A versenyképesség érdekében nyújtott támogatás kis- és középvállalkozásoknak, klasztereknek és üzleti inkubátoroknak elnevezéssel tartottak tegnap tanácskozást a Tartományi Képviselőházban, magyarországi és szerbiai résztvevőkkel.
A magyarországi tapasztalatok átültethetőek a szerbiai üzleti életbe (Ótos András felvétele)
– Ez egy olyan téma, amely mindig aktuális, és soha nincs befejezve. A mai összejövetel célja, hogy körvonalazódjon egy olyan pályázat, amelyet a projektgazdák átadhatnak a Szerbia és Magyarország közötti IPA – határon átnyúló – európai uniós együttműködési program keretében. Magyarország gazdag ismeretekkel rendelkezik e téren, különösen a klaszterok létrehozása és működtetése szempontjából. Az említett tapasztalatok átadása és felhasználása segíthet bennünket abban, hogy a kis- és középvállalkozások klaszterokba csoportosuljanak, és komolyabb versenyhelyzetet teremtsenek önmaguknak – emelte ki Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke a tegnapi tanácskozáson, amelyet a Tartományi Gazdasági és Idegenforgalmi Titkárság szervezett.
Az összejövetel elsődleges célja volt, hogy a résztvevők vendégeikkel közösen fogalmazzák meg a felmerülő problémákat, a versenyképesség növeléséhez vezető körülményeket, valamint a következő költségvetési időszakban erre fordítandó támogatások kereteit. Ivan Đoković tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkár elmondta, hogy az elmúlt évhez hasonlóan pályázati lehetőségek állnak majd rendelkezésre.
– Az előző évtől eltérően nemcsak a költségek csökkentésére törekszünk majd, hanem igyekszünk javítani a klaszterokon belül folyó tevékenység minőségén, és az ezzel kapcsolatos oktatásra helyezzük a hangsúlyt. A támogatás 15–20 százalékkal magasabb lesz, és mintegy 20 millió dinárt jelent majd – mondta Ivan Đoković illetékes titkár.
Körmendy Gál (Ótos András felvétele)
A tegnapi konferencia résztvevőivel Körmendy Gál, a magyarországi IKOSZ – Innovatív Klaszterek Országos Szövetségének elnöke is megosztotta a tapasztalatait. Elmondása szerint a cégtömörülés immáron 20-25 éve nagyon jó eszköz arra, hogy egymást segítsék, illetve hogy könnyebben juthassanak piachoz.
– Azt gondolom, hogy ez a fajta könnyed, de mégis tartós szerveződés segíthet abban, hogy akár ugrásszerű fejlődést érjenek el, ha erre hajlamosak. Magyarországon a meglévő klasztereket egyre komolyabban veszik. Az ilyen csoportosulások, mondhatom, kinőtték magukat, és alkalmasak arra, hogy továbbvigyék, és európai szinten is megjelenjenek, képviselve az országot. A könnyebb érvényesülési lehetőség mellett rengeteg áttételes haszna is van ennek a fajta érdekszervezetnek, többek között a hálózatépítés, információszerzés, az érdekképviselet – hangsúlyozta Körmendy Gál.
Csáki Mihály, a Magyar Nemzeti Kereskedőház újvidéki irodavezetője az egy évvel ezelőtt megnyílt kirendeltség tevékenységéről számolt be.
– Az újvidéki irodaház pontosan egy éve alakult meg. A megnyitóünnepség majdnem egybeesett azzal az értekezlettel, amelyre néhány helyi klaszter kezdeményezésére magyarországi szakértőket hívtunk meg.
Csáki Mihály (Ótos András felvétele)
Ekkor jöttünk rá arra, hogy a magyarországi tapasztalatokat át tudjuk ültetni a szerbiai üzleti életbe, és hogy segíthetünk a vajdasági cégtömörüléseknek. Ha ezek egy bizonyos szintre eljutnak, az azt jelenti, hogy a cégek is érdekeltek abban, hogy tagjai legyenek a klaszternek. Minél több taggal rendelkezik egy-egy érdekszervezet, ez Magyarország vagy akár Szerbia esetében is azt jelentheti, hogy a vállalkozások könnyebben találhatnak egymásra, és könnyebben alakulhat ki közöttük megfelelő együttműködés. Egyre inkább szélesedik a csoportosulások köre, de ezen még nagyon sokat – elsősorban a megfelelő képzésen – kell dolgoznunk – mutatott rá Csáki Mihály.
