Az ivóvíz minőségének javítása, a szennyvízelvezetés problémájának megoldása és a szennyvíztisztító rendszerek üzembe helyezése számít Vajdaság legfontosabb vízgazdálkodási céljainak. Szerbia és a tartomány elmarad a közép-európai és a nyugati országok mögött e kérdés rendezettsége terén, ez azonban nem jelenti azt, hogy áthidalhatatlan problémákról van szó. Azt azonban mindenképp jelenti, hogy a vízipar ágazatába történő jelentősebb beruházások nélkül nem lehet megoldani a gondokat, több milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy csak Vajdaság területén rendezze az ország az egészséges ivóvíznek és a szennyvíz környezetkímélő kezelésének a kihívásait.
A konferencia résztvevői (Ótos András felvétele)
Ezekről a témákról lehetett hallani a Tartományi Képviselőházban tegnap megtartott Magyar–vajdasági Vízügyi Fórumon, melyen a szervezők, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat elvárása szerint az innovációk térnyerésével, a tőkekihelyezésekkel, a vízipari fejlesztésekkel foglalkoztak. A konferencián már elkészült projektumokat is átadtak az együttműködés keretében a vajdasági adminisztráció képviselőinek. Dr. Galambos Attila, a Communautrade-Europe Kft. ügyvezető igazgatója az Észak-Bácska térségére vonatkozó vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi stratégiát, Nyikos Gábor, a Kristály Kft. ügyvezetője az Apatin város új szennyvíztisztító telepének létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt, Szalay András, az S-Metalltech 98 Kft. ügyvezető igazgatója az arzénmentesítő berendezés békovai telepítéséről szóló megoldási javaslatot, Farkas Péter, az Aqra Projekt Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója pedig Bácsújlak és Palona települések szennyvízkezelésének megvalósíthatósági tanulmányát kézbesítette ez alkalommal.
A vízgazdálkodás Vajdaságban kommunális kérdésnek is számít, de az egészségvédelmet, a környezetvédelmet is érinti a víz minősége, az ivóvíz fogyaszthatósága által – jegyezte meg a konferencia megnyitásakor Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke. A tartomány területén közismert gondnak számít, hogy a víz a megengedettnél több arzént tartalmaz, s e mérgező anyagnak a koncentrációja olykor az elfogadható értékeknek a tízszerese vagy hússzorosa. Többnyire Bánát területén 650 ezer embert érint ez a probléma – mutatott rá a házelnök. Olyan életszerű kérdésnek számít ez, amelyet mindenképpen meg kell oldanunk – húzta alá, majd közölte, hogy a számítások szerint 2030-ig másodpercenként 13 köbméternyi vizet kell szavatolni a lakosság szükségleteinek fedezése érdekében.
Pásztor István: Az iható víz általános szavatolása prioritást jelent (Ótos András felvétele)
Beszélt a szennyvíz okozta gondokról is. A települések szennyvizének mindössze a tíz százalékát tisztítják ma Vajdaságban, miközben 500 szennyezőről, ipari létesítményről tudunk. Pásztor kiemelte, a helyzet rendezése egy összetett folyamatnak a része, mely komoly beruházásokat igényel. Haladás mégis van, ennek példája Magyarkanizsa vagy Törökkanizsa, de további négy, Topolyát, Kishegyest, Szenttamást, Temerint érintő projektum is előkészületi fázisba jutott.
Szerbia komoly lehetőségeket rejt a vízügyi beruházások terén – állapította meg Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes magyar államtitkára, s arra emlékeztetett, hogy a magyar kormány segíti a hazai vállalatok külpiaci terjeszkedéseit. Egy adatot is közölt: Vajdaságban a vízközműhálózat vízvesztesége húsz százalékon felüli, Budapesten viszont 12 és 15 százalék között alakul, s beruházási lehetőséget jelent ez a hátrány is. Joó közölte, hogy Magyarország 2018-ban 117 millió forinttal támogatta a vajdasági vízgazdálkodási projektumok elkészítését. Kern Imre, az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium államtitkára a magyar–szerb vízügyi keretmegállapodás fontosságára helyezte a hangsúlyt, melynek köszönhetően a szerb oldal ötven projektumot adott már át, jövőre indul megvalósításuk az ötéves programon belül. Branislav Blažić, a környezetvédelmi tárca államtitkára meggyőződésének adott hangot, hogy Szerbia a jövőben évente 400 millió euróra növelheti a környezetvédelmi kiadásokat. Erre nemcsak az Európai Unióval folytatott tárgyalások miatt van szükség, hanem a polgárok jóléte miatt is. Átfogó reformok kellenek a sikerhez – állapította meg. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok idei fejlődéséről szólt, Ótott Róbert tartományi mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkárhelyettes pedig a többi között a határon átnyúló IPA-program jelentőségét taglalta.
