Hetvenöt évvel ezelőtt a Sajkásvidéki Csúrogon vette kezdetét az 1942. januári „hideg napok”, azaz a délvidéki razzia. A mintegy tízezer lakosú faluban történt mészárlásnak csaknem 900 ártatlan szerb és zsidó áldozata volt. Rájuk emlékeztek tegnap Csúrogon politikusok, közéleti személyiségek és hozzátartozók.
Ótos András felvétele
A 75. évfordulón szentmisével kezdődött a megemlékezés az áldozatok kivégzésének a helyszínén, majd a magyar kormány által 2013-ban múzeummá alakított csúrogi Topalov-raktárban folytatódott. A megjelenteket Čedomir Božić, Zsablya polgármestere köszöntötte, ezután pedig Pásztor István, a Vajdasági Képviselőház elnöke emlékezett meg a tragikus eseményekről.
Pásztor István szerint a hosszú évek hallgatása után napjainkban a legfontosabb feladat, hogy megőrizzük azoknak a csúrogi áldozatoknak az emlékét, akiket egy ideológia nevében, a kollektív bűnösség vádjával öltek meg.
– Az áldozatok sorsát egy bűnös ideológia pecsételte meg, és 75 évvel a történtek után mindent meg kell tennünk az emlékük megőrzése érdekében. Ebből adódóan két feladatunk van. Egyrészt erről a helyről ne csak az ártatlan áldozatokra való megemlékezés napjaiban viseljünk gondot, hanem a Topalov-raktárban egész évben szervezzünk nyitott és tisztességes beszélgetéseket, nézzünk szembe a múlttal, és a beszélgetések által találjuk meg az egymáshoz vezető utat. Fontos az is, hogy az áldozatok mellett jussanak eszünkbe azok is, akik saját életüket kockáztatva próbálták megmenteni szomszédaikat mind 1942-ben, mind 1944–45-ben – mondta többek között Pásztor István.
Ótos András felvétele
A Zsablya község területén megkezdett tömegmészárlás a Sajkásvidék többi településén és Újvidéken folytatódott. Igor Mirović tartományi kormányfő szerint 1942 januárjában Csúrogon kilencszáz, Dél-Bácskában pedig csaknem négyezer szerb, zsidó, roma és más nemzetiségű civil esett a razzia áldozatául.
– Miattuk, de magunk miatt is kell emlékezni rájuk, mert aki elfelejti a bűntettet, az arra ítéltetik, hogy a bűn megismétlődjék, és hogy ismét áldozat, vagy ami még rosszabb: tettes legyen. Mi egyiket sem akarjuk. Az elkövetkező napokban ezért hajtunk majd fejet a többi dél-bácskai áldozat emléke előtt is. De nem feledkezhetünk meg ezeknek a szörnyű időknek a többi ártatlan áldozatáról sem. Ma Csúrogon ezért vagyunk mindannyian együtt, függetlenül attól, hogy a második világháború szörnyű vérzivatarában melyik oldalon harcoltak az őseink. Azzal a világos tudattal állunk itt, hogy őszinte megbékélés és tartós béke az emberek és nemzetek között nem lehetséges akkor, ha csak a mások bűneit tartjuk számon és ítéljük el, de a sajátunkat elhallgatjuk – mondta el Mirović.
A megemlékezés végén a zsablyai önkormányzat, a tartományi kormány és a tartományi képviselőház, valamint a Razzia 1942 Emlékegyesület képviselői koszorúkat helyeztek el a múzeum emlékhelyén.
Tomislav Nikolić szerb és Áder János magyar államfő 2013-ban közösen hajtott fejet Csúrogon a két nemzet áldozatainak emléke előtt, azóta ezt a történelmi megbékélés gesztusaként tartják számon. A mostani megemlékezésen jelen voltak a szabadkai magyar főkonzulátus képviselői is.
