Tegnap Szabadkán ünnepélyes keretek között megtartotta hivatalos alakulóülését a tavaly november elején bejegyzett Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesülete. Az egyesület egyik alapvető célja a vajdasági magyar fiatal vállalkozók megerősítése, hogy idővel megkerülhetetlen erővé nőjék ki magukat nemcsak szerbiai, hanem Kárpát-medencei viszonylatban is, másik pedig a vajdasági magyarok elvándorlásának a megállításához való hozzájárulás.
Méhes Béla gratulál egy éppen taggá lett fiatal vállalkozónak (Gergely Árpád felvétele)
A fiatal vállalkozók mellett a rendezvényen részt vett Kovács Patrik, a magyarországi Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének az elnöke, Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségének elnöke, Farkas Imre, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja, Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője, valamint a VMSZ köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati tisztségviselői és a Prosperitati Alapítvány tisztségviselői.
Méhes Béla, a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének az elnöke köszöntőjében kiemelte, azért volt fontos egyesületet alapítaniuk a vajdasági magyar fiatal vállalkozóknak, mert ez a sikeres üzletelés egyik záloga, ennek folyományaként pedig az itthon maradás kulcsa is lehet. Az egyesület tagjai példát mutathatnak minden más, esetlegesen jövőképét vesztett, az elvándorláson gondolkodó vajdasági magyar fiatalnak, hogy a szülőföldön is érvényesülni lehet – emelte ki az elnök, hozzátéve: vállalkozni nem egyszerű, hiszen számos buktató, kihívás nehezíti meg a vállalkozók mindennapjait. Mint mondta, éppen ezekből az okokból kifolyólag az együttműködés a siker kulcsa. Egymást segítve a fiatal vállalkozók erőssé, felkészültté és sikeressé válhatnak, olyan erőt képviselve, amely megkerülhetetlenné válik Szerbiában és a térségben is – nyomatékosította Méhes Béla.
Hiteles emberek alapították meg az egyesületet, hiszen mindannyian gyakorló vállalkozók, így ismerik a nehézségeket és a kihívásokat – emelte ki köszöntőjében Kovács Patrik, a magyarországi Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. Mint hozzátette, bár a többség hajlamos azt mondani, hogy a fiatalok a jövő, ő maga inkább azt vallja, hogy a fiatalok a jelen, pontosabban a jelen azon része, amely a leginkább érdekelt a hosszú távon fenntartható és sikeres jövő építésében. A fiatal vállalkozók egyik legfontosabb feladata a hidak építése, egyrészt a generációk, másrészt pedig az országok között – hallhatták az egybegyűltek. Örvendetes, hogy az elmúlt néhány év fáradságos munkájának köszönhetően szerte a Kárpát-medencében mindenhol megalakultak a magyar ajkú fiatal vállalkozók szervezetei – fogalmazott Kovács Patrik, mondván, hogy ez a tény együttműködésre ösztönöz. A szülőföldön való megmaradás egyik kulcsa a hazai és a külföldi piacok meghódítása – emelte ki.
Alkalmi beszédében Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszönetet mondott az alapítóknak, amiért a vállalataik vezetésével járó feladatok és kihívások mellett találtak időt ennek az egyben magyar, szakmai, civil és gazdasági szervezetnek a megalapítására.
– Több kérdés is felmerül. Vajon lehet-e csak nemzeti alapon gazdaságot építeni? Értékelésem szerint nem lehet. Ugyanakkor azt is hiszem, hogy az ember nem tagadhatja meg önmagát. Azzal, hogy valaki megvallja nemzeti hovatartozását, meggyőződésem szerint nem szűkíti be a piacra jutási lehetőségeit. A másik kérdés: mi köze van a mai eseményhez a VMSZ-nek? Egyrészt semmi, másrészt pedig jóformán minden. Ha végignézünk azon a csapaton, amely az elmúlt hónapokban ezeknek a folyamatoknak a mozgatója volt, láthatjuk, hogy ők a VMSZ tagjai. Ahhoz, hogy a mai nap eljöhessen, mindennemű támogatást megkaptak, de azt is szeretném egyértelműsíteni, hogy számomra és a VMSZ számára soha nem lesz kritérium valakinek a pártbeli hovatartozása. Ebbe a szervezetbe pártbeli hovatartozástól függetlenül kell az embereknek tartozniuk – fogalmazott Pásztor, majd arról beszélt, hogy míg korábban a közösségépítés elsősorban a pártpolitika, a civilek, a történelmi egyházak és az értelmiségeik szintjén zajlott, addig a közelmúltban új és korszerű fejezet nyílt a közösségépítés folyamatában. Napjainkban a vállalkozói szféra a közösségépítés egyik meghatározó oszlopának a feladatát tölti be – nyomatékosította a politikus.
A továbbiakban Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője szólalt fel, saját tapasztalatáról beszámolva. Mint elmondta, az alapítvány több mint hároméves tevékenysége során kiderült, hogy a vajdasági magyarság erős vállalkozói réteggel büszkélkedhet, több mint 1500 vállalkozás működik. Ezek a vállalkozások mind azt bizonyítják, hogy még vannak olyan magyarok, akik a szülőföldjükön képzelik el a jövőt – emelte ki Juhász Bálint. Mint hozzátette, az egyesületben hatalmas lehetőség rejlik, végezetül pedig beszámolt az alapítvány aktuális nyolc pályázatáról, amelyek közül a pályakezdő vállalkozók számára meghirdetett kiírásra hívta fel külön az egybegyűltek figyelmét.
Az egyesület tevékenységéről Szorcsik András titkár számolt be. Helyi szervezeteik – Ada, Óbecse, Magyarkanizsa, Topolya, Temerin, Szabadka, Újvidék és Zenta – év közben rendszeresen fognak rendezvényeket szervezni. Ezeken megbeszélik az aktualitásokat, majd meglátogatnak egy-egy helyi vállalkozást. Emellett rendszeresen kívánnak képzéseket, előadásokat szervezni. Évente egyszer a teljes tagság számára szerveznek majd konferenciát. Egyik kiemelt tervük a mentorprogram elindítása. Ennek keretében előadássorozatot szerveznek majd végzős középiskolások számára. Ezeken az egyesület tagjai beszámolnak a fiataloknak a vállalatalapítással és vállalkozásvezetéssel kapcsolatos tudnivalókról, annak érdekében, hogy saját példájukon keresztül élethű képet tárjanak a saját vállalkozás elindításán gondolkodó fiatalok elé.
A tagok tagsági díjat fizetnek, amelynek összegét a vállalat nagyságának arányában határozzák meg. Az egyesületben három tagsági szintet különböztetnek meg: kezdő vállalkozó (startup), rendes tag (legalább 3 éves vállalkozás esetén) és támogató (40 év feletti vállalkozó).
