A vállalkozói szféra megtartja a közösséget

A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának hagyományos, a Design Terminal szakembereivel karöltve megvalósított Kárpát-medencei őszi körútjának keretében, a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének és a Prosperitati Alapítvány szervezésében vállalkozásfejlesztő és segítő napot tartottak tegnap Szabadkán vajdasági magyar vállalkozók számára. A rendezvényen a Magyar Kormány támogatásával és a Prosperitati Alapítvány közvetítésével megvalósított hároméves gazdaságfejlesztési ciklus eddigi eredményeit is értékelték, ugyanúgy, mint a Külhoni Magyar Családok Éve program eredményeit.

A hallgatóság Hatékony időmenedzsment, továbbá A vállalkozások kihívásai a különböző fejlődési szakaszokban előadásokat követően egyéni mentorálást vehettek igénybe. A szakmai programokban Mészáros Anita executive coach, Farkas Zsuzsanna mérnök, tanácsadó, Krizsán Olivér közgazdász és Hernyák László borász, vállalkozó vett részt.

Köszöntőjében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a rendezvény egyik díszvendége kitért a november 4-én megtartott magyar nemzeti tanácsi választásokra, köszönetet mondva mindenkinek, aki részt vett rajtuk. Jókívánságát fejezte ki mind a 35 megválasztott képviselőnek, és gratulált a Magyar Összefogás választási listának, a Vajdasági Magyar Szövetségnek és Pásztor István elnöknek, „aki a nemzeti tanácsi választások motorja volt”, valamint Hajnal Jenőnek újraválasztásához. A magyar kormány, mint a VMSZ és a nemzeti tanács stratégiai szövetségese, az elmúlt év sikereit együttműködés nélkül nem tudta volna megvalósítani – emelte ki Potápi Árpád János.

IRÁNYVÁLTÁS A NEMZETPOLITIKÁBAN

Az elmúlt négy év sikeres együttműködéséhez a vajdasági magyar emberekre és vállalkozókra is szükség volt, közösen határozták meg a célokat, ezt követően a magyar kormány segítségét kérték, majd ezután indulhatott el a gazdaságfejlesztő program, húzta alá köszöntőjében Potápi Árpád János.

– A nemzetpolitikában 2014 után irányváltás következett be. A hagyományos nemzetpolitikai elemek mellé beemeltük a szülőföldön való boldogulás segítését és a gazdasági támogatások rendszerét. Először a Szakképzés éve tematikus programot szerveztük meg, majd a Fiatal vállalkozók éve programot, utána pedig a Családi vállalkozások éve programot. Ezekhez kapcsolódva indultak el a nagyobb gazdaságfejlesztő programok. Az idén a Külhoni magyar családok éve programot hajtjuk végre. Ennek a tematikus programnak is kiemelkedő része a mikrovállalkozások támogatása, méghozzá azért, mert a Kárpát-medencei magyar vállalkozók a tapasztalatok szerint több mint 92 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak. Ha mi, magyar mikrovállalkozásokat támogatunk, ezáltal legalább még 4-5 vagy akár 10 családot támogatunk vállalkozásonként. Ezek a családok feltehetőleg nem döntenek úgy, hogy elhagyják a szülőföldjüket és megtartják a magyar közösségeket. Az 1 milliárd forintnak, amelyből a programot végrehajtottuk, a 70 százalékát erre a célra fordítottuk – fogalmazott Potápi Árpád János.

A PÉNZ MAGÁBAN NEM ELEGENDŐ

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalásában köszönetet mondott Potápi Árpád Jánosnak és a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, valamint a magyar kormánynak a nemzetpolitikai paradigmaváltásért, hiszen ez tette lehetővé, hogy a hagyományos, identitásmegőrző területek mellett az egzisztenciális kérdésekkel, azaz a családok, a vállalkozások és a gazdaságok gazdasági megerősítésével is elkezdtek foglalkozni. A cél az volt, hogy a  határon túli magyar közösség vállalkozói rétege sikeres legyen a piaci versenyben – tette hozzá Pásztor István.

– A közös erőfeszítés eredményéről már beszámoltunk. Akkor, amikor befejeződik a még el nem bírált pályázatok elbírálása, több mint 10 500 sikeres vállalkozást tudunk felmutatni. Olyan fejlesztési ciklust indítottunk el, amelynek az értéke meghaladja a 250 millió eurót. Emberemlékezet óta ekkora lendületet senki nem adott ennek a magyar közösségnek. Ez nagy részben a magyar kormánynak köszönhető, de legalább ugyanakkora részben a vajdasági magyar embereknek és vállalkozóknak, hiszen vagonszámra állhatna rendelkezésünkre a pénz, ha nem volna megfelelő elképzelés, tudás és erő. Több mint 10 500 olyan polgártársunk van, akinek olyan elképzelése volt, amelyben annyira hitt, hogy hozzárakta a saját pénzét. Mi egy kicsiny közösség vagyunk, ugyanakkor az a közösség, amelynek ekkora ereje van, életerős közösség. A dolgok nem mindig attól függnek, hogy hányan vagyunk, hanem attól is, hogy mi, akik vagyunk, milyenek vagyunk – taglalta Pásztor István.

A VMSZ elnöke a folytatásban bejelentette, hogy elkészült és hamarosan bemutatásra kerül egy 23 modulból álló tanulócsomag, amely a támogatottak további segítését hivatott szolgálni. A vállalkozókat nemcsak pénzzel lehet támogatni, hanem tudás- és tapasztalatátadással – mutatott rá a VMSZ elnöke, hozzátéve: éppen ebből a szempontból volt fontos a tegnapi rendezvény is.

– Nem titkolt szándékom, hogy a 10 500 sikeres pályázóból sok mindenkit szeretnék meggyőzni arról, hogy képeztesse ki magát mentorrá, járuljon hozzá, hogy megtanítsuk neki a mentorálás csínját-bínját. Ha saját vállalkozásukat fel tudták építeni, ha segítettünk nekik megerősíteni saját vállalkozásukat, akkor a közösség irányába sok mindent vissza kell adni. Többek között azt kell visszaadni, hogy segítsék azokat, akik most kezdenek el vállalkozni – fejtette ki Pásztor István.

A TAPASZTALAT ÁTADÁSA SIKERT PRODUKÁLHAT

Formabontó rendezvényről van szó, amely iránt hatalmas volt az érdeklődés – értékelte lapunknak nyilatkozva Méhes Béla, a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke. A fiatal vállalkozóknak szükségük van a segítségre, hasznuk származik abból, ha meghallgathatják azoknak a tapasztalatát, akik már végigjárták az általuk most megkezdett utat – mutatott rá Méhes Béla. Mint hozzátette, az egyesület a jövőben rendszeressé szeretné tenni a hasonló, mentorálásra épülő rendezvényeket.

– Számos vállalkozó érzi úgy, hogy egyedül kell megküzdenie problémájával, vagy hiszi azt, hogy az adott nehézséget nem is lehet kezelni, arról nem beszélve, hogy a kezdők tapasztalat híján gyakran félnek megtenni a szükséges lépéseket. Az első mentorálási rendezvény során az általános problémákra összpontosítunk – taglalta Méhes Béla.

Farkas Zsuzsanna mérnök, tanácsadó a Design Terminal mentoraként vett részt a rendezvényen, és tartotta meg A vállalkozások kihívásai a különböző fejlődési szakaszokban elnevezésű, egyórás előadását. Az előadás a vállalatok életciklusáról szólt, így a hallgatóság felmérhette, hogy saját vállalata éppen melyik fázisban van, és abban milyen problémák merülhetnek fel. Persze nehéz általános megoldásokat felkínálni, ám tanácsot lehet adni azzal kapcsolatban, hogy mire érdemes odafigyelniük a vállalkozóknak – emelte ki Farkas Zsuzsanna lapunknak nyilatkozva.

– A magyarországi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ehhez hasonló előadások, majd ezt követően az egyéni mentorálás igen hasznos. Általános megoldások nincsenek, ám az együttgondolkodás mindenkinek a hasznára válhat. A vállalkozás megnyitását követően felmerülő leggyakoribb probléma az, hogy az ember hajlamos azt hinni, egyedül ő képes irányítani vállalkozását, nehéz kialakítani a bizalmat mások iránt. Ha viszont az ember képtelen a bizalomra, akkor örökké egyszemélyes cég marad. Ezen átlendülni igencsak nehéz. A következő fázisban a számos feladattal való boldogulást kell megoldani, azaz észszerűen kiosztani a különböző feladatokat és funkciókat – magyarázta Farkas Zsuzsanna.