Tegnap Szabadkán a Magyar Nemzeti Kereskedőház a Magyar Főkonzulátus épületében üzleti rendezvényt tartott, melynek témája A vajdasági gazdaságfejlesztési programban rejlő potenciálok hatásai a vajdasági–magyar kereskedelmi kapcsolatokra volt.
A Magyarország és Szerbia gazdasági együttműködésének fontos lehetőségeit taglaló konferencián részt vett Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, Pásztor István, a VMSZ elnöke, a tartományi képviselőház elnöke, Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője, tartományi gazdasági titkárhelyettese, Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. igazgatója és Jójárt Miklós, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke.
Az egybegyűlteket Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja üdvözölte.Mint mondta, ahhoz, hogy a február elsejétől élő pályázati program létrejöhessen, több feltételnek is teljesülnie kellett.
Az egybegyűlteket Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja üdvözölte (Ótos András felvétele)
– Először is már két-három éven keresztül Magyarország gazdasági növekedése az EU-s átlagot meghaladóan növekedett, tehát rendelkezésre állnak azok az anyagi források, amelyek egy 160 millió eurós vagy 50 milliárd forintos program beindításához szükségesek. Továbbá a magyar kormányzat ismeretében annak, illetve a magyar alaptörvénybe foglaltak értelmében, miszerint gondoskodást és törődést vállal a határon kívüli magyarságért, immáron a vajdasági magyarság megélhetési és kereseti viszonyait és általánosan a szerényebb megélhetési lehetőségeket figyelembe véve döntött úgy, hogy ezt a pénzt ennek a közösségnek a megsegítésére fogja fordítani. Ehhez természetesen szükség van egy olyan partnerre, amely jól ismeri a helyi viszonyokat, közbizalommal bír a Vajdaságban, és rendelkezik azzal a szakmai háttérrel, amely ilyen jelentős pénzügyi elszámolással és presztízzsel járó programot végig tud vinni. Bizonyára Önök értesültek arról, hogy tavaly november 18-án a kormányülésen Pásztor István volt ez első a vajdasági politikusok közül, aki társelőterjesztője volt egy kormány-előterjesztésnek – mondta a főkonzul.
A főkonzul elmondta, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szabadkai irodája üzleti kapcsolatait felhasználva, most egy kicsit más megvilágításba helyezi ezt a programot.
Pásztor István, a VMSZ elnöke, a tartományi képviselőház elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, majd arról beszélt, hogy nagyon nagy fába vágták a fejszéjüket, de nem nagyon volt más választási lehetőségük.
Pásztor István: A vajdasági magyar közösség egy életerős közösség (Ótos András felvétele)
Az igazi kérdés az, hogy mikor lesz ennek a programnak az eredménye látható és mérhető, tette fel a kérdést Pásztor István.
– Én úgy gondolom, hogy ennek a programnak az eredményei már ebben a pillanatban láthatók, óriási érdeklődést váltott ki ugyanis a program promóciója, ami az én számomra azt bizonyítja, hogy a vajdasági magyar közösség bár megfogyatkozott, igenis egy életerős közösség. Rengeteg 25 és 30 év közötti fiatalember és sok nő van ugyanis a lakossági fórumokon. Ez azt bizonyítja számomra, hogy akik itt vannak, azok itt akarnak maradni, és itt akarnak megkapaszkodni – mondta a VMSZ elnöke, majd hozzátette:
– Amilyen büszkeséggel tölti el az embert, hogy ilyen segítőkész anyaországa van, legalább ekkora elégedettséggel tölt el ennek a programnak az itteni politikai fogadtatása. Ez megnyugtató tény. Ezt a programot nem tudtuk volna megvalósítani, ha politikai ellenszéllel találtuk volna magunkat szembe.
– A második lépésben nekünk kell projektumokat generálni és a vállalkozó szférában azokhoz a programokhoz potenciális partnereket keresni. El kell, hogy jussunk addig, hogy például a mezőgazdaság területén közösségi kézben levő mezőgazdasági integrátor hálózatunk legyen, raktárak, hűtőházak, amivel a termelést generálni tudjuk. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor a mezőgazdaság területén nem tudunk jelentősen előre lépni. Ebben nagyon fontos szerepe van a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek, mert az ő közreműködésével tudjuk a terméket harmadik piacokra juttatni. Létre kellene hozni egy önálló vajdasági élelmiszermárkát, ami minőséget jelentene a piacon, és ami lehetővé tenné, hogy az ezzel a márkával ellátott termékek könnyebben eljussanak a vásárlóhoz. A következő három évben a mezőgazdasági termelés piaci újraszervezésébe is bele kellene fogni. Mivel 2017-től megnyílik a szerbiai földpiac, s amit ezen a programon keresztül meg tudunk venni, azt meg kell vásárolnunk. A turizmus terén a kapacitások fejlesztésén túl létre kell hozni Vajdaság turisztikai térképét, azon belül pedig azokat a pontokat, amelyek magyar szempontból fontosak. Föl kellene építeni önmagunkat mint turisztikai márkát. Ide tartozik a vendéglátóipari létesítmények fejlesztése, s ezen belül fontos szerepet kell hogy kapjon Palics fejlesztése. Fontosnak tartom egy olyan adatbázis létrehozását, amelyben a gazdasági szereplők találhatók meg, ami segítené a Kereskedőház tevékenységét – mondta a VMSZ elnöke.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a megjelent pályázatokat ismertette.
– Azokat a vállalkozásokat vagy bejegyzett gazdákat támogatjuk most, akik már eddig felmutattak valamit, de a közeljövőben kezdő vállalkozóknak is szeretnénk lehetőséget adni – emelte ki.
Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. igazgatója a Magyar Nemzeti Kereskedőház munkáját ismertette.
– Nagyon jó árualapokat ismerünk Magyarországon, és tudom, hogy itt Vajdaságban is nagyon jó minőségű árut állítanak elő, ami szállítható más piacokra, akár a kazah, fehérorosz vagy orosz vámunió területére. A magyarországi vállalkozások egyszerűen be tudnak regisztrálni a honlapunkon, a vajdasági vállalkozásoknak azt ajánlom, keressék fel irodánkat itt, Szabadkán meg Újvidéken. Mivel eszközbeszerzés is lehetséges a pályázati pénzekből, javaslom a forgalmazóknak, hogy ha árualapra van szükségük, keressenek fel bennünket. Ha olyan gépet, eszközt akarnak vásárolni, ami a Vajdaságban vagy Szerbiában nincs, szívesen segítünk.
Jójárt Miklós, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy a magyar –szerb kamarai rendszer a Budapest–Belgrád-tengelyen helyezkedik el. Több mint 600 vállalkozást mozgattak meg a Vajdaságban. Úgy gondolják, hogy a fő lehetőség a pályázat, de egyéb lehetőség is van, a magyar–szerb kereskedelmi kamara is itt van. Akik úgy döntenek, tagjai lehetnek a kamarának, hiszen 800 ezer vállalkozás a tagja a magyar a kamarának. Magyarországon kötelező a vállalkozásoknak a kamarai tagság, mondta a kamara ügyvezető alelnöke.
