Átadták a felújított szabadkai Zsinagógát

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök ünnepélyes keretek között átadta a felújított szabadkai Zsinagógát. Az ezt követően megtartott négyszemközti találkozón Orbán Viktor és Aleksandar Vučić a két ország közötti kapcsolat jelenlegi mutatóiról, valamint a jövőbeni tervekről beszélgettek. A vajdasági magyarság is téma tárgya volt, a szerb államfő értékelése szerint azzal, hogy Magyarország segíti a vajdasági magyarokat, Szerbia minden állampolgárát segíti. Szerbia lehetőség az EU számára, hiszen energikus, ambiciózus új tagállamokra van szüksége – véli Orbán Viktor.

Az Európa második legnagyobb zsinagógája felújításának befejezése alkalmából szervezett alkalmi rendezvényen közéleti szereplők, politikusok, állami tisztségviselők, egyházi méltóságok és diplomaták vettek részt. Jelen volt egyebek mellett Igor Mirović tartományi kormányfő, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Tartományi Képviselőház elnöke, Isak Asiel szerbiai főrabbi, dr. Steinfeld Josua, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke, Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Bogdan Laban, Szabadka polgármestere.

Isak Asiel szavai szerint a pompás épület már nemcsak a zsidóság zsinagógája, hanem minden szabadkai zsinagógája.

Isak Asiel főrabbi értékelése szerint a szabadkai Zsinagóga közelebb hozta egymáshoz az embereket, függetlenül vallási, vagy nemzeti hovatartozásuktól, de nem csak az embereket, hanem Magyarországot és Szerbiát is. A Zsinagóga mostantól mindenki irányába szeretet áraszt, emelte ki.

Az ünnepi rendezvényen felolvasták Benjámín Netanjáhú, Izrael miniszterelnökének Aleksandar Vučićhoz intézet levelét, amelyben gratulált a szabadkai Zsinagóga újbóli megnyitásához, sajnálatát fejezte ki, amiért nem tudott jelen lenni a rendezvényen és köszönetét tolmácsolta Szerbiának a történelmi szentély megőrzésére irányuló igyekezetéért. A Zsinagóga a Holokauszt utáni élet folytonosságának a szimbóluma, állt  Benjámín Netanjáhú levelében.

EURÓPA LEGSZEBB ARCA

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Közép–Európa különlegességének szimbólumaként éli meg a szabadkai Zsinagógát, hiszen szinte csak „a világnak ebben a különös szegletében lehet természetes, hogy egy zsinagógát magyar népművészeti motívumok díszítsenek. Mint hozzátette, ez épp oly természetes, mint hogy a magyar nemzet himnusza műfaját tekintve jeremiád. Ennek a kulturális sokszínűségnek semmi köze a felszínes multikulturalizmushoz, emelte ki, mondván, hogy ebben a térségben hosszú évszázadok csiszolták össze az itt élő nemzeteket. Orbán Viktor értékelése szerint a tegnapi nap jó eséllyel vonul be azok a napok közé, amikor Közép–Európa a legszebb arcát mutatja a világnak.

– Szerbia elnöke és Magyarország miniszterelnöke, a mélyen tisztelt zsidó vallású vezetőkkel együtt, eljött Szabadkára, hogy átadja Európa második legnagyobb, kívül-belül felújított zsinagógáját, közös kulturális örökségünket. Egybegyűltünk, mert összeköt bennünket a zsidó nép iránti tisztelet. Egybegyűltünk, hogy tiszteletünket rójuk le egy erős közösség előtt. A szabadkai Zsinagóga felújítása azt bizonyítja, hogy mennyire hatalmas tettekre képesek szerbek, magyarok és zsidók, ha a közös cél mögött sorakoznak fel, de jó példája annak is, hogy ma olyan időket élünk, itt Európában, amikor a múlt nem megterheli a jelent, hanem kaput nyit a közös jövőre, és ennek a jövőnek azt kell jelentenie, hogy a magyarok, a szerbek és a zsidók békében és biztonságban élhetnek együtt. Ez a jövő már elkezdődött, a szerbek és a magyarok immár közösen írják Szabadkán. A szabadkai Zsinagóga átadása azt üzeni, hogy ez az az Európa, amelyben élni akarunk és amelyért dolgozunk – fogalmazott Orbán Viktor.

EGYÜTT ÉPÍTIK A HIDAKAT

Büszke, amiért tanúja lehet a szabadkai zsidóság élete új fejezete megnyitásának, emelte ki alkalmi beszédében Aleksandar Vučić, Szerbia köztársasági elnöke. A szerb államfő szavai szerint a zsinagóga abban a fényben tündököl, amely egyedül méltó hozzá. Olyan kulturális örökségről van szó, amely nemzeteket, vallásokat és országokat köt össze, hallhatták az egybegyűltek, majd ezt követően Aleksandar Vučić örömét fejezte ki, amiért „ezt a csodálatos szakrális épületet közös erővel állították helyre, végül pedig köszönetet mondott Orbán Viktor és a magyar állam támogatásáért. A szerb államfő biztos benne, hogy a Zsinagóga embertömegeket vonz majd Szabadkára.

Mint azt Vučić kifejtette, a Zsinagóga, a gyülekezés, az ima és a tanulás háza, a Szerbia és a Magyarország közötti mind sikeresebb együttműködés egyik ékes példája. Az államfő hiszi, hogy Magyarország és Szerbia képes lesz helyreállítani mindazt, amit a történelem során közösen romboltak le, az összes hidat, amely a jövőben összeköti a két országot és a két nemzetet. A Magyarország és a Szerbia közötti kapcsolatok valóban történelmien jók, ugyanakkor soha nem lehetnek eléggé jók, mindig van még tennivaló, húzta alá Vučić, majd köszönetet mondott Orbán Viktornak, amiért támogatja a vajdasági magyarságot, mert mint azt kifejtette: „azzal, hogy segíti a vajdasági magyarokat, Szerbia minden állampolgárát és magát Szerbiát is segíti”.

FOLYAMATOS A NÖVEKEDÉS

Az alkalmi rendezvényt követően Orbán Viktor és Aleksandar Vučić a Szabadkai Zsidó Hitközség székházába vonult át, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. A folytatásban megtartott sajtótájékoztatón a két ország közötti kiváló kapcsolatokat hangsúlyozták, kilátásba helyezve az együttműködés további fokozását.

Aleksandar Vučić értékelése szerint a két ország közötti kapcsolatok nem lehetnének ennyire jók, ha Orbán Viktor nem viselné ennyire a lelkén ezeknek az előbbre vitelét. A Szerbia és a Magyarország közötti kiváló kapcsolatok a gazdaság és a politikai területén is megmutatkoznak, Magyarország egyike azon országoknak, amelyek mindig Szerbia oldalán állnak, mondta a szerb államfő. Mint hozzátette, a két ország közötti jó kapcsolatoknak a szerbiai magyarok, de minden más szerbiai állampolgár is haszonélvezője.

– Tavaly a Szerbia és a Magyarország közötti árucsere-forgalom elérte 1,5 milliárd eurót, amely 22 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Az idei év első hónapjában a tavalyi év ugyanazon időszakához képest 39 százalékos volt a növekedés. Magyarország Szerbia hatodik legjelentősebb külkereskedelmi partnere. Külön örülünk annak, hogy a magyar vállalatok kiemelten fontos beruházási célországként tekintenek Szerbiára, annak pedig még jobban örülünk, hogy a magyar beruházások nem csak Vajdaságba, hanem Szerbia egyéb régióiba is érkeznek. Orbán Viktor a stabilitás politikáját gyakorolja, ez pedig nem csak az országaink közötti kapcsolatok alapja, hanem meghatározó Európa ezen része stabilitásának a szempontjából. A mai találkozó során sokat beszélgettünk arról, hogy miként tudjuk tovább mélyíteni az országaink közötti kapcsolatokat, milyen közös projektumokat valósíthatunk meg, hány magyarországi vállalkozás érkezhet még Szerbiába. Rendkívül elégedett vagyok a mai tárgyalások eredményével – nyilatkozta Vučić, majd ismét köszönetet mondott, amiért Magyarország támogatja a vajdasági magyarságot, de annak okán is köszönetét tolmácsolta, hogy Magyarország támogatja Szerbia európai uniós integrációját.

A folytatásban nyilatkozó Orbán Viktor Magyarország jövőbeni támogatásáról biztosította hallgatóságát és a szerb államfőt, mert mint kiemelte: meggyőződése, hogy Európának szüksége van Szerbiára. Szerbia nem a probléma, hanem a lehetőség Európa számára, hiszen az Európai Uniónak energikus, ambiciózus új tagállamokra van szüksége, ellenkező esetben az EU teljesítménye folyamatosan csökkenni fog, nyomatékosította Magyarország miniszterelnöke.

– Mostanra az egész világ meggyőződhetett arról, hogy Szerbiának olyan vezetése van, amely képes stabilitást nyújtani. A stabilitás pedig nagy érték. Emellett mindenki láthatja, hogy a gazdaság tekintetében is megnyílt a fejlődés útja Szerbia előtt. Ezt Magyarország is látja. Ismerjük a gazdasági és az ipari növekedéssel kapcsolatos, valamint a pénzügyi adatokat. Mind a teljes külkereskedelem, mind az export tekintetében tíz százalékos növekedésről van szó, ez pedig olyan eredmény Szerbia részéről, amely minden európai országban megállná a helyét – fogalmazott Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök a folytatásban Szerbia kisebbségvédelmi politikáját méltatta, példaértékűnek nevezvén azt. Ezért Szerbia nem csak lehetőség, hanem kisebbségvédelem szempontjából kifejezetten követendő modell is lehet az EU számára, húzta alá Orbán Viktor, majd tekintettel a közelgő magyarországi parlamenti választásokra, köszönetet mondott Vučićnak az eddigi együttműködésért, aki viszont abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Orbán Viktorral április 8-a után is folytatják az együttműködést, mert mint azt a szerb államfő megjegyezte, „soha nem téved a választási eredmények tekintetében”.

Cikkünkhöz fotógaléria is kapcsolódik: https://www.magyarszo.rs/hu/3637/galleria/180733/A-szabadkai-Zsinag%C3%B3ga-%C3%A1tad%C3%A1sa.htm