A bácskossuthfalvi központi megemlékezés hagyományosan ökumenikus istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban – ez alkalommal Móricz Árpád bácskossuthfalvi református lelkész, Paskó Csaba kelebiai plébános és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes szolgáltatta. Az istentiszteleten és az azt követő ünnepi műsoron a Kossuth parkban jelen volt Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője, Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és más, a közélet, a politikai és a kulturális élet szereplői.
A megemlékezés résztvevői az istentiszteleten (Ótos András felvétele)
A rangos vendégeket Seffer Attila, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának az elnöke üdvözölte, majd Orbán Viktor miniszterelnök levelét Pintér Attila nagykövet olvasta fel. A megemlékezés ünnepi szónoka Pék Zoltán, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője volt. Beszédében úgy fogalmazott, hogy ez a nap elsősorban a szabadságot és a függetlenséget juttatja a magyar ember eszébe. Március 15-e megmutatta, hogy bizonyos célokért és értékekért különböző gondolkodású emberek is össze tudnak fogni.
– Március 15-e megmutatta, hogy a népből akkor válik nemzet, ha hisz az erejében és nemzeti hagyományiban. Van egy mondásunk: nem enged a 48-ból. Úgy vélem, nekünk sem szabad engednünk a 48-ból. 1848 eszméiből, örökségéből – fogalmazott a képviselő, majd azzal folytatta, hogy fontos megőrizni a szabadságharc emlékét, hogy a felnövekvő generációk is megértsék eszméjét és üzenetét. Le kell küzdeni a megosztottságot és az érdektelenséget, sohasem szabad feladnunk magyarságunkat.
Pintér Attila belgrádi magyar nagykövet mond beszédet a Kossuth-szobornál (Ótos András felvétele)
Az ünnepi műsort követően a megjelentek a Kossuth-szobornál elhelyezték a kegyelet virágait. A megemlékezés után Semjén Zsolt a média kérdésére elmondta, hogy az egész nemzet szempontjából minden nemzetrész fontos.
– Egy magyarság van, és ha bármelyik nemzetrész megroppanna vagy elveszne, akkor az egyetemes magyarság válna sérülékennyé, sőt, a léte kerülne veszélybe. 1848 volt a magyar nemzet polgári értelemben vett születése, s azt mutatja, hogy egyszerre kell a nemzeti függetlenséget, szuverenitást, szabadságot és a szükséges polgári átalakulást kivívni. Ez ma azt jelenti, hogy a magyarság ügyeit a magyarságnak kell intéznie, nem pedig Brüsszelből vagy máshonnan megmondani. A másik részről pedig erős Magyarország, mert az erős Magyarország tud segíteni az elszakított területeken élő magyaroknak – fogalmazott.
1848 fontossága kapcsán Pásztor István a médiának elmondta, hogy 1848 elsősorban az első példája a nemzeti egység megteremtésének.
– Az, ami 1848-ban történt: a nemzeti egység létrehozása, a túlerővel való szembefordulás, a szabadságvágy, a szabadságharc mindenekfelett. Azt gondolom, hogy olyan példával szolgál nemcsak nekünk, hanem az utánunk következő nemzedékeknek is, amely megtartja a magyar közösséget bármilyen nehéz körülmények között is – hangoztatta az elnök.
