Orbán Viktor miniszterelnök nem zárja ki, hogy idén ősszel a tavalyihoz hasonló kihívásokkal kell majd szembenézni a balkáni migrációs útvonalon.
"Fel kell készülnünk egy nehéz őszre is" - fogalmazott a kormányfő hétfőn Belgrádban, miután tárgyalt Aleksandar Vučić szerb miniszterelnökkel.
Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón a Törökország és az Európai Unió közötti megállapodás törékeny mivoltával magyarázta, hogy szerinte nem zárható ki egy tavalyihoz hasonló helyzet a balkáni migrációs útvonalon. "Ne legyünk balekok, ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy ami tavaly bekövetkezett, az idén is bekövetkezhet, és az a munka, amit tavaly elvégeztünk, az idén is vár majd ránk" - fogalmazott. Egy kérdésre válaszolva azt mondta, "a helyzet romlásának valószínűsége létezik, és a kockázat nagy. (...) Nekünk tervekkel kell rendelkeznünk a helyzet romlására".
Kijelentette: Magyarország meg akarja védeni az elmúlt években elért eredményeit, ezért semmilyen törvénytelenséget nem fogad el, ideértve az illegális belépést is az ország területére, ezt "minden eszközzel meg fogjuk akadályozni".
A miniszterelnök együttműködést ajánlott szerb kollégájának, mert - mondta - "abban vagyunk érdekeltek, hogy Szerbia területére illegális módon egyetlen egy ember se léphessen be". Ezzel ugyanis Magyarország biztonsága is nő - hívta fel a figyelmet.
Azt is kiemelte, semmit nem akar tenni a magyarok biztonsága érdekében úgy, hogy azzal hátrányt okozzon Szerbiának. "Nekünk nem érdekünk, hogy miután mi megvédjük Magyarország határát, sok tízezer migráns itt ragadjon Szerbiában" - jelezte.
Ezzel egyidejűleg megállapodtak határátkelőhelyek megnyitásáról is - folytatta -, mert bár a törvénytelen belépéseket meg kell akadályozni, de akik szabályosan akarnak mozogni a két ország között, azoknak átkelőket kell nyitni.
Az október 2-i kvótareferendummal kapcsolatos kérdésre a kormányfő azt mondta: azért kell népszavazást tartani, mert arra számít, hogy Magyarország és Brüsszel között egyre súlyosabb konfliktusok lesznek migrációügyben, Brüsszel ugyanis a tagállami érdekekkel ellentétes szabályokat akar ráerőltetni az államokra. "Ha Brüsszel nem tér jobb belátásra, mi pedig nem fogadjuk el Brüsszel álláspontját, abból egy dolog következhet: egy elhúzódó jogi, politikai vita. (...) Minél inkább támogatnak bennünket a népszavazáson, annál nagyobb az esélye annak, hogy utána Brüsszellel sikerrel fogjuk megvívni ezt".
Szerbia EU-csatlakozása ügyében Orbán Viktor úgy foglalt állást: nem tud jobb alternatívát ajánlani a szerbeknek annál, mint hogy próbáljanak minél közelebb kerülni az unióhoz. Vannak ugyan kísérletek Szerbia EU-hoz közeledésének blokkolására, Magyarország azonban ezt nem fogadja el - tette világossá, hangsúlyozva: csak a teljesítmény számít.
Azt is kiemelte, hogy a Szerbiában élő magyarok nem egyszerűen csak fair, hanem nagyvonalú politikát élvezhetnek, és a magyar kormány is arra törekszik, hogy a Magyarországon élő szerbekkel szintén nagyvonalú legyen.
Kérte egyúttal Aleksandar Vučić támogatását a 2024-es budapesti olimpiai pályázathoz, mert szerinte egy közép-európai olimpia az egész térségnek jót tehetne.
A kiemelkedően jó magyar-szerb kapcsolatokat annak ellenére is sikerült megóvni, hogy a két fél nem mindenben értett egyet egymással - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök. Mint fogalmazott: fel kell készülni az őszre és a télre, hiszen már most is több mint ötezer migráns tartózkodik az országban. Közös munkacsoportok dolgoznak azon, hogy Szerbia felkészüljön arra, ami vár rá a következő időszakban.
A szerb kormányfő kiemelte, hogy Budapest segítséget nyújt a macedón határ védelmében, és ezt a bolgár határra is kiterjesztik majd. Kiemelte, hogy Szerbia szolidaritásra törekedett a migránsokkal, de az illegális bevándorlókat a nyugat-balkáni ország sem tudja befogadni. Emlékeztetett arra, hogy a migránsválság kezdetén csak családok érkeztek a háború sújtotta térségekből, most viszont már a migránsok 81 százaléka Afganisztánból jön, ők gazdasági bevándorlók. Az is először történt - folytatta -, hogy a migránsok gondokat okoztak, összeverekedtek, raboltak. Emellett óriási költséget jelent a migránsok elhelyezése és élelmezésének biztosítása. Ebben segít az Európai Unió, de Szerbiának is jelentős összeget kell erre fordítania.
A szerb kormány számára kulcsfontosságú a Magyarországgal való jó kapcsolat megőrzése. Az együttműködés előmozdítása érdekében közös munkacsoport alakul, amely több területtel, például a gazdaság, a mezőgazdaság és az idegenforgalom kérdéseivel foglalkozik majd azért, hogy a tapasztalatcserének köszönhetően sikeresebbek legyenek az országok.
Kiemelték, a jó gazdasági kapcsolat bizonyítéka az is, hogy az idei év első felében is 12,7 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom a két ország között, főként a magyar befektetéseknek köszönhetően.
Elhangzott: Szerbiában közös, szerb-magyar kormányülést tartanak még az év vége előtt, akár az is előfordulhat, hogy ezt nem Belgrádban, hanem valahol Közép-Szerbiában tartják majd, mert a szerb fél célja, hogy a magyar befektetők ne csak a Vajdaságban, hanem Szerbia többi területén is beruházzanak.
Aleksandar Vučić megköszönte Magyarország támogatását országa európai integrációs törekvéseinek megvalósításában. Kiemelte, Belgrádnak az a célja, hogy a Szerbiában élő magyarok érezzék, a szerb kormány tiszteli és becsüli őket, ugyanúgy, ahogy a többségi nemzet tagjait is. Ehhez kapcsolódóan kiemelte, a szerb küldöttség tagja volt Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is.
