A Szerbia és Magyarország közötti IPA – határon átnyúló – európai uniós együttműködési program eredményeiről és jövőbeli lehetőségeiről szólt az a konferencia, amelyet az újvidéki Master Központban tartottak meg pénteken rangos hazai és magyarországi vendégek részvételével. Minden felszólaló egyetértett abban, hogy a mögöttünk álló sikerek jelentősek, mivel egy eredményekkel teli jövőképet alapoznak meg. Perényi Zsigmond, a magyar miniszterelnökség államtitkár-helyettese hangsúlyozta, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban mintegy 200 projektumot sikerült támogatni hatvanmillió euró értékben. A határ menti programok közül éppen ez volt a legsikeresebbek egyike, hiszen a rendelkezésre álló keretösszeg 98 százalékát használták fel, jelentette ki a magyar politikus. A következő, 2014 és 2020 közötti időszak is nagyjából ekkora összeggel rendelkezik.
Perényi Zsigmond: Biztos vagyok, hogy az EU 2020 után tovább növeli a határ menti övezeteknek nyújtott támogatást (Ótos András felvétele)
– Két részre fog oszlani a program, egy stratégiai felhívás már megtörtént márciusban, azokkal a projektumokkal indulhattak, amelyek az egész régió számára, Belgrád és Budapest számára is meghatározóak. Október elején a nyílt pályázati lehetőségek is napvilágot láttak, civil szervezetek, önkormányzatok elképzeléseire számítunk, a keretösszeg mintegy 40–50 százalékát teszi ki a programnak ez a része. Mint azt mindannyian tudjuk, az Európai Unióban ciklusonként működnek a pénzelosztások, 2020-ban egy új ciklus veszi majd kezdetét, melyben, biztosra veszem, az eredeti, kohéziós támogatási összegeket kurtítani fogják, de abban is biztos vagyok, hogy a határ menti övezeteknek adott juttatásokat növelik majd – jelentette ki az államtitkár-helyettes.
A múltat elemezzük, de a jövőbe tekintünk, állapította meg Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke.
– Nincsen szégyellni valónk, ha a 2007 és 2013 közötti programot vizsgáljuk. Az uniós források ötvenmillió eurót jelentettek, ehhez kell hozzászámolni a saját forrásokat, amelyeket a célok megvalósítása érdekében fektettünk be, így a végösszeg megközelíti a hatvanmilliót. Az eredmény azt bizonyítja, hogy az elmúlt években sikerült felépíteni egy megfelelő intézményrendszert, sikerült megszerezni azt a tudást, amelynek birtokában jól tudtak pályázni az indulók. Már az új ciklussal kell foglalkoznunk, a stratégiai projektumok benyújtása mögöttünk van, pár nappal ezelőtt ért véget a határidő. Olyan fontos projektumok kerültek átadásra, mint amilyen például a Baja–Bezdán-csatorna felújítása, a Kübekháza–Rábé határátkelő fejlesztési projektuma, vagy a Palics–Mórahalom idegenforgalmi központ építése és a Szabadka–Baja-vasútvonal felújítása – ismertette Pásztor.
Mint hozzátette, most az október 3-án életbe lépett nyílt pályázati felhívás számít aktuálisnak 21,5 millió eurós kerettel. A mai rendezvény többek között arra is szolgál, hogy felhívja a figyelmét a potenciális beruházóknak ezekre a lehetőségekre, értékelte a házelnök.
Sanda Šimić, a szerb kormány integrációs irodájának igazgató-helyettese emlékeztetett, hogy az új együttműködési program a határon átívelő projektumok harmadik generációjának számít, az elsőt 2004 és 2006 között bonyolították le, majd 2013-ig tartott a második ciklus. Az első program 44, a második már 204 projektumot eredményezett.
Pintér Attila: Szerbia és Magyarország az elmúlt néhány évben hihetetlenül hosszú utat tett meg kapcsolatainak rendezésében (Ótos András felvétele)
Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete az együttműködés politikai dimenziójáról szólt. Közölte: az elmúlt néhány évben a két ország hihetetlenül hosszú utat tett meg kapcsolatainak rendezésében.
– A két ország közötti történelmi megbékélés folyamata a legmagasabb szintre emelte a viszonyokat. Egy politikai folyamatról beszélünk, de meggyőződésem, hogy a jó politikai kapcsolatokhoz jó gazdasági és kereskedelmi viszonyok is kellenek. Az EU-projektumok hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a két állam közötti szálak még erősebbé váljanak – értékelte Pintér.
Egy komoly, érett partnerállamnak számít Szerbia az uniós programokra leadott pályázatok minősége tekintetében, jelentette ki Steffen Hudolin, az EU szerbiai küldöttségének képviselője. Rácz Péter, a Magyarország és Szerbia közötti együttműködési program titkárságának vezetője lapunknak nyilatkozva kifejtette, az infrastruktúra és környezetvédelem, illetve a gazdasági együttműködés, oktatás és kultúra jelentették a prioritást a lezajlott IPA-programban.
Az aktuális Interreg-IPA CBC Magyarország–Szerbia Program keretén belül az uniós hozzájárulás 65,1 millió euró. A nemzeti önrészt is beszámítva a teljes költségvetés 76,6 millió eurót tesz ki.
