Szabadkán tegnap megtartották a vajdasági magyar közösséget érintő idegenforgalom fejlesztési stratégiájának az első közvitáját. Az említett dokumentum szervesen kapcsolódik a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési stratégiához, kiegészítve azt, illetve ráépítve az annak mentén lerakott alapokra. A Prosperitati Alapítvány megbízásából készített, 81 oldalas idegenforgalmi stratégia elemzi az ágazatban uralkodó aktuális helyzetet, felvázolja a fejlesztési lehetőségeket, valamint konkrét projektumokat fogalmaz meg.
Gergely Árpád felvétele
A stratégia abból az elgondolásból indult ki, hogy az idegenforgalom olyan ágazat, amely kitörési lehetőséget testesít meg a vajdasági magyar közösség számára, nyilatkozta Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője. A dokumentum megteremti az idegenforgalom infrastruktúrája, intézményrendszere, szerkezete és tartalma fejlesztésének a kereteit, tette hozzá Juhász Bálint.
– A stratégiát szakértők készítették, a közvitán pedig a közösség, illetve az idegenforgalom ágazatában érintettek véleményét hallgatjuk meg. A közvita november 9-ig tart, addig három szakmai fórumot szervezünk – taglalta Juhász Bálint.
– A stratégiára vonatkozó észrevételeket, továbbá javaslatokat alapítványunknak elektronikus levél formájában is elküldhetik az érdekeltek. A stratégia véglegesítését követően kezdődik meg annak megvalósítása, hiszen a dokumentum nem a fiók számára készült. A megvalósítás pályázati kiírások által bonyolódik – fogalmazott Juhász Bálint.
Gergely Árpád felvétele
A stratégia elkészülte hatalmas eredmény, hiszen azt bizonyítja, hogy van még ebben a közösségben tudás, szándék és lendület, emelte ki köszöntőjében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, mondván, hogy a közösség ismét hatalmas erőpróbán bizonyította képességeit. Szavai szerint azért volt fontos kidolgozni az idegenforgalmi stratégiát, mert az elmúlt három évben lépten-nyomon láttatták magukat az idegenforgalomban rejlő lehetőségek. Az utóbbi három évben működtetett pályázási rendszer elsősorban nem a turizmust célozta meg, ezért kellett külön stratégiai fejlesztési dokumentumban foglalkozni a szóban forgó ágazattal. A fejlesztési javaslatok a vajdasági magyar turisztikai vonzerőre összpontosítanak, ebben különbözik a stratégia az összes többi hasonlótól.
– A dokumentum elfogadását, azaz a döntések meghozatalát követően számomra és a Prosperitati Alapítvány számára is kötelezettséget jelképez az, amiben a folyamat során megállapodtunk. A cél az, hogy a dokumentum elfogadását követő évtől kezdve megteremtsük a turizmus ágazata fejlesztésének a lehetőségét – fogalmazott Pásztor István.
A dokumentum lesz az alapja annak a keretrendszernek, amely segít abban, hogy a vajdasági magyar idegenforgalmi fejlesztések rendszerben valósuljanak meg, emelte ki Erős Ervin okleveles közgazdász menedzser, a CESCI Balkans igazgatója, a fejlesztési dokumentum projektumának koordinátora, akinek elmondása szerint a dokumentum mellett elkészült a HellóVajdaság.com, négy nyelven elérhető idegenforgalmi portál, amellyel Vajdaság ablakot nyitott a világ felé és bemutatja idegenforgalmi nevezetességeit.
A stratégia kidolgozásában olyan, a stratégiai tervezés területén hatalmas tapasztalattal rendelkező szakemberek vettek részt, mint amilyen Prof. dr. Győri Lukrécia, egyetemi tanár és volt államtitkár, vagy Prof. dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke, emelte ki Erős Ervin.
Gergely Árpád felvétele
A szakemberek a gazdaságfejlesztő stratégiából kiemelték az idegenforgalmat, mint vezető gazdasági ágazatot és megfogalmazták a fejlesztési lehetőségeket, nyilatkozta dr. Győri Lukrécia, a projektum szakmai vezetője, akinek elmondása szerint három prioritást emeltek ki, méghozzá az idegenforgalmi termék, továbbá az idegenforgalmi infrastruktúra, valamint az emberi erőforrás fejlesztéseit.
– Az alapvető fejlesztések között említeném a közlekedési infrastruktúrát és a szálláskapacitások bővítését. Emellett az is fontos lenne, hogy megvalósuljon az helyi önkormányzatok, továbbá a magánszemélyek, a közszféra és az idegenforgalmi gazdasági társaságok közötti szervezett együttműködés. A dokumentum iránymutató programokat fogalmaz meg a helyi lakosság számára, hogy melyek az idegenforgalomnak azok az ágazatai, amelyeket érdemes a Vajdaságban fejleszteni – taglalta Győri Lukrécia.
Dr. Nagy Imre kiemelte, hogy most is a vidékfejlesztésből kell kiindulni, ugyanis a turizmus olyan gazdasági ágazat, amely számos gazdasági folyamatot képes generálni. Például a falukban mezőgazdasággal foglalkozók is minden további nélkül bekapcsolódhatnak az idegenforgalmi, illetve a vendégvárási ágazatba. A nyári hónapok folyamán számos olyan rendezvényt – elsősorban gasztronómiai jellegűt – szerveznek, amelyre turisztikai eseményként lehet tekinteni.
A stratégiában az ágazat, illetve annak fejlesztési prioritásai között sorolják fel a gyógy-, a fürdő-, az orvosi, a spa- és wellnessturizmust, a kultúr- és zarándokturizmust, a kongresszusi és üzleti turizmust, továbbá az etno-, a gasztro-, a bor- és a pálinkaturizmust, a fesztivál- és a rendezvényturizmust, valamint az öko-, a lovas és a vadászturizmust, a vízi turizmust, végezetül pedig a falusi turizmust.
A stratégia alapcéljai a következők: a szállás- és vendéglátóipari kapacitások fejlesztése, a szálláskapacitások szolgáltatásainak növelése, az idegenforgalom forgalmának növelése 2025-ig, a vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának növelése, a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának növelése 2025-ig, az idegenforgalomból származó jövedelem részarányának növelése és annak
hozzájárulása a szerbiai GDP növekedéséhez, az idegenforgalomban és az ahhoz kapcsolódó ágazatokban dolgozók számának növelése és a közvetlen idegenforgalmi beruházások növelése.
