A határon túli magyarok erőforrást jelentenek

Lezárult a magyar kormány határon túli, vajdasági gazdaságfejlesztési támogatásainak odaítéléséért felelős Prosperitati Alapítvány negyedik pályázati köre. A közepes léptékű gazdasági és mezőgazdasági fejlesztések és a földvásárlást támogató pályázatok nyerteseivel kötöttek tegnap szerződést Zomborban, a történelmi Megyeháza színültig megtelt dísztermében. A belgrádi magyar nagykövetség, a szabadkai főkonzulátus, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium, a szerb kormány, a Vajdasági Magyar Szövetség tisztségviselőinek és az alapítvány tagjainak jelenlétében több mint másfél milliárd dinár értékben 197 nyertes pályázóval írtak alá támogatási megállapodásokat.

Becslés szerint a támogatásoknak köszönhetően mintegy 4,54 milliárd dináros beruházásokat valósítanak majd meg a termelők. Összesen 31 pályázót támogattak földvásárlási terveiben, ők 156 hektárnyi termőföldet vesznek hamarosan a tulajdonukba. A tegnapi támogatásokat nem beleszámítva az eddigiekben a Prosperitati Alapítvány pályázatain 22,2 milliárd forint, azaz 8,4 milliárd dinár találta meg a rendeltetését, számítások szerint 17 milliárd dináros beruházást eredményezve Vajdaságban. Mindeddig 6488 kisvállalkozást és 23 nagyberuházást segített a magyar kormány, utóbbiaknak köszönhetően 700 új munkahely is létesült. A tegnapi ünnepélyes szerződés-aláírások nyomán is nyílnak majd új munkahelyek, 604 álláslehetőségről szóltak a helyszínen az illetékesek. A kedvező hitelkonstrukciók programjában az OTP Bank és szerbiai partnerbankjai mostanáig 5 milliárd forint, illetve 1,9 milliárd dinár értékben helyeztek ki kölcsönöket.

A szerződés-aláíráson jelen volt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki örömmel nyugtázta, hogy immár harmadik alkalommal zajlik le Vajdaságban a mostanihoz hasonló esemény. Beszédében aláhúzta, hogy Magyarország nem teherként tekint a határon túli magyarokra, hanem erőforrásként, így a vajdasági magyarokra is, s igyekezett megnyugtatni a jelenlevőket: a választási kampány részét képező egyes óriásplakátok, amelyek ellenzéki üzenetként arról szólnak, hogy Magyarország nem számít az anyaországon túli magyarságra, nem Budapest hivatalos álláspontját tükrözik, nem számítanak mérvadó politikai tartalomnak. Szijjártó nyomatékosította azt is, hogy a sikeres határon túli gazdaságfejlesztési program megvalósulásához elengedhetetlen volt a szerb kormány támogatása. Úgy fogalmazott, hogy ez a támogatás a kiváló kétoldalú kapcsolatoknak köszönhetően nem is maradt el. A program célja egyértelműen az, hogy a határon túli közösségek tagjai a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, és semmilyen hátránya se származzon senkinek abból, hogy magyar – szögezte le. A vajdasági gazdaságfejlesztési programot a legsikeresebb határon túli kezdeményezésnek nevezte, s azt mondta, erős Magyarország nélkül ez nem jöhetett volna létre. Magyarország ma részét képezi a megoldásnak, annak a közép-európai térségnek a tagja, amelyik az uniós fejlődés motorjának számít. A magyar diplomácia vezetője elismerően szólt a VMSZ-ről is, értékelése szerint a párt segítsége alapja a sikeres határon túli fejlesztéseknek.

NEM CSUPÁN GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Immár két éve élvezzük a magyar kormány jelentős gazdasági támogatását – mutatott rá Pásztor István pártelnök. Mint kifejtette a közepes léptékű mezőgazdasági támogatásokat nagy várakozás előzte meg, s az érdeklődés, a pályázók száma visszaigazolta annak létjogosultságát. Az odaítélt támogatások összege két évi zentai költségvetésnek felel meg, a megvalósuló beruházások értéke pedig több mint egy évi szabadkainak – vetette össze az adatokat Pásztor. A vajdasági magyarság bizonyította, hogy igenis létezik egy olyan jelentős vállalkozói rétege, amely érvényesülni szeretne a szülőföldjén, s azt is igazolta, hogy ennek érdekében ötleteket, elképzeléseket képes megvalósítani, és kockázatvállalásra is kész. Ez csupán látszólag gazdaságfejlesztés – jegyezte meg –, mert valójában annál többről van szó: közösségfejlesztésről, Magyarország eddigi legjelentősebb támogatásának köszönhetően.

A PROSPERITATI NÉLKÜL NEM MENT VOLNA...

A temerini Fehér Róbert egy kombájn megvásárlása érdekében pályázott a Prosperitatinál, sikerrel. Ipari növényeket, kukoricát, szóját, búzát, cukorrépát termesztenek a családi gazdaságban. Mint lapunknak elmondta, belecsöppent a földművelésbe, még iskola mellett kezdett el foglalkozni ezzel a munkával, és idestova harminc éve a mindennapok részét jelenti számára. Manapság nem könnyű sikerrel dolgozni, a támogatás, amelyet most kapott az alapítványtól, óriási segítséget jelent. Ha nincs a Prosperitati, biztosra vehető, hogy nem tudott volna új gépet vásárolni – mondta el Fehér.

Miklós József, a pacséri Mikra Coop tulajdonosa az állattenyésztés és a növénytermesztés ágazatában dolgozik, és cége gyakorlatilag a termelőket kapcsolja össze, nagykereskedőként megjelenve a piacon. Megszervezik az eladást, takarmányozást is, a termelési folyamat elejétől a legvégéig jelen vannak, a gazdák rendelkezésére állnak integrátori szerepkörben. Most szállítási célokat ellátó kombik beszerzésére pályáztak. További beruházásokat is terveznek, rakodógépet és trágyaszórót vennének, hogy megkönnyítsék a munkát a cégen belül művelt mintegy száz holdon.

Tehénfarmot tart és földműveléssel foglalkozik az őrszállási Kurta Ibolya és családja. A Prosperitati Alapítvány földvásárlásra kiírt pályázatán vett részt és szerzett támogatást. Édesapja beszélte rá, hogy próbálkozzon, s mint kiderült, igaza volt, hogy hitt a programban. Kukoricát, búzát termesztenek, olyan növényeket, amelyekre már a tehénfarmból adódóan is szüksége van a gazdaságnak. Családi vállalkozás ez is, nagy hagyományra tekint vissza – tudtuk meg a szerződéskötést követően Ibolyától.

Az adorjáni Borsos Márk édesapjával közösen gazdálkodik, először pályázott anyagi forrásokra az alapítványnál. Kombájnra van szüksége a gazdaság fejlesztéséhez, ezért egy Claas megvásárlásához kért és kapott támogatást.