A siker három éve

Több mint 10 ezer támogatott, több száz hektár megvásárolt föld, több száz falusi ház és 250 millió eurónyi támogatás – számokban ez a vajdasági magyar térség- és gazdaságfejlesztési stratégia elmúlt három évének az eredménye. A Magyarország Kormánya által támogatott fejlesztési stratégia összegző, egész napos konferenciáját Szabadkán tartották meg pénteken. Ezen egyebek mellett felszólalt Magyar Levente, a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a program kezdeményezője, továbbá Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke és Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.

Felszólalásában Magyar Levente felidézte számos vajdasági látogatását, amelyek során személyesen kereste fel a vajdasági magyar közösséget, hogy beszámoljon az egyedülálló lehetőségről és programról. Sajtónyilatkozatában arra is rámutatott, hogy az elemzés és a múlt felidézésének során érdemes a száz évvel ezelőtti múltba visszatekinteni, hiszen idén emlékezünk meg az 1918-ban történtekről, „nyilvánvalóan egészen más szemszögből, mint szerb barátaink, de a korszakos és történelminek minősíthető eredménynek köszönhetően most először tudott úgy emlékezni a két nép, hogy nem sértette egymás méltóságát”.

– A fejlesztési elgondolás 2015 nyarán lépett tovább, a vajdasági magyar közösség akkor fogalmazta meg számszerűen az igényeit. Az akkori igény igencsak szerény volt, hiszen az elmúlt száz évben a határon túli magyar közösségek ahhoz szokhattak hozzá, hogy Magyarország nem rendelkezik azzal a politikai és gazdasági erővel, amely jelentős támogatásokat tenne lehetővé. Ez megváltozott, így 2015-ben ambiciózus programmal álltunk Magyarország Kormánya elé, és megkaptuk a támogatást. Most, három év után azt tudjuk megállapítani, hogy eredményesen végrehajtottuk az akkori vállalásokat, elsősorban a vajdasági magyaroknak köszönhetően – fogalmazott Magyar Levente.

Magyar Levente értékelése szerint a megvalósult számok szédítőek: 250 millió eurónyi fejlesztés valósult meg az elmúlt három évben, 23 üzem épült meg vagy épül és több mint 10 ezer pályázót sikerült támogatásban részesíteni.

– Ha abból indulunk ki, hogy a jövőben is sikerül tartani ezt az ütemet, akkor néhány éven belül ez egészen más világ lesz. Ha nemcsak a számokban kifejezhető eredményekre összpontosítunk, azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a programnak köszönhetően a magyar közösségnek ma sokkal nagyobb a megbecsültsége és a támogatottsága a többség részéről. Ezt bizonyítja a néhány nappal ezelőtti történelmi esemény is, amikor Szerbia köztársasági elnöke elismerően nyilatkozott a magyarok teljesítményéről. A kisebbségekkel szembeni méltányosságnak ezen a hangján hozzánk száz éve senki nem szólt, Szerbia elnöke viszont most megtette ezt, ezért köszönettel tartozunk neki – taglalta Magyar Levente, aki azon a véleményen van, hogy a gazdaságfejlesztési program eredményessége a szülőföldön való megtartás szempontjából is elsöprő sikerrel járt, ezt elmondása szerint a számok, a támogatottak, valamint gyermekeik nyilatkozatai is megerősítik, majd aláhúzta: a program ezzel nem ér véget, lesz folytatása.

A SIKER TÖBB ELEME

A nemzetpolitikában a 2010-ben megtartott választásokat követően paradigmaváltás következett be – emelte ki a sajtónak nyilatkozva Pásztor István, a VMSZ elnöke, mondván, hogy onnantól kezdve az identitásmegőrző intézkedéseken túlmenően a nemzetpolitika egy fontos elemmel gazdagodott, és a határon túli magyar közösségek egzisztenciális megmaradását célzó intézkedések is történtek. Ennek a folyamatnak a vajdasági magyar közösség volt az úttörője – húzta alá Pásztor István, a folytatásban pedig kitért arra, hogy a fejlesztési program nem valósulhatott volna meg, ha Magyarország nem erősíti meg annyira sikeresen a gazdaságát, mint tette, de akkor sem, ha a Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatokban időközben nem állt volna be történelmien kedvező fordulat. Persze a program akkor sem lehetett volna ennyire sikeres, ha a vajdasági közösségnek nem lenne olyan vállalkozói rétege, amely partner kívánt lenni a fejlesztésben, de akkor sem, ha hiányzott volna a rendszer működtetéséhez szükséges tudás – emelte ki Pásztor István.

25 SZÁZALÉKOS BEVÉTELNÖVEKEDÉS

A magyar kormány által támogatott impozáns programnak többszörös a hatása – húzta alá Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, kiemelvén, hogy a vajdasági magyar vállalkozók meg tudták valósítani elképzeléseiket, másrészt pedig számos vajdasági és néhány magyarországi gyártó, szállító is bekapcsolódott a programba. A szakember értékelése szerint Vajdaság gazdasága az elmúlt három évben megerősödött.

– A sikeres pályázók részvételével készült kérdőíves felmérésből kiderült, hogy az elmúlt három évben átlag 25 százalékkal nőtt a támogatott vállalkozások árbevétele, és nagyjából 30 százalékkal tudták növelni alkalmazottaik számát – taglalta Pleschinger Gyula.

Dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke szerint a legtöbb fejlesztés a mezőgazdaság ágazatában valósult meg, második helyen pedig az egyéb vállalkozások állnak. Hozzátette, az idegenforgalom fejlesztésére jutott a legkevesebb, ezért határozza meg éppen ez az ágazat a következő fejlesztési ciklus tevékenységét. Az eddigi fejlesztések térbeli megoszlása erősen kötődik a vajdasági magyar közösség térbeli megoszlásához – emelte ki Nagy Imre, mondván: szinte mindenhol, ahol élnek magyarok, pályáztak, és kaptak is támogatást.

TÖBB MINT 10 EZER TÁMOGATOTT

Több mint 11 ezer benyújtott pályázat és jelenleg 10 139 nyertes pályázó a tevékenység eredménye, s ehhez év végéig a remények szerint még mintegy 300 sikeres pályázat csatlakozik – összegezett Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője, hozzátéve, hogy a 250 millió eurónyi beruházási értéknek nagyjából a 40 százaléka támogatás, 60 százaléka pedig önrész és hitel.

– A támogatás jelentős része a mezőgazdaságba került, de emellett támogattuk a mikro- és a kisvállalkozásokat, továbbá lehetőség nyílt falusi házak vásárlására is. Az ipar egyéb területein is fejlesztettünk, már van építőanyaggyárunk, láncgyárunk, kerékpárgyárunk, valamint autóiparban és táskagyártásban érdekelt támogatottunk. Több mint 150 településre jutottunk el. A házvásárlási pályázaton mintegy 600 pályázó nyert, de 560 hektárnyi termőföld megvásárlását is támogattuk. Az önrész bevonása azt mutatja, hogy egy forinthoz mi még hozzátettünk másfelet. Egy dinárnyi beruházás legalább még egy dinárnyi beruházást mozgatott meg. Ha pedig azt vesszük figyelembe, hogy kis összegű támogatásból majdnem 10 ezer valósult meg – ehhez kell hozzászámolni a közepes és a nagyléptékű támogatásokat –, és ha tudjuk, hogy egy átlagos család létszáma 3,5 körül alakul, kiderül, hogy csak a kis összegű támogatásokkal legalább 35 ezer embert szólítottunk meg. A közepes és nagy fejlesztéseknek köszönhetően 1400 munkahely nyílt, valamint 4500 családi gazdaságot integrálunk a feldolgozóipar működtette rendszerbe – nyilatkozott az eddigi eredményekről Juhász Bálint, majd megerősítette, hogy 2019 folyamán írják ki a következő fejlesztési ciklus első pályázatát. Az idegenforgalom fejlesztésére irányuló pályázatok mellett megismételhetik az eddig legsikeresebbnek bizonyult pályázatokat, mint amilyenek a ház- és a földvásárlási pályázatok vagy a mikro- és a kisvállalkozások támogatására irányuló pályázatok.