Ótos András felvétele
A nők, béke és biztonság témakörével foglalkozó 1325-ös ENSZ Biztonsági Tanács-határozat szerbiai alkalmazása érdekében egy munkacsoport alakult, melynek feladata kidolgozni a határozatba foglalt intézkedések végrehajtását szabályozó cselekvési tervet. A Tartományi Képviselőházban egy éve már tartottak egy tanácskozást a témakör kapcsán, most ismét találkoztak az illetékes állami szervek és nemkormányzati szervezetek képviselői Újvidéken annak érdekében, hogy még egyszer egyeztessék a prioritásokat a munka utolsó fázisában. A tanácskozást Pásztor István házelnök nyitotta meg, aki arról számolt be, hogy a parlament június másodikai alakuló ülését követően, melyen verifikálják az új mandátumokat a nemrégiben lezajlott választások eredményeinek fényében, a 120 tagú képviselőházban 42 nő foglal majd helyet, ami 35 százalékos arányt jelent. A leköszönő összetételben 22 nő képviselő volt, ami 18,33 százalékos arány. Pásztor megjegyezte: nem az egyenjogúság tudatának hirtelen megerősödése okozta ezt a javulást, hanem a választási rendszer módosítása, a kizárólag pártlistás alapon történő szavazás és a listaállításra vonatkozó szabályok betartása. Üdvözlő beszédében reményét fejezte ki, hogy a következő években is olyan aktív marad a női parlamenti hálózat, mint a korábbiakban volt. Szükségesnek nevezte a nők helyzetének javítása érdekében tett minden erőfeszítést. A hatodik században arról tartottak szavazást, hogy van-e a nőknek lelkük – s egy szavazatnak köszönhetően eldöntötték, hogy igen –, ma egészen más kérdésekkel kell foglalkoznunk, például a konferencia témáját képező 1325-ös határozat alkalmazásáról – fejtette ki Pásztor.
A szóban forgó rezolúció elfogadásának célja az volt, hogy az ENSZ nagyobb szerepet követelt a nőknek a konfliktusok rendezésében, nagyobb tiszteletet a nők jogai iránt a konfliktus során és nagyobb teret a nőknek a békefenntartásban is. A határozatot 16 éve hagyták jóvá.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK NÉLKÜL NEM MEGY
Érzékeny és hosszú folyamatnak számít minden egyes társadalomban a fentebb leírtak megvalósítása – értékelte Kathrin Gabriel, az EBESZ szerbiai küldöttségének igazgatási főtanácsosa. Lényegesnek nevezte a kérdésben a kormány, a civil szféra és az intellektuális elit folyamatos együttműködését. A nőknek sokkal nagyobb szerepet kell kapniuk a béketárgyalások, a konfliktusok utáni párbeszédek, a békefenntartó kezdeményezések során, jegyezte meg felszólalásakor.
Stojanka Lekić (Ótos András felvétele)
A tanácskozás a képviselőház női hálózatának köszönhetően jött létre, mely tavaly, a határozat elfogadásának 15. évfordulója alkalmából is vendégül látta a témában jártas szakértőket a vajdasági parlamentben. Stojanka Lekić, a nemi egyenjogúsági bizottság vezetője és a cselekvési terv kidolgozásával megbízott munkacsoport tagja elmondta, hogy a tavalyi találkozó egyik eredménye éppen a Tartományi Képviselőház bevonása volt az akcióterv előkészítésének folyamatába. A cél minél nagyobb mértékben megismertetni a közvéleménnyel a határozat lényegét, annak jelentőségét a társadalom egészére nézve, és megvalósítani a mindennapokban az előirányzott megoldásokat. Ugyanakkor az is lényeges, hogy minderről a döntéshozás legalacsonyabb szintjei, a helyi önkormányzatok is gondoskodjanak, ez ugyanis a megvalósítás egyik alapfeltétele – értékelte Lekić. Ahhoz, hogy megfelelő legyen az eredmény, szavatolni kell a nők nagyobb arányú részvételét a közigazgatásban, törvényhozásban, tette hozzá.
A CÉLBA ÉRNI – ÖT LÉPÉSBEN
A határozat öt területet különböztet meg a célkitűzések eléréséhez vezető úton. Először is erősíteni kell a nemek közötti egyenjogúsággal foglalkozó intézményrendszert, sokat kell dolgozni a megelőzésen, aktívan részt kell venni a döntéshozásban, megfelelő védelmi rendszert kell kidolgozni, illetve gondoskodni kell a felépülésről is azokban a helyzetekben, ahol már csorbultak a jogok.
Június 10-én Belgrádban tartják meg a zárótanácskozást a témát illetően, ezt követően befejeződik az akcióterv kidolgozása, mely beépíti a különböző tanácskozásokon hallott észrevételeket is a végleges szövegbe. A kormány elé terjesztik ezt követően a dokumentumot. Stojanka Lekić szerint szeptemberben már megkezdhetik a munkát az implementáción, ha minden a tervek szerint halad.
Jasmina Tanasić (Ótos András felvétele)
AZ ERŐSZAK NORMÁLIS, A BŰNT RELATIVIZÁLJÁK
Nagyon rossz a helyzet a terepen ma – közölte Jasmina Tanasić, a városok és községek állandó értekezletének képviselője, a munkacsoport alelnöke. Egy konfliktus utáni társadalom vagyunk, tény, hogy olyan mindennapokat élünk, melyben az erőszak normálissá és normává vált, tette hozzá. Ugyancsak normának számít a bűntett relativizálása, a nők pedig nagyobb mértékben válnak áldozataivá ennek a helyzetnek, mint a férfiak, közölte. Aláhúzta, hogy napról napra magasabb a nők ellen elkövetett gyilkosságok száma, s ennek a folyamatnak mindenképp útját kell állni. Az akcióterv és a BT-határozat alkalmazása az egyik lehetséges útja annak, hogy a rossz trendet megszüntessük, értékelte Tanasić. Ennek a munkának nem szabad megvalósulatlan kívánságok listájává válnia, a cselekvési terv nagy hangsúlyt fektet a biztonságot szavatoló rendszer kidolgozására, s arra, hogy alkalmazást nyerjenek a már létező olyan törvényes előírások, melyek a gyakorlatban nem jutnak kifejezésre egyelőre. Szükség van a helyi önkormányzatokra, a szociális központokra, az egészségházakra, az ügyészségre és bíróságokra, a rendőrségre, a nyomozást végzőkre, a civilekre, az oktatási intézményekre – mindenkire, aki munkája során hatni tud a probléma felszámolására – állapította meg.
