A régiók közötti együttműködésé volt a főszerep a Tartományi Képviselőház tegnapi tematikus ülésén, melyen a norvég Nordland megye mutatkozott be a vajdasági képviselőknek.
Fotó: Ótos András
A tartomány már korábban, az Európai Régiók Közgyűlésén (AER) folytatott munka során kialakította az összeköttetést ezzel a norvég megyével, melynek képviselői most Újvidékre érkeztek. Az ülést Pásztor István tartományi házelnök nyitotta meg. Nordlandot Sonja Alice Steen megyei elöljáró mutatta be. Jelen volt Arne Sannes Bjørnstad belgrádi norvég nagykövet, Negovan Stanković köztársasági foglalkoztatási és szociálpolitikai államtitkár, vajdasági önkormányzatok vezetői és tisztségviselői, a tartományi adminisztráció képviselői. Az ülés előtt Pásztor külön megbeszélésen is fogadta a nordlandi küldöttséget.
Beszédében Pásztor arra emlékeztetett, hogy Vajdaság területén 26 nemzeti közösség él egymással együtt, 11 nyelven folyik az iskolai oktatás. Az alkotmány garantálja a polgárok számára az autonómiához való jogot, igaz, ennek a jognak a kapcsán számos kérdés merült fel a múltban, hiszen sokszor kérdőjelezték meg, mit is kellene ennek az autonómiának jelentenie, voltaképpen erről a problematikáról szól a tartományi autonómia történetének elmúlt két évszázada. Örökös kérdésnek számít, tette hozzá, hogy sikerül-e az önrendelkezésnek ezt a fokát egy inkluzív, felkaroló jellegű politikai koncepcióvá fejleszteni, mellyel a kisebbségi közösségek megvalósíthatnák minden jogukat, s melyben végbemehetne a megfelelő szociális kohézió is. Meggyőződésének adott hangot, hogy a nordlandi példákat hallgatva számos kérdésre kaphatnak az érdeklődők választ. Pásztor beszélt azokról a hasonlóságokról, történelmi tényekről is, amelyek összekötik a két régiót: az autonómiák jogi vonatkozásairól, a régiók többnemzetiségi jellegéről, a második világháborúban 75 évvel ezelőtt létrehozott narviki internálótáborról, melyben az oda deportált személyeket utak építésére kényszerítették, s köztük sok vajdasági ember is volt, akik az életüket hagyták ott sanyarú körülmények között. Erről az évfordulóról az idén júniusban megemlékeznek.
MUNKAERŐHIÁNY, MAGAS ÉLETSZÍNVONAL
Ami Nordland jelenét illeti, a legnagyobb figyelmet a megyében az ifjúságpolitikára fordítják. Sonja Steen beszámolója szerint ennek érdekében hozták létre a regionális ifjúsági közgyűlést is, mely aktívan részt vesz a fiatalokra vonatkozó döntések kialakításában.
Norvégiában a hatalom három szintjét különböztetik meg: az önkormányzati, a regionális és az állami hatalmi szintet. Nordland önállóan dönthet a regionális együttműködés, a közlekedés, a középiskolai oktatás, a környezetvédelem és az egészségügy témakörében.
A megyének egyébként 243 ezer lakosa van. Az elmúlt tíz évben 1,6 százalékkal visszaesett a populáció, a jóslatok a következő évtizedekre azonban mégis a népesség növekedésével kecsegtetnek. Az utóbbi két év már ennek a növekedésnek a hírnöke volt, megfordult a korábbi negatív irány.
Nagy gondnak számít a munkaerőhiány: a lakosság elöregedésével kell szembenézniük, így a legtöbb szakmában vannak jócskán betöltetlen helyek. A munkapiacon alapos változások mentek végbe, hiszen a lakosság elöregedése az egészségügy fejlődése felé fordította az igényeket, így ez az ágazat kiemelkedik a többi közül. Nordland jövője nagyban függ a munkaerő importjától, hangsúlyozta előadásában a megyei vezető, és rámutatott: sokan kevés ideig maradnak csak ebben a megyében, néhány évet ledolgoznak, egzisztenciát teremtenek maguknak a magas béreknek köszönhetően, majd Norvégia délebbre eső részei felé gravitálnak.
A HALÁSZAT ADJA A LEGNAGYOBB BEVÉTELT
Nordland gazdasága hagyományosan a halászatra alapozott, de az idegenforgalom és kőolajkutatás is jelentős szereppel bír. A gazdaságot az ezeket az ágazatokat fellendítő folyamatos innovációk is fejletté teszik.
A történelem során Észak-Norvégia szavatolta az állami kivitel egészének 80 százalékát, ennek a területnek köszönhető tehát az ország egészének a fellendülése is. Ma a nyílt tengeri haltenyészetek kialakításán dolgoznak. Éves szinten 3,9 milliárd norvég koronát (434 millió eurót) tesz ki a hal exportja, 143 országba szállítanak, a világon naponta 36 millió porció halétel származik ebből a megyéből.
Folyamatosan fejlődik az északi-sarki turizmus, de az ún. halászkunyhó-turizmus is mind népszerűbb. Azon fáradoznak, hogy minél inkább bővítsék a kínálatot. Steen szavaival élve: a vendégeknek ma már nem elég egy ágy és egy reggeli, aktív kikapcsolódásra, még több tartalomra vágynak. Az idegenforgalomból 330 millió euró folyt be a nordlandi pénztárba tavaly.
Elhangzott még az is, hogy a megye kiemelt fontosságúnak tartja a megújuló energiaforrásokba való beruházásokat, s gazdaságának mind nagyobb részét képezi a bioenergia-előállítás.
A képviselőház tematikus ülése után ünnepi fogadáson vettek részt a norvégiai vendégek, később Igor Mirović tartományi kormányfő is vendégül látta őket.
Nyitókép: Fotó: Ótos András
