Közelebb kellene hozni a mindennapok emberéhez a jog világát, de a jogelmélet és a -gyakorlat közötti távolságot is mindinkább csökkenteni kell – mondta Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) elnöke, tartományi kormányfőhelyettes, oktatási, jogalkotási, nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár a Jog a mindennapjainkban című jogászkonferencia megnyitásakor pénteken az újvidéki Európa Kollégiumban.
Ma már 110 felett van az egylet tagjainak száma
Nyilas Mihály kifejtette: nincs értelme az elméletet a gyakorlati alkalmazás nélkül tanulmányozni, mindkét síkot egyformán be kell járni, s ebben nem csupán az egyetemi tanároknak, hanem az egész jogásztársadalomnak részt kell vennie, beleértve a tanárok mellett az ügyvédek, közjegyzők széles táborát is. A jogászegylet működésével kapcsolatban aláhúzta: sikeres év áll mögötte, aktív munka folyt, a tagosítás eredményesnek bizonyult, ma már 110 felett van az egylet tagjainak száma. A szervezet célja az, hogy minden mai vajdasági magyar joghallgató csatlakozzon ahhoz, ugyanakkor növelni szeretnék a hallgatók számát is. Nyilas közölte: hiányszakmáról beszélünk, így elmondható, hogy aki mellette dönt, tanulmányainak elvégzésével azonnal állást is talál magának. A vajdasági magyar jogászokra vonatkozó kihívások között említette a magyar és a szerb jogrend egyforma ismeretének szükségességét. Ha egy magyarországi üzletember az ottani előírásokhoz szokva szerbiai cégalapítás mellett dönt, úgy tudnak neki Vajdaságban igazán segíteni, ha rendelkeznek a kellő ismeretekkel mindkét állam jogrendjéről – ragadott ki egy példát az Egylet vezetője.
A konferencián dr. Letsch Endre, Molnár Ferenc és dr. Dudás Attila bemutatták az újonnan kiadott Jogász ABC kiadványt. Dudás egyetértett a jogászegylet elnökének előbb elhangzott mondataival, s hozzátette: az egyik leggyakoribb akadály manapság valóban a szaknyelv hiánya, ezeket a hiányosságokat pedig pótolni kell.
Dávid Hargita
NINCSENEK NYELVHASZNÁLATI BÖKKENŐK
A tanácskozás folytatásában a vajdasági és a magyarországi ügyvédi pálya közötti hasonlóságokat és eltéréseket vették számba az előadók. Dávid Hargita magyarkanizsai ügyvéd beszélt a hazai helyzetről. Lapunknak adott nyilatkozatában a praxis során az ügyféllel való kommunikáció fontosságát, a kölcsönös bizalom meglétét nevezte kulcsfontosságúnak. Az ügyfél a problémáját mondja el voltaképpen, amikor felkeresi az ügyvédet, az ügyvédnek pedig meg kell találnia az adott probléma orvoslási lehetőségét. Az ügyek különfélék: peres ügy, büntetőügy, cégalapítás is lehet annak tárgya. A szerbiai igazságszolgáltatásról általában azt halljuk, hogy lassú. Az ügyvédnő egyetértett ezzel a megállapítással, de hozzátette, bíróságonként változik a helyzet, s amikor az ügyvédek nem elégedettek az eljárás tempójával, rendszerint sürgetni próbálják annak lefolytatását. Dávid elmondása szerint nem tapasztalja a hátrányait annak, hogy magyar anyanyelvű ügyvédként dolgozik, a viszonyulást ugyanolyannak tapasztalta az eddigiekben, mint a szerb ajkú ügyvédek esetében. A nyelvhasználat Magyarkanizsán nem gond – közölte –, tíz magyar ügyvéd is dolgozik, s az ügyészségen, bíróságon is nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a többségi nemzethez tartozók és a magyarok számaránya. A dokumentumok kiállíthatók magyarul, ebben a községben ez nem okoz gondot.
MESTERSÉGES EMPÁTIA NEM LÉTEZIK
Dr. Klenanc Miklós
A magyarországi gyakorlatról dr. Klenanc Miklós újvidéki származású budapesti ügyvéd beszélt. Mint mondta, a magyar fővárosban hatezer ügyvéd dolgozik. Az alaptevékenységet a cégeljárások képezik, amennyiben a vállalatnak nincs belső jogásza, „ügyvédkényszer” van minden cégváltozás esetében: igazgatóváltás, lakcímcsere és számos más esetben. Minden társasági döntéshez szükség van egy adott ponton ügyvédre, s ez biztos bevételt szavatol a magyarországi ügyvédeknek, ahogyan az ingatlaneljárások folyamata is. Klenanc szerint jelentős szerepe van az anyaországi és a vajdasági ügyvédek közötti kapcsolatnak, hiszen – főleg a határ menti területeken – cégalapítás, ingatlanvásárlás eseteivel találkozhatunk. Nagy hozzáadott érték, mint mondta, hogy a vajdasági kollégák mindkét nyelven tudnak zavartalanul kommunikálni. Kitért az új kihívásokra is, melyek az ügyvédtársadalmat befolyásolják határokra való tekintet nélkül, s ezek között a mesterséges intelligencia, robotika terjedése, digitalizáció szerepét emelte ki. Az Egyesült Államokban már most léteznek olyan fejlett szoftverek, amelyek több ezer iratot elemeznek jogászok helyett, sokkal gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban. Ez azonban, húzta alá, korántsem jelenti az ügyvédi szakma végnapjait, empátiát ugyanis a mesterséges intelligencia soha nem tud majd igazán felmutatni, nem fogja átérezni és megfelelően elmagyarázni az ügyfél problémáját. Ebben a tekintetben nem fog tudni versenyezni a hús-vér ügyvédekkel – állapította meg Klenanc.
Az újvidéki jogászkonferencia szombaton délelőtt a Tartományi Képviselőházban folytatódik, ahol Pásztor István házelnök üdvözli a részvevőket. Az idei tanácskozás szervezői Erdődi Edvina és Szakállas Zsolt.
