A határon túli magyarság a jövőben is számíthat a magyar kormányra – emelte ki a sajtónak nyilatkozva Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Szabadkán, dr. Papp Árpád néprajzkutató a Bukovinai székelyek Bácskában című tárlatának ünnepélyes megnyitóján. A kiállítást a magyar kormány támogatta. Az ünnepélyes nyitórendezvényen fellépett a Bátaszéki Székely Kórus.
A rendezvény díszvendége Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kapcsolattartási főosztályvezetője, Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Miroslava Babić, a szabadkai városi tanács művelődéssel megbízott tagja és dr. Kemecsi Lajos, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója volt.
Hosszú, kimerítő és alapos kutatómunka eredményét tekinthetik meg az érdeklődők, hangsúlyozta köszöntőjében Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója, köszönetét tolmácsolva a magyar kormánynak, amiért támogatta a kiállítást. Mint elmondta, a kiállítás hat egységre bontható, amelyek keretében a múzeumlátogatók megismerkedhetnek a bukovinai székelyek múltjával, bácskai éveikkel és későbbi sorsukkal. Papp Árpád munkája kiemelkedő, még akkor is, ha mellette egy egész csapat működött közre a szervezésben, hallhatták az egybegyűltek.
Potápi Árpád János felszólalásában felelevenítette a bukovinai székelyek történetét. Olyan népcsoportról van szó, amely a zsidósághoz hasonlóan vérben és könnyben, fegyverek által született meg, hiszen a szülőföldjükről elüldözött székelyek alkották, emelte ki az államtitkár.
SZEMÉLYESEN ÉRINTETT
A sajtónak nyilatkozva Potápi Árpád János elárulta, hogy bukovinai székelyként anyai és apai nagyszülei is Bácskában éltek a második világháború idején, dédnagyszülei közül pedig többen itt vannak eltemetve, ezért számára külön öröm, hogy a Szabadkai Városi Múzeum kiállítás keretében emlékezik meg a bukovinai székelyekről.
– Ez a kiállítás egy kicsiny népcsoportnak a történetét mutatja be. Éppen 77 évvel ezelőtt, ezekben a napokban kezdődött meg a bukovinai székelység betelepítése Bácska területére. Jugoszlávia 1941. április közepén felbomlott, Magyarország pedig megszállta Bácskát, a Drávaszöget és Muraközt, a frissen felszabadult területekre, az elűzött dobrovoljác népesség településeire és házaiba pedig a bukovinai székelységet telepítette. Ez a 15 ezer lelket számláló, kicsiny népcsoport új hazára lelt a Bácskában, próbált megkapaszkodni. Nem a közösségen múlt, hogy a megkapaszkodás nem volt sikeres, hiszen az újabb váltás során, 1944 októberében, a visszatérő partizánok, illetve az előrenyomuló szovjet hadsereg miatt egyik napról a másikra menekülni kényszerültek. Ezután a Dunántúl egész területén szétszóródtak, majd 1945 májusában Bonyhád központtal, Dél-Tolnában, Észak-Baranyában és Bács-Kiskun megye déli részein telepítették le őket. A bukovinai székelyek soha nem feledték azt a három és fél évet, amit a Bácskában töltöttek – részletezte Potápi Árpád János.
RÉGI ALAPOK, LENDÜLETES FOLYTATÁS
Potápi Árpád János sajtónyilatkozatában a két héttel ezelőtt megtartott magyarországi országgyűlési választásokra is kitért, köszönetét tolmácsolva minden határon túli magyarnak, amiért élt szavazati jogával. Külön köszönetet mondott azoknak, akik a Fidesz–KDNP pártkoalíciónak szavaztak bizalmat. Megközelítőleg 225 ezer érvényes szavazat érkezett a határon túli területekről, ezeknek a 96 százaléka a Fidesz–KDNP szövetséget támogatta, emelte ki Potápi Árpád János, mondván, hogy Vajdaság tekintetében ez nagyjából 50 ezer szavazatot jelent. Mint azt a folytatásban kiemelte, emellett köszönet jár a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak, illetve mindenki másnak, aki az elmúlt hetekben és hónapokban segítette a közös munkát.
– Az előző négy évben folyamatosan azt mondtuk, hogy a határon túli magyarság számíthat ránk. Mi is számítottunk a határon túli magyar közösségekre, amelyek a jövőben is számíthatnak ránk. Úgy vélem, hogy az elmúlt években megkezdett és megvalósított közös munkát folytatni tudjuk, ez pedig nagy öröm számomra – fogalmazott Potápi Árpád János.
Válaszolva lapunk kérdésére, hogy mire számíthat a határon túli magyarság a következő hatalmi ciklusban nemzetpolitika tekintetében, Potápi Árpád János felelevenítette az elmúlt nyolc év fontosabb állomásait, mondván, hogy a jövőben a megkezdett úton szeretnének haladni, erősítve bizonyos folyamatokat.
– Az előző nyolc évben közösen sok mindent sikerült megvalósítani. Az első négy évet a keretrendszernek a meghatározása jellemezte, majd 2014 és 2018 között erre a keretrendszerre építettünk. Amellett, hogy közjogi értelemben sikerült, vagy majdnem sikerült újra egyesíteni a nemzetet, elkezdődött a nemzet gazdasági megerősítése, a szülőföldön való boldogulásnak a segítése. Ezt kell még inkább erősíteni a jövőben, meg kell állítani az elvándorlást és kezelni azt a kedvezőtlen demográfiai helyzetet, amely a magyarságot mindenhol jellemzi, úgy Magyarországon, mint a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában. Ezeket a folyamatokat kell megfordítani és pozitív irányba elmozdítani. Az intézményrendszer megerősítése, a demográfiai hanyatlás megállítása és pozitív irányba való elmozdítása – a jövőben is csakis ez jelentheti a kiutat – taglalta Potápi Árpád János.
A külhoni családok éve programmal kapcsolatos kérdésünkre válaszolva a politikus elégedettségének adott hangot, mondván, hogy jó ütemben haladnak a dolgok. Április közepén és végén, időarányosan, az előre meghirdetett feladatokat végzik el, kiírták a vállalkozói pályázatot, ennek az elbírálása van most folyamatban, részletezte Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy őszre a közösségek számára írnak ki újabb pályázatot. Emellett minden határon túli térségben előadásokat szerveznek, illetve igyekeznek minél több fiatalt és családot bevonni ebbe a tematikus évbe, hallhattuk az államtitkártól.