A tovább tanulni akaró diákokat milyen állami, felsőoktatási intézmények várják Vajdaságban? – kérdeztem a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárságon dr. Halasi Szabolcs segédtitkárt.
– Az Újvidéki Egyetem 14 kara várja őket. Ebből 9 található Újvidéken, 3 Szabadkán, 1 Nagybecskereken és 1 Zomborban. Éspedig: Újvidéken a Művészeti Akadémia, a Műszaki Tudományok Kara (FTN), a Természettudományi-matematikai Kar, a Mezőgazdasági Kar, a Technológiai Kar, a Bölcsészettudományi Kar, a Jogtudományi Kar, a Sport- és Testnevelési Kar, az Orvostudományi Kar; Szabadkán az Építőmérnöki, a Közgazdasági Kar és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar; Zomborban a Pedagógiai Kar, Nagybecskereken pedig a Mihajlo Pupin Műszaki Tudományok Kar.
Akit viszont a szakfőiskolai képzés érdekel, Vajdaság területén 9 közül választhat, Újvidéken, Szabadkán, Versecen, Nagybecskereken, Nagykikindán és Mitrovicán. A szakfőiskolák fő profilja az óvóképzés, illetve a műszaki képzés, de Újvidéken található üzleti képzés is. Szabadkán a Műszaki Szakfőiskolán és az Óvó- és Edzőképző Szakfőiskolán magyar nyelven is folyik a képzés, továbbá magyar nyelven tanulhatnak a diákok a szabadkai Tanítóképzőn, az újvidéki Magyar Tanszéken és az újvidéki Művészeti Akadémián.
Büszkén mondhatjuk, hogy az Újvidéki Egyetem lépést tart a fejlődéssel, tudományos munkája elismert. Ezt bizonyítja, hogy rajta van a Leiden-ranglistán (http://www.leidenranking.com/ranking/2016/list). A világon az első ezer között az Újvidéki Egyetem a 756., meg kell nézni, milyen rangos japán és amerikai egyetemek társaságában!
Az itthon tanuló diákoknak a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjat kínál fel.
– A 2016/2017-es tanévben 304 hallgató kapott ösztöndíjat, aki alapképzésen vagy szakfőiskolai képzésen vesz részt, 44 Várady-ösztöndíjas-mesterhallgató lett (ami már nem ösztöndíjhitel, hanem ösztöndíj), illetve 15 doktori képzésben részt vevő hallató kapott Várady-ösztöndíjhitelt. Ha ezt összeadjuk, akkor 350 ösztöndíjról, illetve 15 ösztöndíjhitelről van szó.
LE KELL GYŐZNI A GÁTAKAT
Merjen beiratkozni szerb nyelvű karra az, aki gyengén beszéli a szerb nyelvet?
– Személyes tapasztalatomat mondanám el. Magyar homogén közösségből, Kishegyesről származom. Topolyán fejeztem be a gimnáziumot, ott már kapcsolatba kerültem szerb ajkú iskolatársakkal. Mivel labdarúgással is foglalkoztam, a sportolás segített, hogy megtanuljam a hétköznapi nyelvet. Nem kell megijedni a szerb nyelvtől, idővel el lehet sajátítani. A kezdet, az első év biztosan nehéz mindenkinek, de garantálom, hogy aki egyetemistaként Újvidékre, Szabadkára, Zomborba vagy Nagybecskerekre jön tanulni, nem fogja megbánni, mert olyan élményben lesz része, amellyel kevés fiatal tud eldicsekedni. A multietnikus közösségben ugyanis megtaláljuk azokat a személyeket, akikhez kapcsolódhatunk, általuk több kultúrát megismerhetünk, és betekintést nyerhetünk több nemzetiség életébe.
A tanulás mellett természetesen szórakozásra is kell idő. Újvidék bizony nagyon sok lehetőséget kínál a hét minden napjára. Itt nemcsak a kávézókba járásra gondolok, hanem a múzeumok, koncertek látogatására, színházba járásra.
Mindenkit bátorítok: vannak szerb nyelvi képzések, szerb nyelvű felkészítés, igen népszerű, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szervez, és a demonstrátorok, a kortárs segítők a szerb nyelvi gondokban is támaszt jelentenek az elsőéves egyetemistáknak.
EGYRE KÖZELEBB KERÜLÜNK EGYMÁSHOZ
Mi a tapasztalata: a fiatalok mennyire fogadják be a magyar ajkú társaikat?
– A mi hallgatóinknak meg kell tanulniuk a szerb nyelvet, ez nem is kérdéses, ez az ő érdekük. Hogyan tudják megtanulni? Úgy, ha szerb barátaik is lesznek. Ehhez azt tanácsolom, hogy próbálkozzanak, beszélgessenek, vegyenek részt a társalgásban. Az a fontos, hogy az órák között a kommunikáció működjön közöttük. Ha ezt elkezdik, levetik a gátlásaikat, s függetlenül attól, hogy hibáznak, a barátaik segíteni fognak nekik, hogy a helyes kifejezéseket megtanulják, és fokozatosan a nyelvtani szabályokat is elsajátítsák. Mindenkit buzdítok: minél nyitottabban, merészebben vegyenek részt a kommunikációban. Természetesen találkozni fognak olyan fiatalokkal, felnőttekkel, akik elcsodálkoznak, hogy valaki Szerbiában magyarul beszél, de többségében olyanokkal is Vajdaságban, akik elfogadják azt is, és hajlandóak teljesen együttműködni velük. Nekik is van kultúrájuk, nekünk is van, mindenkinek a sajátját kell népszerűsíteni. Azáltal, hogy mi velük beszélgetünk, együtt készülünk a vizsgára, megtudjuk, melyik vizsgára hogyan kell készülni, a kommunikáció is egyre magasabb szintre kerül, így egyre közelebb kerülnek a nemzetek is egymáshoz. Fontos, hogy a hallgatók egymás erényeit elismerjék és egymás hátrányait elfogadják.
A MOTIVÁCIÓ FONTOS
– Említettem a demonstrátorokat, akik segítenek az egyetemistáknak, hogy föltalálják magukat Az én időmben senki nem szervezett számunkra ilyen segítséget. Rá voltam kényszerülve, hogy szerbül kérdezzem meg a kari titkárságon dolgozó hivatalnokot, mit hogyan intézzek. Nem volt azonban gond, mert útba igazított, csak le kellett győznöm a gátakat, és meg kellett szólalnom.
Néha sajnos a diákoknak nagyobb a motivációjuk, hogy jól megtanuljanak angolul, mint szerbül. De ha nem sajátítják el az államnyelvet, nem tudnak érvényesülni. El kell dönteniük, mi az, ami számunkra fontos, a szülőknek pedig azt, hogy milyen irányba egyengetik gyermekeik útját.
Mivel én is befejeztem a doktori képzést, a Tisza menti kis városokból, falvakból sok doktoranduszt ismerek, akik a kezdeti szerb nyelvi nehézségek ellenére szereztek diplomát, képezték/képezik magukat, építik sikeresen a karrierjüket Vajdaságban. Akik még alapképzésen vannak, azokat bátorítom, hogy vállalkozzanak a mesterképzésre.
Természetesen semmit nem adnak ingyen, meg kell izzadni érte, de ha bizonyítják értékeiket, nem lesz gond: a mesterképzést megcsinálják, a doktori képzés során pedig a tudományos életbe beletanulnak, s előbb-utóbb megszerzik a titulusokat. Sok kitartást kívánok a céljaik eléréséhez.
