Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulójának alkalmából tegnap este ünnepi fogadást tartott a palicsi Vigadó konferenciatermében. A rendezvényen dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét.
– 1848. március 15. piros betűkkel írta be magát a magyar történelembe. Egy nemzet született újjá azon a napon, amely ütőképes hadsereg, megfelelő ipari háttér és szövetséges nagyhatalmak nélkül fogott hozzá, hogy fordítson egyet sorsának kerekén. A 1848-as magyarság határozottan és bátran állt ki a nemzet követelései mellett. Tudta, hogy a szabadság és a függetlenség nem kívülről ránk szabott ruha, hanem belülről épül kifelé, mint almára a héj, csigára a ház, ezért az itt honos gondolatokból és a magyar szabadságvágyból épített országot magának. Az azóta eltelt 168 év csak elmélyítette bennünk ezt a gondolatot. Törvényeinket, mindennapi életünket ma is ahhoz akarjuk igazítani, amit számunkra jelent a szabadság, itt, ebben a Kárpátok által koszorúzott medencében. Ma is megragadunk minden lehetőséget, hogy senki se vitathassa el nemzeti szimbólumainkat, senki se kérdőjelezhesse meg alkotmányos jogainkat, senki se vehesse el tőlünk iskoláinkat, és senki se sorozhassa be és küldhesse idegen háborúba fiainkat. Úgy akarjuk szolgálni a magyar szabadság és megmaradás ügyét, ahogy a márciusi ifjaktól tanultuk: egy szívvel, egy lélekkel, egy akarattal. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – fogalmazott a Babity János által felolvasott ünnepi üzenetében Orbán Viktor.
Ezen a napon, amikor feltűzzük az ünnepi kokárdát, nem magunkra vagyunk büszkék, hanem magyarságunkra, hazaszeretetünkre és azokra az őseinkre, akik szembe mertek szállni az elnyomó rendszerrel, akkor és ott, abban a reménytelennek tűnő helyzetben, fogalmazott a folytatásban alkalmi beszédében Babity János.
Mint azt dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja ünnepi beszédében aláhúzta: amikor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján feltűzzük a kokárdát, akkor ezt nemcsak büszkeséggel tesszük, hanem erős reménnyel is a szívünkben.
– Reméljük, hogy azt a lelkesedést, amely mozgatója minden forradalomnak, így az 1848/49-es forradalomnak is, szerezzük vissza és éljük át. A kokárda összefogásunkat és összetartozásunkat is jelképezi. Összefogva nagy eredményeket érhetünk el. Ez az az út, amelyen járva meg tudjuk valósítani közösen elképzelt terveinket. Egy közösség akkor emelkedik ki a többi közül, ha a célhoz vezető úton tagjai egymást segítik, bátorító, támogató kezet nyújtanak ott, ahol elkél a segítség. Büszkén és örömmel fogadják egymás sikereit. Csak akkor van összetartás, ha együtt lélegeznek, ha a szívük együtt dobban. Ehhez arra van szükség, hogy közös céljaik legyenek, amelyekért együtt tesznek. Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva, felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségeik, önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. Úgy vélem, hogy Magyarország kormánya komolyan veszi azt, hogy fő feladata saját polgárainak és nemzettársainak szolgálata, és közös erőfeszítésünkkel meg kívánja teremteni annak feltételeit, hogy a XXI. század európai polgáraihoz méltó módon éljünk mindannyian, mind a szellemi, mind az anyagi javak tekintetében – emelte ki Babity János.
A nemzeti és személyes szabadság döntően ma is a közösség pénzügyi és gazdasági helyzetén múlik, hangsúlyozta beszédében Magyarország szabadkai főkonzulja, majd a magyar kormány által 2015 novemberében meghozott határozatra emlékeztetett, amelynek mentén 50 milliárd forintot különítettek el a vajdasági magyar közösség gazdaságfejlesztési programjára.
– A magyar kormány előterjesztésének a határon túli magyar politikusok közül először Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt a társelőterjesztője. A program elsődleges célja, hogy a világ legjobb termőföldjeivel rendelkező Vajdaságot, az itt élő gazdákat, az itt üzemelő vállalkozásokat segítse abban, hogy üzleti sikereket érjenek el. Továbbá a program, kedvezményes hiteleken keresztül, elő kívánja segíteni a kis- és középvállalkozások fejlesztését. Ezekkel a lépések a fiatalok külföldre vándorlásának tendenciáját szeretné megfordítani, a szülőföldön való maradást erősíteni, és lehetőséget biztosítani a visszatérőknek arra, hogy a máshol elsajátított tudásukat itt, szülőhazájukban, a Vajdaságban kamatoztassák. A program végrehajtásával megbízott Prosperitati Alapítvány megkezdte működését. Minden érdeklődőt arra bátorítok, hogy ragadja meg a lehetőséget, fogadja el a kinyújtott kezet, és pályázzon. 50 milliárd forint nagyon sok pénz. Ahhoz, hogy ezt az összeget a kormány biztosíthassa a vajdasági közösség részére, arra volt szükség, hogy 2010 óta Magyarország sikeres gazdaságpolitikai fordulatot és pénzügyi stabilizációt hajtson végre. Ezek eredményeként Magyarország a tartós gazdasági növekedési pályájára állt, így hatékonyabban tudja gondját viselni határon túli polgárainak és nemzettársainak is. A tavalyi évben a magyar export 7,4 százalékkal nőtt. Az Európai Unión belül az államadósság csökkentésének tekintetében a legjobbak vagyunk. Ha a GDP növekedését nézzük, a magyar gazdaság az uniós átlag felett teljesít. Mindezt az összefogással és a közös célok közös megvalósításával, a következetesség és minden magyar együttes képviseletének politikájával valósítottuk meg. Senki számára nem kérdéses, hogy ez nem könnyű feladat. Mindig vannak olyan tényezők és ellentétes akaratok, amelyek akadályozni szeretnék a boldogulást, a nemzeti összefogást, az összetartozást. De bennünk, magyarokban erősen él egy szebb, szabadabb jövő reménye, és képesek vagyunk együtt, egymásra támaszkodva nekirugaszkodni a megvalósításnak, hogy méltók lehessünk 1848 örökségéhez – fogalmazott Babity János.