Az igazságnál, a történelmi tények megállapításánál nem létezik jobb gyógyszere a sebek begyógyításának, éppen ezért volt szükség arra, hogy a második világháborúhoz kötődő történések kapcsán is tisztán lássunk, hiszen csak ezzel a pontossággal juthatunk el a történelmi megbékéléshez. Egyebek mellett ezeket a gondolatokat is megosztotta a nyilvánossággal ma Titelen Igor Mirović tartományi kormányfő az 1942-es razzia áldozatainak emléket állító gyászszertartást követően. A helyi ortodox templomban Irinej Bulović bácskai püspök szolgáltatott misét, melyet követően a templom udvarában helyezték el a kegyelet virágait vajdasági politikusok, köztük a kormányfő, továbbá Pásztor István, a képviselőház elnöke, Miloš Vučević, Újvidék polgármestere és Dragan Božić, Titel községi vezetője. A megemlékezésen ott voltak a nagykövetségek képviselői, Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke és a Razzia 1942 szervezet tagjai is.
Mirović beszédében az előző század egyik legnagyobb gonosztettének nevezte a razziát, mely elmondása szerint több mint 2300 áldozatot követelt csak a titeli és zsablyai járásokban, összesen mintegy négyezret Bácska egész területén, s két héten át tartotta halálfélelemben a lakosságot. Azóta ez a tett az ártatlan emberek szenvedésének paradigmájává vált, jelentette ki, olyan személyek estek áldozatául a kivégzéseknek, akiknek az volt az egyedüli „bűnük”, hogy más anyanyelvet beszéltek.
– Ma egyetlen tettet várnak el tőlünk az áldozatok, s az emlékük: hogy ne feledkezzünk meg róluk, hogy ne mulasszunk el évről évre megemlékezni mindazokról, akik az érthetetlen tetteknek lettek a szenvedő alanyai. Ez a legkevesebb, amit megtehetünk – fogalmazott Mirović.
Szerinte nemcsak a kivégzettek miatt, hanem saját magunk érdekében is fontos, hogy minden évben emlékezzünk rájuk. A kegyeletadás ugyanis, mint mondta, évről évre figyelmeztetést is jelent arra vonatkozóan, hogy soha többé nem szabad megengednünk hasonló rémisztő jelenségeknek a megismétlődését.
– A sebeket még ma is gyógyítanunk kell, de arra is oda kell figyelnünk, hogy a gyűlöletnek ne adjunk teret, hogy a közös jövőképben és a békés együttélésben gondolkodjunk folyamatosan – húzta alá a tartományi kormány elnöke Titelen, a templomudvarban megtartott beszédében.
Közös fájdalomban osztozunk akkor, amikor az 1942-es razziára gondolunk, mondta el Dragan Božić. A polgármester úgy fogalmazott, a megszálló el tudta venni az ártatlan áldozatoknak az életét, a méltóságuktól, tisztességüktől és becsületüktől azonban még így sem tudta megfosztani a község, és a környező községek lakóit. Mint hozzátette: ma, 77 évvel a véres eseményeket követően, hinnünk kell egy jobb emberiség létezésében, hinnünk kell abban, hogy Titel és Szerbia is a szabadságnak a helyei. Maga is meggyőződésének adott hangot, hogy fontos minden évben újra és újra feleleveníteni az áldozatokra való emlékezést, mert az rendkívül fontos üzenetet hordoz magában: a tiszta szív képes arra, hogy legyőzze a legnagyobb gonosztettet is.
– Tudjuk, mi az igazságtalanság és a fájdalom, a jövő generációit pedig úgy kell tanítanunk, hogy minden erejével ezek megakadályozásán és hasonló vérengzések elkerülésén dolgozzon – fogalmazott a község vezetője.