Nagybecskereken több száz hívő jelenlétében helyezték tegnap örök nyugalomra Huzsvár László első nagybecskereki megyéspüspököt. A gyászmisén az egyházi főméltóságok mellett számos vendég és közéleti személyiség is jelen volt: köztük Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kapcsolattartási főosztályvezetője, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Jelen voltak az anyaország és a szerbiai kormány képviselői is.
Az Egyházmegye számos részvéttáviratot kapott, többek között Ferenc pápától is.
Huzsvár László földi maradványait a nagybecskereki székesegyházban ravatalozták fel. A bánáti, de Vajdaság más településeiről érkező hívek sorokban várakoztak, hogy leróhassák kegyeletüket a Nagybecskereki Egyházmegye első püspöke előtt, aki 1988-tól 2007-ig volt a főpásztoruk. Az engesztelő gyászmisén Harmath Károly, ferences atya beszélt Huzsvár László életútjáról.
Huzsvár László 1931-ben született Horgoson. Iskoláztatását szülőhelyén kezdte, majd Szegeden és Zentán folytatta. Zágrábban a Hittudományi Karon tanult teológiát. Közben sorkatonai szolgálatát is letöltötte.1957. június 29-én szentelték pappá Szabadkán. Első miséjét szülőfalujában, Horgoson mutatta be. Ezt követően Bácsújfalun, illetve Topolyán szolgált káplánként. Ezután Szabadkán püspöki titkár és székesegyházi káplán, illetve Kelebián vikárius volt. Azután Verbászon plébános. Emellett a szabadkai kisszemináriumban is tanított, magyar nyelven. A továbbiakban az újvidéki Szent Erzsébet plébánia plébánosa volt, majd az újvidéki kerület esperese és pápai prelátus lett.
Lelkészi szolgálata mellett megindította a Hitélet című katolikus folyóiratot, melynek 1985-ig főszerkesztője volt. Az volt az akkori egyetlen magyar nyelvű bácskai folyóirat. Szintén ő indította el a Katolikus Kincses Kalendárium című kiadványt. Több zarándoklatot szervezett (Ausztria, Róma, Mária-kegyhelyek, Görögország). Szerteágazó lelkipásztori tevékenysége mellett szervezőként is kitűnt. Ő szervezte a Szent István király megkeresztelkedése ezeréves jubileumának délvidéki megünneplését és a Szent Gellért jubileumi ünnepségeket.
A nagybecskereki egyházmegyét 1986. december 16-án Boldog II. János Pál pápa alapította meg, első püspökévé pedig 1988 januárjában msgr. Huzsvár László akkori újvidéki plébánost nevezte ki. Püspökké szentelésére 1988. február 14-én került sor.
Püspökként átszervezte az egyházmegyét, templomokat építtetett és újíttatott fel. Nehéz évek következtek, amelyek során megtizedelődtek a bánáti hívek sorai. A háborúk és a nincstelenség miatt nagy volt az elvándorlás, egyre kevesebb gyerek született. A püspökségnek a 2002-es népszámláláskor 71 ezer híve volt.
Mindezek ellenére igyekezett minél nagyobb számban megőrizni a bánáti katolikus közösséget, és gondját viselni a templomoknak is. A templomfelújítási munkáját még Újvidéken kezdte, a belvárosi Mária neve plébániahivatal épületének a felújíttatásával. Akkoriban nem volt könnyű, mert kevés külföldi segélyre lehetett számítani. Inkább a hívek jó szándékára lehetett támaszkodni.
Bánát területén hét templomocskát sikerült építtetni. A megcsappant hívőseregnek ugyanis már nincs szüksége nagy templomokra. Kis templomokra annál inkább. Így történt ez Udvarszállás, Istvánfalva, Káptalanfalva, Rábé és más bánáti falvak esetében is.
Az észak bánáti Rábénak 2005-ig nem volt temploma. Huzsvár László püspök atya vetette föl, hogy miért ne kapjon templomot egy ilyen kis falu is.
– Nem nagy, de egy kis ékszerdoboz. Voltaképpen a falunak ez a szíve és a lelke. És nagyon hálásak vagyunk a püspök úrnak, mindig szeretettel és áldással gondolunk rá, valahányszor említjük őt. Mert kapott a falu egy Isten házát, ami sokkal jobban összeköt most bennünket itt a szórványban, itt a fogyásban, mint azokat, akik a tömbmagyarságban élnek – mondta Molnár Rózsa, tanítónő és lelkipásztor.
A dél-bánáti Udvarszálláson 2004-ben szentelték fel az új templomot. A helybéliek szerint csakis Huzsvár László püspöknek köszönhetik azt, hogy új templomot kaptak.
– Végigkísérte az egész építési folyamatot, mindenben nagyon aktívan vett részt. Én akkor 8-10 éves voltam, és azzal nőttem föl, hogy ő sűrűn jött hozzánk. Nagyon szerettem, és tőle kaptam az első képes Bibliámat. Ő tervezte úgy, hogy az alapkőletétel Boldog Gizella napján, az én névnapomkor volt – mesélte Horváth Gizella udvarszállási egyetemista, aki a kántori teendőket is végzi a faluban.
Huzsvár László egyik legközelebbi munkatársa Vicsek Mária Lívia nővér volt, aki 1975 óta ismeri. Újvidéken 13 évig, később pedig Nagybecskereken dolgozott mellette, Bernadetta nővérrel együtt.
– Igazi lelki pásztor volt, de ugyanakkor püspök is volt. Tehát papjait is szerette, a híveket is kitartásra bátorította. Jó Isten felé igyekezett minden pillanatában, de ugyanakkor a legkisebb településtől kezdve, ahol alig voltak hívek, is mindig szívesen kijárt. Bérmáláskor, búcsúk alkalmával rengeteget együtt voltunk. Ennek a 41 évnek a tapasztalatából, mint munkatársra mondhatom, hogy ha a jó Isten ilyen lelki pásztort, ilyen püspök atyát adna, akkor egész más volna a világ. Megtapasztalnák az ő szeretetét, hitét, jóságát – ami tulajdonképpen a feladata – mesélte Lívia nővér.
Huzsvár László tisztségét 2007-ig látta el. Nyugállományba vonult, majd hazament a horgosi családi házba. Munkájáért több elismerésben is részesült: a Fraknói Vilmos-díjat 2006-ban kapta meg, Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki a főpásztort, 2012-ben pedig Táncsics Mihály díjban részesült.
Hosszan tartó súlyos betegség után 2016. december 10-én hunyt el Szabadkán. A nagybecskereki székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra.
