A vidék népességmegtartó erejének fokozását elősegítő társadalmi, jogi és természeti tényezők – ez volt a munkacíme, s ezzel a témával kapcsolatban álló rövid tudományos előadásokra épült a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság szombati konferenciája, melyet a Tartományi Képviselőház üléstermében tartottak meg a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken – 2016 program keretében.
– Integráló jellegű tudományos társaság vagyunk, magunkénak valljuk a társadalom- és természettudományt is, tisztában vagyunk vele, hogy mennyire másként közelítik meg ugyanazt a matériát – mondta el felszólalása során Szalma József akadémikus, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, az MTA doktora, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnöke.
A népességmegtartás kérdése nem sajátságos, hanem európai kérdésnek számít – tette hozzá, és ez Európa régiófejlesztési törekvéseiben is megmutatkozik. A konferencián, mint mondta, az elvándorlással, de a falvakat érintő elnéptelenedéssel is foglalkozni kívánnak, s örömmel számolt be arról, hogy immár egy évtizede rendszeresen szervez a társaság tematikus tanácskozásokat.
Aktuális, húsba vágó témaként jellemezte a konferencia központi témáját Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, majd a kisebbségi közösségeket jellemző kettős identitásról szólt: az anyaországhoz, az egyetemes magyar nemzethez tartozásra, valamint a szerbiai létből adódó identitásra gondolt. Véleményének adott hangot, hogy a vajdasági magyarság esetében e kettős identitásból fakadó körülmények sohasem számítottak egyszerűnek, mégis sikerrel vette a közösség az akadályokat. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, szembe kell nézni a mai realitással is, például azzal, hogy a tudományos életből az elmúlt időszakban egyrészt kiszorítottak bennünket, másrészt mi szorítottuk ki saját magunkat is.
– Saját magunkban is keresnünk kell a hibát, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a legtehetségesebb fiataljainkat folyamatosan a közösségünkön kívülre küldjük, külföldre irányítjuk tanulni. Most már eljött annak a pillanata, hogy újra kapaszkodni kezdjünk. Lenniük kell itthon tanuló egyetemi hallgatóinknak, mert csak akkor lesznek egyetemi oktatóink is. A helyzet jelenleg rendkívül rossz ezen a téren, és ha nem gyorsítjuk fel ezt a „kapaszkodást”, akkor rövidesen azzal a szomorú helyzettel kell szembenéznünk, hogy kikopunk az egyetemi szférából – hangsúlyozta Pásztor.
Mint hozzátette, büszkén számolhat be arról, hogy az újvidéki 430 férőhelyes Európa Kollégium 380 helye betöltöttnek számít, előrelépés tehát máris tapasztalható.
– Egy óriási paradigmaváltásra lenne most szüksége a vajdasági magyar közösségnek. Le kell bontanunk azt az elutasítást, amelyet a kilencvenes évek történései hatására felépítettünk a szerb nyelvvel, szerb társadalommal szemben. Az utánpótlás nevelésének küldetése csak akkor lehet sikeres, ha itthon, szerb nyelven, ebben a társadalomban tudnak boldogulni gyerekeink – fogalmazott.
Mint mondta, elvándorlás mindig volt az elmúlt 130–150 év során, de valami fontos megváltozott ez alatt az idő alatt: manapság a natalitási mutatók olyannyira visszaestek, hogy a közösségünk nem képes pótolni a kivándoroltak számát. Ezért fontos az egyetemeken való megmaradásunk – értékelte a házelnök.
Dr. Bóka János, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának oktatási dékánhelyettese a külhoni magyarokkal megvalósított kapcsolatok fejlesztésének fontosságára helyezte a hangsúlyt, amire lehetőséget ad az EU 2020 elnevezésű program is. A tanácskozáson kiemelt tanulmányként hangzott el Jávor Szilárd Ágoston debreceni doktorjelölt és dr. Jávor András egyetemi tanár mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos, valamint Kasztori Rudolf akadémikus, Maksimović Ivana egyetemi tanár és Putnik-Delić Marina docens a magnézium biológiai jelentőségéről szóló előadása. A nap folyamán még több mint harminc természeti, társadalmi és műszaki tudománnyal foglalkozó értekezést prezentáltak rangos előadók.