A palicsi '56-os emlékmű megkoszorúzásával kezdődött majd a szabadkai Népszínház Jadran színpadán ünnepi beszédekkel és műsorral folytatódott a Vajdasági Magyar Szövetség központi ünnepsége. Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyarok összetartozásának és világba tartozásának ünnepe, a szabadság a legfontosabb nemzeti érték, hangzott el az ünnepi beszédekben.
Fotó: Ótos András
A palicsi emlékműnél koszorúzott Pirityiné Szabó Judit Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának államtitkár asszonya, dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulátusának főkonzulja, Pásztor István, a VMSZ elnöke, valamint Fremond Árpád és Kovács Elvira alelnökök. A Magyar Nemzeti Tanács nevében az emlékezés virágait Hajnal Jenő elnök, Jerasz Anikó a Végrehajtó Bizottság elnöke, valamint Petkovics Márta tag helyezték el az emlékműnél. A szabadkai önkormányzat, és a VMSZ helyi szervezete nevében Horvát Tímea elnök, alpolgármester és Bunford Tivadar a vkt elnöke koszorúzott. Az emlékhelyre virágot helyeztek a VMSZ községi, más önkormányzati és körzeti elnökei és polgármesterei is, a nyugdíjas és a női fórum elnökei is. Tisztelegtek a szabadságharcosok előtt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, és a Nagy Imre társaság.
A megemlékezés a Népszínház Jadran színpadán ünnepi műsorral folytatódott. Némedi Imre, az est házigazdája elmondta, mintegy húszezren vonultak akkor, 1956-ban az akkori Jugoszlávia irányába, s a magyar hazát 197 ezer lélek hagyta el.
– Vajon mi lehet az ünnepelt esemény üzenete? Az, hogy nem kérünk a diktatúrából, az egypártrendszerből, szólás-, gondolat- és vallásszabadságot, és emberhez méltó életet akarunk. Mi magyarok nem tűrjük a rabságot. A szabadság a legfontosabb nemzeti érték, hogy magunk döntünk a sorsunkról. Az összetartozás üzeni, hogy a nemzet a forradalom leverését követően sem tört meg. Megerősödve került abból ki. A hősök tisztelete önmagunk tiszteletére tanít – hangsúlyozta beszédében Dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete.
Pásztor István, a VMSZ elnöke ünnepi felszólalásában azt hangsúlyozta, a nemzet ünnepnapjainak megvannak a maguk forgatókönyvei. Az állandósulás nem a megszokást, de jelentik a bizonyosságot, mondta a VMSZ elnöke.
– A nemzet ünnepei egyszeriek és megismételhetetlenek. A határon kívüli magyarok közül a vajdasági magyarságnak lett először '56-os emlékműje, s ebben elévülhetetlen érdemei vannak Kasza Józsefnek, a VMSZ előző elnökének. A kövön nyugvó két madár, az az emlékmű, amelyet Szarapka Tibor készített, és 2006 októberében avattunk fel – mondta Pásztor, aki beszédének folytatásában Kudlik Gáborra is emlékezett, akinek '56-os műhelyéről, kutatásairól és munkájáról elismerően beszélt.
Az ünnepi beszédeket követően László Sándor rendezésében Mennyből az angyal címmel adtak elő ünnepi előadást, amely darabot Márai Sándor prózái ihlették.
