépen össze lehet kapcsolni a művelődési szférát, az oktatási intézményeket, akár a sportklubokat, és ez működik, bizonyíték erre a Gyerekfesztivál, ahol már megjelennek a testvérvárosi fellépők, és az itteniek is ellátogatnak hozzájuk, vagy a maratonfutók esetében is. Sokan találtak kapcsolódási pontot, legyen szó akár a szociális szféráról is. Erről is szól a testvérvárosi kapcsolat: összekötni a civileket, összekötni a gyerekeket, akik utána tovább járnak ezen a jól bejáródott, ismerős úton.
