Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tegnap este a Népszínház Jadran színpadán Szabadkán megtartották a Vajdasági Magyar Szövetség hagyományos központi ünnepségét, amely egyben a párt választási kampányának a nyitórendezvénye is volt.
A nemzeti érdek akkor is felülírhatatlan, ha éppen nem divatos, vagy ha a személyes érdeket nem szolgálja, hangsúlyozta Pásztor (Ótos András felvétele)
Az alkalmi rendezvényt egyebek mellett Tuzson Bence, a magyar Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja, Pásztor István, a VMSZ elnöke, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a VMSZ köztársasági, tartományi, helyi önkormányzati tisztségviselői, az MNT tisztségviselői, egyházi méltóságok, konzulok, közéleti személyiségek tisztelték meg jelenlétükkel.
Alkalmi beszédének bevezetőjében Pásztor István elárulta, hogy a magyarországi díszvendéget, Tuzson Bencét egészen különleges szálak fűzik az 1848-as forradalomhoz. Családjában ugyanis több ’48-as hős volt, olyanok is, akik karddal és olyanok is, akik ügyvédként a jog eszközeivel harcoltak a magyar szabadságért.
A VMSZ elnöke felidézte a 168 évvel ezelőtti történéseket, a hangulatot, az érzéseket és a tetteket, amelyek március 15-ének a hőseit a magyar nemzet örök piedesztáljára emelik. Alkalmi beszédének folytatásában Pásztor a jelenre és a jelenkori történésekre összpontosított, mert mint azt aláhúzta: csak a gyáva ember ünnepel úgy, hogy az emlékezésből kihagyja a jelenből adódó párhuzamokat. A pártelnök szerint vannak olyan fontos pillanatok egy párt és a közösség életében, amikor fontos a politikus beszéde és üzenete.
Mint megjegyezte, a politikusokat és a VMSZ-t azzal vádolják, hogy rátenyerel és beleszól. Ehhez képest a VMSZ például soha nem szólt bele a központi ünnepségén hagyományosan bemutatandó alkalmi műsor formai és tartalmi megvalósításába, fűzte hozzá, majd aláhúzta: viszont a pártműködést a pártműködés szabályai szerint képzeli el, ebből adódóan minden erejével azon van, hogy a szabad akaratból választott családot összetartsa, és megküzdjön érte.
A Népszínház Jadran színpadán megtartott központi rendezvényen Pásztor István köszönetet mondott annak a 11 500 embernek, aki támogató aláírásával lehetővé tette, hogy a VMSZ ismét induljon a köztársasági parlamenti és a helyhatósági választásokon, majd köszönetet mondott a párt koalíciós partnereinek, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak és a Magyar Egység Pártnak, illetve elnökeiknek, hogy együtt írhatják politikai sorsukat, és alakíthatják a jövőt a következő négy évben.
A nemzeti érdek akkor is felülírhatatlan, ha éppen nem divatos, vagy ha a személyes érdeket nem szolgálja, hangsúlyozta Pásztor, mondván: azt, hogy mi a nemzeti érdek, nem néhány ember találja ki, hanem a közösségi akarat fogalmazza meg, a közösségi akaratot pedig a politikai pártok és a politikusok valósítják meg. Szavai szerint amikor a nemzet erőnléte jó, akkor a kettő, a közösségi akarat és annak politikai érvényesítő ereje, találkozik egymással.
– Ebben hiszünk, amikor a magyar gyerekeknek ösztöndíjat járunk ki, amikor egyetemistáinknak kollégiumot építünk, amikor a magyar földművesek, vállalkozók, fiatal párok fellendülését, előrehaladását segíteni hivatott stratégiához képesek vagyunk megszerezni és kiérdemelni anyaországunk támogatását. A VMSZ-ről és az előttünk álló választásokról szólva alá szeretném húzni, hogy mi vagyunk a biztos pont. Nem a kapaszkodó, nem üres frázisok újramelegített változata, hanem a biztos pont, amely a jelenből a vajdasági magyarság jövőjébe mutat utat, a biztos pont, amely a közösségi megmaradást jelenti, amely felelősségteljes és nyitott, ugyanakkor a realitások talaján mozgó politikai érdekérvényesítést jelent – fogalmazott Pásztor.
A VMSZ elnöke a folytatásban felidézte a tizenkét pontot, a magyar nemzet 168 évvel ezelőtt megfogalmazott követelését. A sajtószabadság témájára valamelyest hosszasabban kitért beszédében. Mára odáig jutott a társadalom, hogy a sajtószabadság egy fogalom lett, amelyről az arra felkentek megmondják, hogy micsoda, emelte ki, hozzátéve: azt, hogy kik a felkentek, ők maguk határozzák meg. Napjainkban a Twitter, a közösségi oldalak és az online napilapok világában, amikor a hírek azonos sebességgel jutnak el mindenhová, a sajtószabadság fogalmát az 1848-ban megfogalmazotthoz hasonlítani butaság, aki ezt mégis megteszi, az sok mindenre gondol, a sajtószabadságra azonban biztosan nem, szögezte le Pásztor, hozzátéve: azért foglalkozik külön a sajtószabadsággal, mert a magyar sajtó napjáról szintén március 15-én emlékeznek meg. A VMSZ elnöke ezt követően gratulációit tolmácsolta a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete idei kitüntetettjeinek.
A történelem során akkor tudtunk valamit letenni az asztalra, ha a magyarság teljes egésze képes volt egységet alkotni – fogalmazott Tuzson Bence (Ótos András felvétele)
– A tizenkét pont mindegyikével együtt tudunk érteni, ma is. Azért, mert a nép nevében fogalmazták meg. Ahogyan ma is a nép nevében próbálják sokan tenni, anélkül hogy erről a népet megkérdezték volna. Divat lett, hogy amikor a népet kérdezik a választásokon, és nem tetszik a válasz, akkor azt nem veszik figyelembe, de megmagyarázzák, hogy miért nem veszik figyelembe. Őket hívják a modern, liberálisnak csúfolt világban, szakértőknek. Azokat pedig, akik az emberek elképzeléseit meghallgatva programot alkotva megmérettetnek a választásokon és győznek, lesajnáló módon csupán politikusnak nevezik. Nem hiszek abban, hogy ma az igazi ellentmondás a liberális és a konzervatív szemlélet között van. Abban hiszek, hogy az ellentmondás azok között van, akik váltogatják a mentéjüket, és akik nem. Különbség azok között van, akik lenézik a nemzet fogalmát, és akik azt fontosnak tartják. Különbség van köztünk és azok között, akik a józan ész politikája, az emberek elvárásának teljesítése helyébe önmagukat helyezik. Ezek áthidalhatatlan különbségek – hallhatták az egybegyűltek Pásztor gondolatait.
Tuzson Bence alkalmi beszédében a történelem, illetve a történelem ismeretének fontosságára, valamint az összefogásra helyezte a hangsúlyt, mert mint aláhúzta: a magyarságnak, bárhol is él, össze kell fognia.
– Az összefogás nemcsak azt jelenti, hogy együtt vagyunk, hanem azt, hogy a közösség érdekében állást is foglalunk. Ennek az összefogásnak nemcsak a magyarság szintjén kell megjelennie, hanem európai szinten is. A történelem során akkor tudtunk valamit letenni az asztalra, ha a magyarság teljes egésze képes volt egységet alkotni – fogalmazott Tuzson, majd a választások témáját is érintette beszédében, kifejtvén, hogy az összefogásra a választások alkalmával is szükség van, amikor az emberek véleményt alkotnak és állást foglalnak a közösség érdekében.
A magyar kormány álláspontja az, hogy a magyar emberek szülőföldjükön boldoguljanak, ezért ha kell óvodát és iskolát épít, ha kell, templomot újít fel, és ha kell, gazdaságélénkítő programot indít be, emelte ki az államtitkár, aláhúzván: a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarság képes legyen megmaradni.
A rendezvény a Lénárd Róbert rendezésében színre vitt Poratomok, avagy nem villám, csak napsugár című alkalmi műsorral fejeződött be.
