Ünnepélyes keretek között pénteken átadták az adorjáni Kontakt Kft. malomipari beruházást és a martonosi Telek Paprika Kft. leveles fűszernövények és fűszerpaprika-feldolgozó üzem kibővített üzemét. Ezek a beruházások a Prosperitati Alapítvány, azaz a magyar kormány jóvoltából valósultak meg a gazdaságfejlesztési program keretében. Mindkét üzemavató díszvendége Dr. Nagy István, Magyarország kormányának agrárminisztere és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt. Később a nap folyamán a Prosperitati Alapítvány munkatársai Szabadkán 250 kezdő vállalkozóval és 33, falusi házvásárlásra pályázó fiatal párral, szülővel írtak alá támogatási szerződést.
Itthon elkel a Borsos-malom által készített összes liszt, a kapacitások további bővítése után lehet exportterveket szövögetni (Fotó: Ótos András)
Az élni akarásnak, a megmaradásnak a szándékával találkozhatunk a vajdasági magyar településeken, olyan vidékeken, ahol a mezőgazdaság jelenti a legfontosabb bevételi forrást, húzta alá pénteki vajdasági látogatásakor dr. Nagy István agrárminiszter, aki a magyar kormány támogatásával létrejött Prosperitati Alapítvány pályázatainak két fontos beruházási eredményét tekintette meg és részt vett azok ünnepélyes átadásán. Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője mondta el a valkaisori Borsos-malom bővítése és a martonosi Telek Paprika beruházásainak átadása előtt, hogy két nagy léptékű mezőgazdasági beruházásról van szó. Júniusban nyíltak meg az első üzemek, 23 nagy léptékű és 16 közepes léptékű fejlesztést bonyolítanak le a magyar kormány vajdasági programjának köszönhetően.
Az agrárminiszter közölte, hogy a mai mezőgazdaság nagy kihívásokkal találja szembe magát Európában, Magyarországon is, ezekre a kihívásokra pedig olyan válaszokat kell adni, mint amilyenek a pénteken látott előrelépések. Szavai szerint a magyar kormányzat egyik legfontosabb célja megteremteni minél több magyar boldogulásának a lehetőségét a szülőföldön, éppen ezért döntöttek egy olyan támogatási rendszer elindítása mellett, mint amilyen a Vajdaságban megvalósított ötvenmilliárd forintosnak indult, később 65 milliárd forintos keretre bővült gazdasági kezdeményezés. Nagy szerint sokat elmond az az adat is, mely szerint az itteni támogatások több mint felét a mezőgazdasági célokra fordították. A miniszter szerint a Borsos-malom jelentősége nemcsak a munkahelyekben, az üzleti tevékenység fokozásában van, hanem abban is, hogy üzleti partnereit, felvásárlásának célpontjait is versenyképessé tudja tenni, pozitív gazdasági kihatása így sokkal nagyobb, mint az első ránézésre tűnne.
KÖSZÖNET A BÁTORSÁGÉRT IS
A Valkaisoron és Martonoson megtartott beszédeiben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszönetet mondott Magyarország kormányának a 2010 óta folyamatosan érezhető törődésért és támogatásért.
– Arra szövetkeztünk a magyar kormánnyal, hogy közös erőkkel emeljük fel a nemzetet, a nemzet felemelkedése pedig egyszerűen elképzelhetetlen a határon túli nemzetrészek fejlődése nélkül. Ez a feladatunk, segítenünk kell a magyarságot itt, Vajdaságban, ezt a célt szolgálja a kialakított támogatási rendszer is – hangsúlyozta.
Pásztor köszönetet mondott a bátorságért azoknak, akik bele mertek vágni új beruházásokba, a támogatás mellett ugyanis önrészt is vállalniuk kellett, tisztában voltak vele, hogy kockázattal járhat a fejlesztés és új munkaerő alkalmazása. Mint mondta, a vajdasági magyar közösség bizonyította, hogy életerős közösség, amelynek határozott elképzelései és céljai vannak, erős vállalkozói réteggel rendelkezik, amelyik képes véghez vinni a gazdaság területére vonatkozó elképzeléseket. Ezt igazolja a 10.500 sikeres pályázó, mutatott rá a VMSZ vezetője.
HÁROMSZOROS FORGALOM
A valkaisori Borsos-malom 2 millió eurós támogatásban részesült. Az adorjáni Kontakt Kft. tulajdonában álló létesítményt annak érdekében bővítették, hogy nagyobb legyen a kapacitása, Borsos Csaba tulajdonos elmondása szerint ugyanis korábban ezt nem tudta elmondani sem a felvásárolt gabona, sem a készáru vonatkozásában. A magyarországi támogatásnak köszönhetően most már 35 munkás dolgozik a korábbi 14 helyett, valamennyien magyarok, tette hozzá a cégvezető. Míg 2016-ban 200 termelővel működtek együtt, ma már 700 termelővel tehetik ugyanezt. A cég forgalma megháromszorozódott az idén, az előállított liszt értékesítésével sincsenek gondok, korábban a magyarországi exportról is gondolkodtak, erre azonban mind a mai napig nem volt lehetősége a malomnak, hiszen itthon elkeltek a készletek. Borsos azt mondta, nagy eredmény, hogy a valamikori egyszerű jószágkereskedéstől egészen eddig el tudtak jutni.
A Telek Paprika 4,2 millió eurós támogatásból újította fel épületeit, részlegeit és új szárítógépet helyezett üzembe (Fotó: Ótos András)
TÖBB MINT ÜZLETI FEJLESZTÉS
A Telek Paprika a 4,2 millió eurós támogatásból felújította épületeit, részlegeit, új szárítógépet helyezett üzembe, foglalkoztatottjainak a számát 80 állandó, 150 idényjellegű munkásra növelte. Az elnyert összeg 45 százaléka dotáció, 30 százaléka hitel, további 25 százaléka önrészt jelent, ismertette a cég tulajdonosa, Telek József. Mint mondta, az eddigiekben 80 termelőt integráltak a termék-előállítási folyamatba, összesen 150 termelővel vannak üzleti kapcsolatban. A paprika mellett kapor, spenót, fűszerpaprika, fehér káposzta szárításával, feldolgozásával is foglalkoznak. Évente 25 ezer tonnányi nyersanyagot alakítanak át kétezer tonna szárított áruvá. A termékeiket 85 százalékban külföldi piacokon értékesítik.
A helyszíneken elhangzott: az említett vállalatok fejlesztése nem csupán gazdasági fejlesztésnek számít. A szóban forgó cégek hozzájárulnak a magyar közösség szellemi, vallási életének fellendítéséhez is, így a beruházásaik nagyban túlmutatnak az egyszerű üzleti lépéseken.
