A Vajdasági Magyar Szövetség hagyományosan Palicson rendezi meg Szent István-napi rendezvényét. Az immár huszonharmadik alkalommal megtartott eseményre szombaton került sor A magyarnak légy kalauza váltig (Reviczky Gyula) jelmondattal. Az ünnepségen beszédet mondott Pásztor István, a VMSZ elnöke, és a magyar kormány küldötte, Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminisztériumának miniszterhelyettese. A két beszéd a Szent István-i örökség fontosságát hangsúlyozta, és a felszólalók kiemelték, hogy a mai kihívásokra csak államalapító királyunk elvei mentén tudunk helyes válaszokat adni, olyan válaszokat, amelyek megőriznek bennünket szülőföldünkön, megőriznek bennünket magyarságunkban.
Pásztor István és Magyar Levente megszegi az új kenyeret (Ótos András felvétele)
A programsorozat a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban kezdődött, ahol dr. Márfy Gyula veszprémi érsek celebrált ünnepi szentmisét, nagy számú hívő részvételével.
A program a Szabadkai Fúvószenekar koncertjével folytatódott a palicsi Vigadónál, ahol ezt követően ökumenikus kenyéráldásra került sor. Az új kenyeret a történelmi egyházak képviselői áldották meg, a katolikus egyház képviseletében dr. Márfy Gyula és Verebélyi Árpád főesperes, a református egyház részéről Orosz Attila bácskai református esperes, míg az evangélikus egyház nevében Dolinszky Gábor püspökhelyettes. Márfy Gyula felszólalásában Eperjes Károly azon gondolatát idézte, miszerint Magyarország egy olyan ország, amely minden oldalról önmagával van körülvéve, mint a kenyér a héjával, és a héjában van a vitamin.
JÓ ÚTON
Ezt követően Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminisztériumának miniszterhelyettese szólt az egybegyűltekhez. A miniszterhelyettes arra emlékeztetett, hogy születésnapot ünnepelni mindig felemelő érzés, hisz általa magát az életet ünnepeljük, és ez igaz akkor is, amikor egy állam, esetünkben a magyar állam születését ünnepeljük.
– Mily nagy okunk van az örömre ma, amikor itt, Vajdaságban, több ezren, országszerte több millióan közösen ünnepeljük Magyarországot, amely az idei esztendőben nem kevesebb, mint 1019. életévébe lép – fogalmazott Magyar Levente. – Megállapíthatjuk, hogy nemzedékek óta nem volt oly kedvező a csillagállás a magyar nemzet égboltján, mint éppen ma, több mint ezer évvel az államalapítás, és kereken száz évvel szétszakíttatásunk után. Bizony el kellett telnie száz hosszú és keserves esztendőnek, hogy újra legyen okunk bizakodóan a jövőbe tekinteni. El nem veszítve realitásérzékünket, tisztában lévén az előttünk tornyosuló feladatok súlyával, szerényen, de kijelenthetjük, a magyar haza jó úton halad ahhoz, hogy levetkőzze az ernyedt önsajnálat és magányosság fátumát, visszanyerje régi önbecsülését, életrevalóságát és derűs tettrekészségét – mondta a miniszterhelyettes.
Magyar Levente azt is kifejtette, hogy a magyarok lakta határon túli területek közül Vajdaság van legjobban felkészülve és megszervezve ahhoz, hogy részesülhessen Magyarország gyarapodásából, ezért a délvidéki magyarok bizakodással tekinthetnek a jövőbe. A miniszterhelyettes fontos történelmi tanulságnak nevezte a magyarok és a szerbek egymásra utaltságának felismerését, hisz hosszútávon egyik nemzet sem tudott a másik ellenében boldogulni, és ez a jövőben is így lesz. Hangsúlyozta, hogy magyar felemelkedés nem létezhet szerb felemelkedés nélkül, és véleménye szerint mára a szerbség is felismerte, hogy megérett az idő az őszinte összefogásra.
PÁRHUZAMOK A JELEN ÉS SZENT ISTVÁN IDEJE KÖZÖTT
Magyarország külgazdasági és külügyminisztériumának miniszterhelyettese után Pásztor István, a VMSZ elnöke mondta el ünnepi beszédét, amelyben szót ejtett számos, a kontinensünket, a magyarságot és azon belül a vajdasági magyarságot érintő kérdésről, többek között a migrációs válságról, az áprilisi magyarországi országgyűlési választásokról, ugyanakkor emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a közeljövőben két újabb választásra is sor kerül, ez év novemberében Szerbiában nemzeti tanácsi választásokat tartanak, míg 2019-ben európai parlamenti választásokra kerül sor.
A palicsi ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött (Ótos András felvétele)
A szabadkai székesegyházban megtartott ünnepi szentmisén (Ótos András felvétele)
– Olyan pillanatát éljük az emberiség, az európai népek és így a magyarok történetének, amikor döntéseink és a kor kihívásaira adott válaszaink lényeget érintő súllyal határozzák meg az előttünk álló hosszú időket. És ezeket a döntéseket függetlenül, saját bátorságunk és felelősségünk tudatában kell meghoznunk. A párhuzamok, amik a jelen és Szent István ideje között felfedezhetők, nem jelképesek, hanem konkrétak. És ezért a hozzá kapcsolódó mondatok súlya és tartalma nem csak tisztelgés, emlékezés, büszkeség, hogy István király által lett államunk és lettünk magyarok, hanem felelősség is. Annak felelőssége, hogy azok is maradjunk – kezdte beszédét Pásztor.
Pásztor István kifejtette azt is, hogy a magyarok mindig is ragaszkodtak Szent István örökségéhez, de a rossz döntések, a tragikus történelmi események, az önző, önérdekük szerint működő vezetők sokszor sodorták bajba a magyarokat, saját nemzetüket, viszont a magyarok ezen csapások ellenére sem fordultak el a keresztény államiság gondolatától.
– Ma, 1018 évvel azután, hogy István a királyunk lett, ebben a magából kiforduló Európában, ami nyíltan létezésének, fejlődésének, virágzásának alapja ellen, a keresztény értékrend ellen fordult, a magyarok józan ésszel és erős lélekkel, bátor szívvel államiságuk, elveik és magyarságuk mellett döntöttek. Erről szólt a 2018-as magyar országgyűlési választás, ami a nemzet választása volt – a miénk is, vajdasági magyaroké – fogalmazott a VMSZ elnöke.
KÖLCSÖNÖS TISZTELET ÉS ELFOGADÁS
Pásztor István beszédében szót ejtett a liberális politikusok és a liberális sajtó tevékenységéről is, mondván, „A vajdasági magyar liberálisok szeretik azt játszani, hogy ők tulajdonképpen a vajdasági magyar érdeket képviselik, a nemzettudatot.” Elmondta, hogy a VMSZ politikusai 2015-ben is támogatták a magyar és a szerb határon felállított kerítés gondolatát, és ma már látszik, hogy jól döntöttek, hisz a magyar határra és az észak-bácskai községekre nehezedő nyomás mára minimálisra csökkent. Pásztor ugyanakkor arról is beszélt, hogy a Vajdaság napja néven elhíresült döntés alkalmat adott a liberálisoknak, hogy a médiában támadást indítsanak a személye ellen:
– A köznyelvben Vajdaság napjaként elhíresült döntés kapcsán a liberális megmondóemberek, politikusok vezérelte sajtófelületeken nemzetáruló lettem. Nemzetáruló lett a VMSZ, mert támogattuk azt a döntést, hogy a tartomány területén élő összes nemzeti közösség maga által választott nemzeti ünnepe mellett – a Magyar Nemzeti Tanács augusztus 20-a, a magyar államiság ünnepe mellett döntött – a szerbeknek, a Vajdaság területén élő többségi nemzethez tartozó közösségnek is legyen választott ünnepe. Ami éppenséggel nekik olyan jelentős, államisághoz kötődő, mint nekünk augusztus 20-a – fogalmazott Pásztor, majd azt is hozzátette, hogy ugyanezen döntésnek köszönhetően Szent István ünnepét is ismernie és tisztelnie kell Vajdaságban, tehát az itt élő nemzeteknek meg kell ismerniük a magyarok történelmét. – Nekünk, magyaroknak pedig tudomásul kell vennünk, hogy 1918. november 25-én, ami az itt élő szerbek számára évszázadokon keresztül vívott függetlenségi csatáik ünnepnapja, amit éppenséggel a magyarok ellen is vívtak, hiszen az Osztrák–Magyar Monarchia ellen harcoltak, ünnepnap. Ahogyan a szerbségnek sokat meg kell tanulnia a magyar történelemről, hősökről, hogy az előttünk álló évtizedekben közösen építhessük újra azt az Európát, ahova közösen tartozunk, úgy nekünk, vajdasági magyaroknak – akik kisebbségiként többet tanultunk és tudunk a szerb történelemről, itt tehát túl sok pótolnivalónk nincs – méltósággal kell viselnünk ezt a bennünket ért egyik legnagyobb történelmi sorscsapást, amit Trianon bevezetőjeként hozott döntésnek is nevezhetünk – mondta el Pásztor István.
Dr. Márfy Gyula veszprémi érsek megszenteli az új kenyeret (Ótos András felvétele)
A Vajdaság minden részéből érkezők közül több százan megtekintették a Szabadkai Városi Múzeumban a hungarikum halasi csipkét bemutató kiállítást (Ótos András felvétele)
Beszéde végén Szent Istvánról szólva a VMSZ elnöke hangsúlyozta:
– Az erős kezű, államot létrehozó és irányító politikusban, amikor az intelmeit írta, nyilvánvalóan nem merült fel, hogy mások döntik majd el, kik legyenek az ország vendégei. Nem azért alapított ugyanis államot, hogy másoknak engedje át bármely, a nemzetet érintő döntés jogát. Államalapító királyunk ünnepének ma az a legfontosabb üzenete, hogy összességében és egészében szemlélve szent királyunk teljesítményét és nagyságát, a ránk rótt feladatokat, legyünk hűek hozzá és legyünk hűek ahhoz az egyetlen lehetséges politikához, ami évezrede képes volt megtartani bennünket – mondta Pásztor, majd hozzátette, csakis a Szent Istváni elveket követve maradhatunk meg a szülőföldünkön, az otthonunkban, amit az itt élő más nemzetekkel a kölcsönös tisztelet és elfogadás jegyében tudunk élhető és biztonságos otthonként megtartani.
Az ünnepi beszédeket követően Pásztor István és Magyar Levente megszegte az új kenyeret. Ennek kapcsán Pásztor kifejtette, hogy ezen ünnepélyes aktuson keresztül az egész vajdasági magyarság köszönetét kívánja jelezni Magyar Leventének mindazért, amit az elmúlt két évben tett, ugyanakkor reményét fejezte ki a jövőbeni sikeres együttműködéssel kapcsolatban.
A rendezvénysorozat, amely alatt kirakodóvásár várta a Vajdaság minden részéből érkező vendégeket, népünnepéllyel zárult, amelyhez a talpalávalót az Eridanus zenekar szolgáltatta.
