Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerdán Washingtonban megrendezett terrorellenes nemzetközi konferencián felajánlotta a magyar katonai részvétel növelését és meghosszabbítását Irakban.
Szijjártó Péter Washingtonban Gorka Sebestyénnel, Donald Trump külügyi és nemzetbiztonsági tanácsadójával tárgyal (Fotó: MTI)
Az amerikai kormányzat rendezésében – Rex Tillerson külügyminiszter elnökletével – Washingtonban kezdtek tanácskozást az Iszlám Állam dzsihadista szervezet és általában a terrorizmus ellen harcoló nemzetközi koalícióban résztvevő országok külügyminiszterei. Az egynapos konferencián 66 ország diplomáciájának irányítói és két nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt.
Magyarországot Szijjártó Péter képviseli, aki felszólalásában bejelentette: a kormány azt javasolja a parlamentnek, hogy adjon felhatalmazást az Irakban a terroristák ellen harcoló magyar katonák létszámának növelésére és a katonai jelenlét meghosszabbítására. Az MTI-nek adott interjújában – a jelenlegi helyzetet összegezve – a miniszter leszögezte: „azt látjuk, hogy ma a civilizált világban és világra a legnagyobb veszélyt nem állami szereplő, hanem egy terrorszervezet, mégpedig elsősorban az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelenti”. Szerinte ez a terrorszervezet a nemzetközi béke és stabilitás első számú ellensége.
„Örülünk annak, hogy a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció új, átfogó stratégiát dolgozott ki a terrorizmus legyőzésére, és végre nem azt mondja, hogy a terrorizmus ellen fel kell lépni, hanem, hogy a terrorizmust belátható időn belül véglegesen meg kell semmisíteni” – fogalmazott az interjúban, s hangsúlyozta egyúttal, hogy ez az a megközelítés, amelyet a magyar kormány teljes mértékben oszt, annál is inkább, mert meggyőződése szerint a vallási szélsőségeken alapuló terrorizmus megszüntetése nélkül Európában sem lehet kezelni az alapvető biztonsági kihívásokat.
„Például a bevándorlási válság sem lesz kezelhető hosszú távon az Iszlám Állam végleges felszámolása nélkül” – szögezte le Szijjártó Péter. Elmondta azt is: a magyar kormány örömtelinek tartja, hogy az új amerikai stratégia nemcsak az Iszlám Államot veszi célba, hanem a vallási szélsőségességen alapuló összes többi terrorszervezetet is.
Az Iszlám Állam elleni koalíció két év alatt számos sikert ért el: egyharmadával sikerült csökkenteni a terrorszervezet harcosainak számát, hozzávetőlegesen 33 ezerről 18-20 ezerre, s összességében majdnem 19 ezer légicsapást mértek a koalíciós erők az Iszlám Állam célpontjaira. A miniszter reális esélyt lát arra, hogy az iraki Moszult és a szíriai Rakkát a koalíciós erőknek még az idén sikerül megszabadítaniuk a terroristáktól.
A miniszter az MTI-nek is megerősítette a konferencián bejelentett kezdeményezést: a kormány azt javasolja majd a parlamentnek, hogy támogassa a magyar szerepvállalás növelését a nemzetközi terrorellenes koalícióban, s az eddigi 150 katona helyett 200 katonát küldjön az ország Irakba, és a katonai jelenlét 2017 végén lejáró mandátumát 2019 végéig hosszabbítsa meg.
A döntés kétharmados parlamenti támogatást igényel, de a külügyi tárca bízik a támogatottságban.
